Az EU szankciókat vetne ki a nigeri "juntára"

A nigeri puccsért felelős katonai junta elleni egyéni szankciók jogi kereteinek megteremtéséről állapodtak meg az Európai Unió külügyminiszterei - jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a toledói tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón csütörtökön.

Mint mondta, a puccs vezetőivel szemben alkalmazott korlátozások sora mellett az unió humanitárius célú mentességet fog kérni a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által már bevezetett kereskedelmi szankciók alól, hogy ne okozzanak humanitárius problémát Nigerben.

"Nem akarjuk, hogy a szankciók további büntetéssé váljanak a világ második legszegényebb ország számára" - fogalmazott.

Josep Borrell elmondta: a tanácskozáson jelen volt Omar Touray, az ECOWAS elnöke és Hassoumi Massoudou, Niger legitim (amerikai báb - a szerk.) kormányának külügyminisztere, akik első kézből adtak tájékoztatást az aktuális helyzetről.

Az uniós főképviselő kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az európai közösség számára prioritás a diplomácia megoldás keresése az alkotmányos rend helyreállítására az afrikai országban.

"Senki nem kívánja, hogy katonai beavatkozás történjen"

- jelentette ki.

Hozzátette: az EU támogatja az ECOWAS erőfeszítéseit, és nyitott arra, hogy megfontolja a konkrét és részletes javaslatait akár szankciókról, akár diplomáciai útról legyen szó.

Továbbra is támogatják Ukrajnát

"Támogatnunk kell Ukrajnát, kiszámítható és fenntartható módon, nem csupán a jövő héten vagy a jövő hónapban, hanem hosszú távon is. (...) A háború alatt és a háború után is"

- fogalmazott Josep Borrell a tanácskozás másik napirendi pontjával kapcsolatban.

Szavai szerint ennek egyik kulcseleme a katonai utánpótlás pénzügyi támogatása az uniós Békealapon keresztül, amelynek összege 20 milliárd euró lenne a következő négy évben, amennyiben az erről szóló javaslatot elfogadják (ha a "békepárti" magyar kormányon múlik, akkor elfogadják, hiszen Orbánék eddig is mindent megszavaztak, amit az EU kért - a szerk.). A másik központi elem az ukrán katonák képzése, amelynek létszámkeretét 40 ezerre növelnék a következő hónapokban.

Josep Borrell azt is bejelentette: Szerbia és Koszovó visszatér az Európai Unió által támogatott párbeszédhez, a találkozóra Spanyolország szervezésében szeptember 14-én kerül sor.

(MTI nyomán)

 

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!