Megint felmerült Ausztria egy részének Svájchoz csatolása

Vorarlberg mellett Lombardia is téma...

Martin Sailer, a svájci Szociáldemokrata Párt (SP) Sankt Gallen-i politikusa, kantonális képviselője azzal a kéréssel fordult a helyi kormányhoz: vizsgálja meg annak lehetőséget, miként tudna a legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg huszonhetedik kantonként vagy Sankt Gallen kanton részeként Svájcba belépni.

Sailer hangsúlyozta: nem akar senkire semmit rákényszeríteni, de szerinte mind a svájciak, mind a vorarlbergiek részéről meglenne az egyesülési hajlandóság.

Vorarlberg eleve sajátos Ausztrián belül, mert már a svájci allemán dialektust beszéli. A Ländlének is nevezett leggazdagabb tartomány mindig is kilógott a többi osztrák régió közül.

A Svájchoz való csatlakozás se most merült fel először. 1919-ben, amikor a Habsburg Monarchia szétesésével gyakorlatilag a maradék tartományok, amelyeket egyetlen utódállam se kapott meg, álltak össze kis Ausztriává (először Német-Ausztria néven), Vorarlberg ki akart már maradni.

1919 májusában a kis tartomány lakói népszavazáson mondtak több mint nyolcvan százalékban igent a Svájchoz való csatlakozásra.

Ez akkor nagyrészt Svájcon bukott meg, mert a főleg francia vagy protestáns többségű kantonok attól tartottak, hogy a németnyelvű és katolikus Vorarlberg csatlakozásával megborul a Svájcon belüli nyelvi és vallási egyensúly. Azaz Vorarlberg az 1919-ben létrejött osztrák köztársaságban maradt – a mai napig.

Sailer szerint azonban a vorarlbergiek ma is örülnének a csatlakozásnak. Ezt persze eddig csupán egy internetes felméréssel tudta csak igazolni: a Vorarlberg Online (VOL) helyi újság felmérésén négyezer olvasó hatvanöt százaléka szavazott idén májusban – azaz az egykori népszavazás évfordulóján – a Svájchoz való csatlakozás mellett.

A svájci konföderáció amúgy nyitott, azaz alkotmányjogilag nincs – legfeljebb nemzetközi jogilag lehet – annak akadálya, hogy bárki kérje a felvételét. Jelenleg azonban nincs egyértelműen lefektetve ennek a belső jogi menete. Azaz esetről esetre dől el, milyen módon kéne kérni, és aztán eldönteni a felvételt.

2010-ben a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) egyik politikusa, Dominique Baettig már kezdeményezte a berni parlamentben, hogy a szövetségi kormány – gyakorlatilag az EU-csatlakozás mintájára – dolgozza ki a Svájccal határos területek számára a konföderációba való belépés jogi kereteit és pontos szabályait.

Ezt ő azért vetette fel, mert időről időre felmerül: esetleg a német Baden-Württemberg vagy az északolasz Lombardia csatlakozhatna új kantonként Svájchoz.

Főleg az SVP-hez közelálló Weltwoche hetilap szokta e kérdést mindig felmelegíteni. 2010-ben a hetilap például közvélemény-kutatást rendelt a baden-württembegiek között, amely szerint a délnyugati német tartomány lakóinak majdnem fele csatlakozna Svájchoz.

Negyvennyolc százalék mondott erre igent.

2012-ben pedig több lombardiai polgármester kérte petícióban, hogy a tízmilliós régió csatlakozhasson Svájchoz, ekkor szintén a Weltwoche állt az ötlet mellé. 2017-ben pedig még a Neue Zürcher Zeitung is annyira komolyan vette a gondolatot, hogy riportkörútra indult Lombardiában, aminek a végén meg kellett állapítani: az északolasz tartományban is tényleg lenne támogatottsága a Svájchoz való csatlakozásnak.

Ha persze a kevesebb, mint négyszázezer lakosú Vorarlberg kapcsán már felmerült, hogy a svájci nyelvi és vallási egyensúlyt megbontaná a csatlakozása, akkor ez hatványozottan igaz a Svájcnál is nagyobb lélekszámú régiókra. A tízmilliós Lombardia csatlakozásával gyakorlatilag az eddigi legkisebb olasznyelvűek válnának többségivé, Baden-Württemberg meg a maga tizenegymillós lakosságával végleg zárójelbe tenné Svájc francia- és olasznyelvű kantonait. (azonnali.hu)