Jogerősen is felfüggesztett börtönnel megúszta Galli Zsolt vívóedző – áldozatát mentő vitte el az ítélethirdetésről

Több mint egy évvel ezelőtt a Magyar Jelen hozta nyilvánosságra Galli Zsolt büntetőügyét. Elsőként adtunk teret a nyilvánosság előtt a korábban válogatottat is felkészítő békéscsabai vívóedző áldozatának. Bianka a Jelen Podcast adásában mesélte el, mi történt vele akkor, amikor mindössze 14 éves volt, edzője pedig 60… A most már nagykorú fiatal lány maga kért szót. Felvállalta a harcot a neves sportolóval azért, hogy az egész társadalmunknak üzenjen. 

A rendkívül nehéz családi háttérből érkező, érzelmileg kiszolgáltatott kislány számára az akkor már elismert vívóedző jelentette azt az embert, akibe kapaszkodni próbált. Galli pedig éppen ennek a gyermeknek volt az edzője, vagyis olyan felnőtt, akire a lány nevelését, felügyeletét bízták. Bianka korábban lapunknak arról beszélt, hogy olyan mértékben vágyott arra, hogy végre tartozzon valakihez és szeresse valaki, hogy érzelmi függőségbe került. A férfi és a gyermek között hosszabb ideig fennálló szexuális kapcsolatot maga Galli sem tagadta, amikor a Magyar Jelen a Biankával készült podcast után telefonon kereste. A több mint egyórás beszélgetésben azt is elismerte, hogy tisztában volt a lány nehéz családi helyzetével és pszichés problémáival. Az interjú közlését később ügyvédjén keresztül megtiltotta.

Az egyik legsokkolóbb részlete az ügynek az, hogy az önsértéseket folyamatosan elkövető tinédzsernek nem szakmai segítséget kért, ha a pengét kérte tőle, ami a véréhez ért, hogy az ereklyeként őrizze, így tudva közelebb magához a gyereket. 

Az erről szóló üzenetváltást Bianka a bíróságnak is benyújtotta. A közösségi oldaláról azonban a vele történtekről szóló gondolataival együtt törölnie kellett, miután Galli még őt perelte be. 

Másodfokon átminősítették a cselekményt

Az elsőfokon a Gyulai Járásbíróság előtt 6.B.23/2025. számon, majd másodfokon a Gyulai Törvényszék előtt 3.Bf.94/2026. számon folyamatban lévő büntetőügyben 2026. augusztus 12-én hirdettek jogerős ítéletet.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az elsőfokú bíróság által folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntetteként minősített cselekményt kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősítette.

A végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés azonban maradt. A törvényszék annak próbaidejét súlyosította, négy év hat hónapra.

Mindez annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy az ügyészség korábban még beismerés esetére, a mértékes indítványban is letöltendő szabadságvesztést kért Gallira. A Magyar Jelen birtokába került korábbi iratok szerint a vádiratot annak benyújtását követően mindössze nyolc napon belül módosították, és a kezdeti, jóval enyhébb ügyészi indítvány helyett már ténylegesen végrehajtandó börtönbüntetést tartottak indokoltnak.

Ehhez képest az eljárás végén Galli Zsoltnak nem kell börtönbe vonulnia.

Biankát mentő vitte el a bíróságról

A jogerős ítélet kihirdetését Bianka már nem tudta végighallgatni úgy, mint egy lezáruló büntetőeljárás egyik szereplője.

A fiatal nő az ítélet hallatán rosszul lett a tárgyalóteremben. Olyan állapotba került, hogy mentőt kellett hívni hozzá, végül mentővel vitték el a bíróságról.

Nem ez volt az első alkalom, hogy az évekkel korábban történtek ilyen súlyos testi tüneteket váltottak ki belőle.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla: Bianka hosszú ideje pszichológushoz, illetve csoportterápiára járt, hogy fel tudja dolgozni a gyermekkorában történteket. Amikor korábban a vívóakadémián a nyilvános megszólalása miatt számon kérték, majd később a bíróság előtt rendezett gyermekvédelmi demonstráción olyan emberekkel találkozott, akik az ügyhöz kötődtek, ugyancsak összeesett. Akkor is mentő szállította kórházba.

A történtek fényében különösen nehéz értelmezni azt a büntetőeljárás során született korábbi szakértői véleményt, amely szerint a lány nem szenvedett maradandó lelki sérülést és már jól van. Már a büntetőper kezdetén is arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ez a megállapítás nehezen volt összeegyeztethető azzal, amit Bianka állapotáról mi magunk láttunk.

Az augusztus 12-i ítélethirdetésen történtek aligha teszik könnyebbé ennek az ellentmondásnak a feloldását.

14 éves volt, az edzője 60

Ezt az ügyet azért sem lehet pusztán paragrafusokra és büntetési tételekre lecsupaszítani, mert a történet elején volt egy 14 éves gyerek.

