Összehasonlító elemzés a térség labdarúgóklubjaiban szereplő idegenlégiósok számáról és pályán töltött idejükről.
Elkezdődött a 2023/2024-es nemzetközi klubfociszezon, az UEFA három különböző kiírásában (BL, EL, EKL) térségünket tizennyolc csapat képviseli.
Ausztria, Szerbia és Csehország három-három, Szlovákia, Ukrajna és Lengyelország két-két, míg Horvátország, Magyarország és Szlovénia egy-egy klubbal képviselteti magát a csoportkörökben.
Idén román klub egyik sorozat főtábláján sem szerepel.
A Mi Hazánk Mozgalom Sportkabinetje több alkalommal végzett már adatelemzést, amelynek középpontjában a légiósok és a hazai játékosok szerepvállalása, pályán töltött valós játékidejük állt. Jelen elemzés – melyet Büki Richárd, a nemzeti ellenzéki párt sportkabinetjének tagja készített és juttatott el a Magyar Jelenhez – a közép-európai térség főtáblás csapatait vizsgálja a szeptember 19-21. közötti első fordulós jegyzőkönyvek alapján. Az adatok az eredmenyek.com portál információi alapján kerültek begyűjtésre.
„Élen” a Salzburg
Jól szemlélteti a pályára lépő játékosok számát a lenti diagram. Amennyiben egy edző az összes cserelehetőségét kihasználja, úgy 16 futballistának adhat lehetőséget.
Nem meglepő, hogy a fiatal külföldi tehetségek felkutatására és felépítésére szakosodott Salzburg „vezeti” a listát 14 fővel. A modell rendkívül eredményes, mutatja ezt a Benfica elleni győzelem is a Bajnokok Ligája csoportkörében.
Meglepő viszont, hogy az osztrák csapatot 13 légióssal a lengyel Raków követi, amely a játékpercek megoszlásában a legkevesebb lehetőséget adta saját nemzetiségű sportolóinak, mindössze 12,02 százalékot.
A dobogó alsó fokán a szerb Crvena Zvezda és az osztrák Sturm Graz áll 12-12 külföldivel,
őket követi a 11 légióst szerepeltető Ferencváros.
A legkevesebb külföldi labdarúgó a szerb színekben induló Topolyában lépett pályára, amely klub mindössze 7 percet adott két légiósának a West Ham elleni Európa-liga-meccsen. A Topolyával kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a zömében magyar szurkolókkal rendelkező, a magyar állam által jelentősen támogatott délvidéki klub EL-keretét mindössze egy magyar játékos, Sós Bence alkotja, aki a West Ham ellen végig a cserepadon ült.
A játékpercek tekintetében csak a lengyelek állnak rosszabbul nálunk
Tovább finomodik a közép-európai nemzetek összehasonlításában a kép, ha megvizsgáljuk, hogy a klubokban a játékpercek alapján hány százalékban szerepeltek hazai játékosok. A lengyel Legia és Raków első fordulós mérkőzésein közel 75 százalékban külföldiek léptek pályára.
Őket követi a Ferencváros:
a budapesti zöld-fehérek Csukaricski elleni meccsén mindössze 26,57 százalékban volt a pályán magyar játékos.
A korábbi évekhez képest Csehországban jelentősen kezdenek kiszorulni a cseh labdarúgók az élcsapatokból.
A most mért 55,24 százalék jelentős változás, hiszen pár éve ez az adat 80 százalék körüli volt.
Horvátország és Szerbia valós utánpótlásképző központ, Ukrajna helyzete pedig azért különleges, mert a háborús helyzet miatt a légiósok többsége elhagyta a csapatokat, így a Zorija és a Sahtar csapatainál is 70 százalék körüli volt az ukrán játékosok pályán töltött játékperce.
Összességében elmondható, hogy térségünkben szembeötlő változásokon megy keresztül a klubfoci. A csoportkörök első fordulóiban a valós játékpercek 50,73 százalékában volt az adott klubbal azonos nemzetiségű labdarúgó a pályán, azaz majdnem a felében külföldiek játszottak a közép-európai csapatokban.
A tizennyolc együttesben 282 labdarúgó lépett pályára, közülük 148 volt légiós, ami 52,48 százalékos arány.
Szemmel látható tehát, hogy hogyan veszíti el a labdarúgópályákon nemzeti identitását a kelet-európai klubfoci.
A magyar kvóta lehet a megoldás
Nagy Attila a Mi Hazánk Mozgalom Sportkabinetjének vezetője lapunknak a következőképp kommentálta az aktuális adatelemzést:
”A külföldi élsportolók tömeges jelenlétén keresztül óhatatlanul is elfogadóbbá válik az őshonos lakosság a legális bevándorlókkal szemben. Tekinthetjük ezt egyfajta szálláscsinálásnak is. Mindezen káros folyamatok miatt szükség van a nemzeti identitásunk védelmére. Mozgalmunk már a parlament elé terjesztette az 50 százalékos magyar kvótáról szóló határozati javaslatunkat, amely minden csapatsportág nemzeti bajnokságára vonatkozik. Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága a javaslatot 2023. október 3-án tárgyalja, bízunk az elfogadásában, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök júliusban hasonlóképp nyilatkozott (a miniszterelnök egy interjúban azt hangoztatta, hogy több magyar játékos kellene az NB I-es csapatokba – a szerk.).”
Kiemelt képünkön: a szerb Crvena Zvezdában játszó ghánai Osman Bukari gólöröme a Manchester City elleni BL-meccsen. Forrás: Eurosport
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
