Maximalizálná a migráns hátterű gyerekek arányát az iskolákban Németország

Karin Prien német oktatási miniszter dán mintára 30–40 százalékos felső korlátot javasol a migrációs hátterű tanulók arányára az osztályokban. A cél a nyelvi integráció és a tanítás színvonalának megőrzése - írta meg a Makronóm.

A német oktatási miniszter, Karin Prien a döntés kapcsán arról beszélt, hogy Németországban „továbbra is az alkotmány az irányadó, nem az iszlám”. A német nyelv elsőbbségét hangsúlyozta, majd kijelentette, dán mintára 30-40 százalékos felső határ bevezetését javasolja a migrációs hátterű gyermekek iskolai osztályokban való arányára, tekintettel arra, hogy némely hazai oktatási intézményben ez a mutató 90 százalék.

2025-re eljutottak a felismerésig, hogy az iskolakezdésre váró gyermekek egy jelentős része még csak németül sem beszél, ezért országos szintű nyelvi és fejlődési teszteket terveznek a négyévesek számára. Azt azonban fontos kiemelni, hogy ezen intézkedések tartományi hatáskörbe tartoznak, így a szövetségi kormány legfeljebb javaslatot tehet, a megvalósuláshoz közös megállapodás szükséges. 

Szemléletváltás a belpolitikában? 

A svéd és a holland modell kiállt a „kulturális sokszínűség” mellett, ami a gyakorlatban annyit jelentett, hogy még az sem volt feltétlen baj számukra, ha az afrikai és közel-keleti bevándorlók egy szót nem beszélnek az adott ország nyelvén, semmit nem tudnak annak szokásairól és kultúrájáról. Korábban Németország is hasonlóan állt a kérdéshez, ám a helyzet most változni látszik. A CDU-s Prien álláspontja ugyanis azt az asszimilációs megközelítést erősíti, miszerint a befogadó ország normái, nyelve és alkotmánya dominál. Ehhez kétségkívül kellett az AfD megerősödése. A nemzeti párt nyomásgyakorlása nélkül aligha következett volna be ez a fordulat a német belpolitikában. Jól látható, hogy a szalonkonzervatívok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy kifogják a szelet az AfD vitorlájából. 

Tolerancia vagy minőségi oktatás?

Sokatmondó, hogy a problémakör kapcsán a politikusok és véleményformálók legnagyobb aggálya, hogy hogyan lehetne úgy javítani az oktatás minőségét, hogy amiatt ne érje őket a „diszkrimináció” vádja? A migrációs háttér alapján bevezetett kvóta ugyanis nem csak annak beismerése, hogy a bevándorlók tömegei integrálhatatlanok a társadalomba, hanem komoly jogi és alapjogi vitákat is elindít a liberálisok részéről.  

A dán minta és az EU Alapjogi Chartája

A német oktatási miniszter által hivatkozási alapként szolgáló dán szabályozás városi szintű felső határról szól, amiről a helyi önkormányzatok dönthetnek. Érdekessége, hogy ott a szociáldemokraták azok, akik határozottan ellenzik a migránsok korlátlan beáramlását. Ezzel szemben Németországban korábban azt láthattuk, hogy szélsőbaltól jobbközépig mindenki kitárta karjait az afrikai és közel-keleti áradat előtt. A szalonkonzervatívok most ezen változtatnának, ám feladatuk egyáltalán nem egyszerű, ugyanis a fehérellenes EU Alapjogi Chartája kifejezetten tilt bármiféle „etnikai vagy származási alapú diszkriminációt” (amit érdekes módon a határon túli magyarságot ért hátrányos megkülönböztetések során „elfelejtenek” hangoztatni). A tervezet könnyen „aggályokat ébreszthet” mind a globalista von der Leyen vezette Európai Bizottság, mind az Európai Bíróság felől. 

A liberálisok attól is tartanak, ha Németország sikerre viszi a tervét, az inspirálhatja a többi nyugati országot, ahol szintén egyre többen kénytelenek belátni: a multikulturalizmus megbukott. 

Akkor lehet cigány kvóta is?

A hírre reagálva a Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd csupán annyit írt X-en: 

ha én cigány kvótát, szegregált oktatást szorgalmaznék itthon, akkor a kettős mérce jegyében ki büntetne előbb: az EU vagy Kövér László? Pedig »régi migránsaink« integrációja ugyanolyan csőd, mint a mostani kontinenshódítóké.