Bianka mögött nem állt stabil családi háttér, gyermekkorában többször változott, hogy családján belül kinél helyezte el a gyámhatóság. Saját elmondása szerint szeretetéhes, elveszett gyerek volt, aki az edzőjében látta az egyetlen embert, akihez tartozhat. Galli Zsolt ekkor 60 éves volt.

A korábbi eljárás iratai szerint az edző fölérendelt helyzetben volt a tanítványával szemben. Bianka pedig nem egyszerűen egy 14 éves lány volt, akivel egy nála több mint négy évtizeddel idősebb férfi kapcsolatot létesített, hanem az ő nevelésére, sportolói fejlődésére bízott, különösen kiszolgáltatott gyermek.

Ezek után jutott el az ügy 2026. augusztus 12-én a jogerős ítéletig.

A végpont pedig: felfüggesztett börtönbüntetés.

Bianka nem bánta meg, hogy megszólalt

A tárgyalóteremben történtek ellenére Bianka azt mondja, egy dolgot nem bánt meg: azt, hogy annak idején megszólalt. Nem bánta meg a nyilvánosságot, nem bánta meg, hogy névvel és arccal vállalta a történetét, és azt sem, hogy végigment azon az úton, amely a feljelentéstől a büntetőeljáráson át a jogerős ítéletig vezetett.

Pedig sokszor nagyon egyedül kellett végigharcolnia ezt a küzdelmet.

Most azonban már nem harcolni szeretne. Tovább akar lépni. Tanulni, élni, és amennyire csak lehet, maga mögött hagyni azt, ami 14 éves korában történt vele. Ebben talán most végre egy valóban örömteli esemény is segíthet: Újvári Bianka felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetemre.

Korábbi beszélgetéseinkben mindig arról mesélt, hogy gyermekekkel szeretne foglalkozni. Amikor 2025 márciusában először leült a Magyar Jelen kamerája elé, még egy olyan fiatal lányt ismertünk meg, aki azt mondta, elképzelni sem tudja, hogy valaha újra közel engedjen magához valakit.

Most már egyszerűen csak szeretne továbbmenni.

Az ítélet jogerős. A büntetőeljárás ezzel lezárult.

Bianka számára azonban az igazi kérdés most kezdődik: hogyan lehet lezárni valamit, aminek a következményeit egy felfüggesztett börtönbüntetésnél jóval tovább viszi magával az ember?

A szigorú törvény önmagában nem elég

Az ügynek van még egy nehezen megkerülhető tanulsága.

Az elmúlt években a jogalkotó több alkalommal is szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. A 2024. évi XXX. törvény indokolása pedig talán minden korábbinál világosabban fogalmazta meg azt a szemléletet, amelyet a jogalkotó érvényesíteni kívánt: a gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők tetteinek jogkövetkezménye olyan súlyú kell, hogy legyen, mint az elkövető által az áldozatnak okozott sérelem. A törvény indokolása azt is rögzíti, hogy ezek a cselekmények a gyermekek testi és lelki fejlődésében akár egész életre nyomot hagyhatnak. 

Ennek megfelelően az elmúlt évek módosításai egyre szigorúbb jogkövetkezményeket kapcsoltak a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekhez: tovább szigorodtak az elévülés szabályai, kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, és más, hosszú távú következményeket is meghatároztak. 

Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a törvényalkotói szándék változatlan erővel jelenik meg a jogalkalmazásban is.

Galli Zsolt ügyében az elsőfokú bíróság még folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntettének minősítette a történteket. A másodfokú bíróság ezt kiskorú veszélyeztetésének bűntettére változtatta, miközben a végrehajtandó szabadságvesztés helyett jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetés maradt.

És itt válik különösen élessé a kérdés.

Ha maga a törvényalkotó abból indul ki, hogy az ilyen cselekmények egy gyermek egész életére kiható sérüléseket okozhatnak, és hogy az elkövetőt érő jogkövetkezménynek ezt a sérelmet megfelelő súllyal kell tükröznie, akkor mit üzen egy olyan jogerős ítélet, amelynek végén az elkövetőnek egyetlen napra sem kell börtönbe vonulnia?

Különösen akkor, amikor az áldozat évekkel később még mindig ott tart, hogy az elkövető puszta látványa rosszullétet vált ki belőle, a jogerős ítélet kihirdetésekor pedig mentő viszi el a bíróságról.

Mert lehet törvényeket szigorítani, lehet zéró toleranciát hirdetni, és lehet világosan megfogalmazni a törvényalkotói szándékot. Mindez azonban csak akkor jelent valódi védelmet a gyermekek számára, ha annak szelleme a jogalkalmazásban, a bíróságok ítéleteiben is érzékelhetővé válik.

Egy szigorú törvény ugyanis önmagában még nem garancia a szigorú joggyakorlatra.

És talán éppen Galli Zsolt ügye mutatja meg a legfájdalmasabban, mekkora távolság lehet a kettő között.