Azzal, hogy a Magyar Posta bevezetett bizonyos és elengedhetetlen egészségvédelmi szabályokat, a vállalat élete egyáltalán nem lett könnyebb. Sőt, csak most válik egyre bonyolultabbá, erről beszélt portálunknak egy neve elhallgatását kérő postavezető.
A televízióban, a híradásokban rendre azt halljuk, hogy egyfajta „második karácsonyi” szezon kerekedett ki a járvány okozta bezártságból, ebből jogosan vonhatjuk le azt a következtetést, hogy növekszik a posta bevétele.
– Ennek ellenére nekünk, belsőleg azt kommunikálják, hogy a bevételek negyven százaléka kiesett
– fogalmazott a nekünk nyilatkozó postavezető.
Egy meglehetősen drasztikus ötlet merült fel ennek orvoslására. Azért, hogy ne kelljen tömegesen elbocsájtani embereket, kilátásba helyezték a bérek csökkentését, és éppen negyven százalékkal. Egyelőre fellélegezhettek, ugyanis ezt az ötletet elvetették, de itt még nem ért véget a történet.
– Ahol én dolgozom, egyáltalán nem tapasztalható jelentős visszaesés – állítja a postavezető. Szerinte a reális kép az lehet, hogy bizonyos nagyvárosi, kiemelt, tehát főbb posták valóban szembesülhettek azzal a jelenséggel, hogy kevesebb a levélfeladás, de ha ezt országosan nézzük, tehát beleértve a teljes vidéket, akkor nincs sok változás. Hiszen a hivatalos levelek éppúgy forognak, ahogy eddig.
– Ennek ellenére egy roppant ésszerűtlen utasítással állt elő a felső vezetés
– mondja.
A helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyva arra kötelezik a postavezetőket, hogy nyár elejéig, közepéig, valamennyi dolgozójának adják ki szabadságuk 70 százalékát, és a munkát pedig túlórák nélkül oldják meg. Ez hatalmas nehézségeket fog okozni, hiszen ha eleve nem tapasztalható zuhanás számos postán, akkor kevesebb emberrel mégis hogy oldják meg túlórázások nélkül?
Merthogy túlórát egyáltalán nem fizet a posta, azt nem lehet semmiféleképpen
– közölték velük telefonon a múlt héten.
A próbaidős dolgozókat pedig nem is hívják már be. Erősen kétséges az ő sorsuk is tehát. Ezt azért érdemes közbeszúrni, mert a postán igen erős a fluktuáció, így igen magas számban lehetnek, bár pontos számaink nincsenek. Egyébként a postán a próbaidő hat, és nem három hónap, ahogy a legtöbb munkahelyen. De az is jellemző, hogy valakivel évekig csak 6 hónapos szerződéseket kötögetnek, mire végül felveszik határozatlanra.
De többen attól tartanak, hogy ez az egész csak egy színjáték, és a koronavírus elleni küzdelem leple alatt hatalmas leépítések lesznek. Ha ugyanis azt látja a felső vezetés, hogy csökkentett létszámmal is tud működni a posta, akkor arra az elhatározásra juthatnak, hogy nem is kell ennyi ember.
Ez a leépítés viszont nem az irodai alkalmazottakat érintené, amiről sokat beszéltek korábban, hanem bizony mindazokat, akik kint vannak a „frontvonalban”, az ablak mögött ülőket és a kézbesítőket.
Ráadásul köztudott, hogy kézbesítőknél folyamatos így is a létszámhiány. Ez az egyik opció, ami félelmük tárgyát képezi, a másik pedig az, ha ez nem is következik be, jelentős bércsökkentés lesz. Kérdés persze, hogy hová tudnák még lejjebb húzni a fizetéseket?
További visszásságokról is beszámolt nekünk a postavezető, bejelentették, hogy a „negyedéves ösztönzőt”, amely egy minimális plusz juttatás, ami adható, ezúttal nem kapják meg. De annak tükrében ez nem is csoda. Mint állítja,
a megemelt szakmunkás minimálbérből sem láttunk még egy forintot sem, pedig lassan már május lesz.
Szerinte ugyanakkor rendkívül méltánytalan, hogy még ebben a szituációban is heti szinten kell beszámolniuk arról, hogyan haladnak a különböző pénzügyi termékek értékesítéseivel.
– Nem sajnálva természetesen tőlük a pénzt, de nézzük meg, az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezres juttatást kapnak, ehhez képest mi mit kapunk? Pedig az ország működéséhez elengedhetetlenül hozzátartozik a posta.
Ha nem dolgoznának a postások, akkor milyen káosz uralkodna el?
– zárta gondolatatait.
(Fotók: Origo, Mérce, Alon)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
