A gazdaságátadás folyamatát megkönnyítő új törvény mellett január elsejétől számos további módosítás is érinti a mezőgazdaság szereplőinek működését. Törvénymódosítás szab határt az osztatlan közös tulajdonban álló területek öröklés miatti további aprózódásának. További újdonság, hogy az év első napjától életbe lép az elektronikus gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség, összegzi a szakportál.
A január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény jelentősen előmozdíthatja a generációváltást. Az érintett gazdálkodók ugyanis ezentúl egyetlen szerződésben, számos adminisztrációs és adózási könnyítéssel tudják a gazdaság átadását végrehajtani.
Az új törvény alapján megkötött szerződés alapvetően a föld és ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, szerződések, támogatások átadását teszi lehetővé, emellett szabályozzák benne az együttműködés lehetőségét is, ami segíti az átadó és az átvevő közötti közös munkát.
A hazai mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van, és bár az osztatlan tulajdon megszüntetésének jogszabályi feltételei 2021 óta rendelkezésre állnak, az öröklés miatt tovább zajlik a birtokaprózódás, és újabb osztatlan közös tulajdonú területek jönnek létre.
A probléma kezelése érdekében január elsejétől törvénymódosítás lép életbe, ami a törvényes örökléssel érintett termőföld tulajdonjogának rendezésének lehetőségét öt évre korlátozza. A határidő túllépése esetén kényszerértékesítésre kerül sor.
Január elsejétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást (permetezési naplót) kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén. A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről ezt a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet: az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait január 31-ig kell felvezetni a Nébih e-GN rendszerébe.
