A Magyar Közlöny alapján a kormány 2030/2020 (XII. 29.) határozata nyomán a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve megbízást kapott az új típusú koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére. A munka már meg is kezdődött, jelenleg az állatkísérletek folynak, de a tervek szerint legkésőbb egy éven belül eljuthat a vakcina az előre hozott törzskönyvezésig.
Az oltás minden bizonnyal jól jön majd, hiszen a legóvatosabb becslések szerint is velünk marad a vírus belátható időn belül, és sajnos elég gyorsan mutálódik is. Mindenképp a fejlesztés mellett szól, hogy az ország nem függene a külföldi gyártóktól egy esetleges vakcinahiány esetén sem.
Az oltás kifejlesztésére a Nemzeti Oltóanyaggyár keretein belül kerül sor, és részt vesz benne a vírusvakcinák gyártása terén közel három évtizedes gyakorlattal rendelkező Fluart Kft. is. A klinikai kipróbálás az egyetem feladata, míg a vírust a Nemzeti Népegészségügyi Központ biztosítja annak nemzetközi szinten is igen korszerű, BSL 3-as besorolású laboratóriuma segítségével – hivatkozik az Index.
KÜLÖN JELENTŐSÉGET AD A DOLOGNAK, HOGY AZ OLTÁSHOZ A HAZÁNKBAN IZOLÁLT VÍRUSVARIÁNSOKAT HASZNÁLJÁK FEL,
nem pedig a világjárvány elején Kínában szekvenált kórokozót, amely a jelenleg elérhető vakcinákban van, és ami azóta több mutáción is átesett.
A technológia feltehetőleg az eddig itthon bevált módszer lesz, vagyis teljes, de elpusztított, és így fertőzésre és szaporodásra képtelen vírust tartalmazza majd egy immunreakció-erősítő adalék, ún. adjuváns mellett. Ez a technológia az antitestképződés mellett a sejtes immunitásra is alapoz, melynek fontosságát egyre több tanulmány hangsúlyozza, és a tüskefehérjén kívül a vírus teljes felülete ellen várható antitesttermelés.
A Nemzeti Oltóanyaggyárról és a hazai vakcinagyártás fontosságáról Pozsgay Csilla egyetemi docens, az OGYÉI előző főigazgatója nyilatkozott korábban részletesen, a Pharmaonline.hu és a MarketingPirula gyógyszeripari híroldalakon. Elmondása szerint Magyarországon közel 100 évig, a 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot. A privatizáció, amely a gyógyszeripart is jelentősen érintette, nagyrészt felszámolta ezt a tevékenységet.
MÁRA MAGYARORSZÁGON A FLUART KFT. RÉVÉN CSUPÁN AZ INFLUENZAVAKCINA GYÁRTÁSA MARADT MEG, HAZÁNK ÍGY A TÖBBI VÉDŐOLTÁSBÓL BEHOZATALRA SZORUL.
Ennek következtében előfordult már vakcinahiány, például a BCG, tífusz, tetanusz, meningococcus, kanyaró elleni oltóanyag ellátása akadozott a külföldi beszállítók részéről. Érzékelve az ismétlődő hiányhelyzetek okozta nyomást, 2018 márciusában a kormány úgy határozott, hogy Nemzeti Oltóanyaggyárat hoz létre Debrecenben.
Ez nem lenne egyedi magyar jelenség, mivel a globalizáció ellenére is látunk olyan országokat, melyek igyekeztek megőrizni a nemzeti vakcinagyártást. Így például: Bulgária, Dánia, Lengyelország, Szerbia, és vannak olyan országok is, melyek stratégiai okból több oltóanyaggyárat tartanak fenn, mint például Japán. Hazánkban korábban a Fluart Kft. fejlesztette ki többek között a 2009-es pandémiás vakcinát, a fentivel megegyező metodikával, amiről az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, az angol Lancet is beszámolt, elismerve a magyar kutatók sikerét.
(Fotó: MTA)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
