Európai húsadót vetnének ki azokra a gazdákra, akik nem felelnek meg az előírásoknak

Az EU-illetékesek már komolyan tárgyalnak arról, hogy az European Green Deal és a fenntarthatósági stratégia következő állomásaként 2025-30 között bevezetik a 15 százalékos húsadót.

Eric Lambin, az Európai Bizottság (EB) tudományos főtanácsadója, lázba hozta az uniós zöld- és az állattartó szervezeteket akkor, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy támogatná a vöröshús-fogyasztó országok megadóztatását.



Az elmúlt években egyre gyakrabban vetődik fel az európai húsadó ötlete, ami a gazdasági válságban egyre rosszabbul álló gazdáknak nem éppen kedvező változásokat hozna. Már újabb adóterhek nélkül is az utcára vonulnak Európa-szerte, Németországtól, Románián át Lengyelországig.

A bizottsághoz kapcsolódó más szakemberek elmondták, hogy a tervek szerint ezt a csaknem 15 százalékos adót az adott tagországokban sem vetnék ki minden gazdára, csak azon nyereségérdekelt agrárvállalkozásokra vonatkozna majd, amelyek nem a megfelelő körülmények között tartják az állatokat.

Ennek a pluszadónak a kivetésével próbálnák őket rávenni, hogy megfeleljenek az állatjóléti előírásoknak.

A húsadó kivetésének mérlegeléséhez, a hatóság olyan szempontokat is figyelembe venne, mint például, hogy mennyi a saját, a bérelt terület, annak mekkora az állateltartó képessége, illetve 5 éves időszak alatt milyen fejlettséget akar a vállalkozás elérni és milyen fajtákkal. A felfutó időszakban ugyanis más lenne a feltételrendszer, mint a már beállt állománynál. Ha mindezek alapján nem tartja be a vállalkozó az állatjóléti szabályokat (például az állatsűrűségben, az eltartóképességben), akkor lépne életbe a húsadó.

Akkor is húsadót kellene fizetni, ha egy gazdaságban feketén tartanak be nem jelentett állatokat, amelyeket feketén értékesítenek, vagy éppen fordítva, a támogatásért  meg sem lévő „papír teheneket", „papír bikákat", "papír kocákat" tartanak nyilván.

A húsadó a sertés, a szarvasmarha, a juh, a kecske és a bivaly mellett minden olyan haszonállat tartására is vonatkozna, aminek kötelező egyedi azonosítója van és nemcsak a kereskedelmi forgalomba, hanem a vendéglátásba, a Horeca-szektorba is bekerülhet – így akár az aligátorra, a kengurura, a struccra is vonatkozna, viszont a baromfi, a víziszárnyas  azért nem került be a felsorolásba, mert nincs egyedi azonosítója.

(agroinform nyomán)

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!