3 C
Budapest
2022. december 9., péntek
Magyar Jelen
BelföldHírek

Így tette tönkre a Fidesz a közigazgatást- Kormánytisztviselő vallomása a Magyar Jelenen

Mint volt kormánytisztviselő leírom tételesen, jogszabályi hivatkozásokkal, hogy a politika (szinte majdnem teljesen a Fidesz kormányzás alatt) hogyan tette tönkre a közigazgatást. Ezt mindenki tapasztalja, aki bármilyen – nem PR fogásra alkalmas (pl. okmánymeghosszabbítást) – ügyet próbál elintézni  (szabálysértés, jogsértés miatti eljárás lefolytatása, akár gyámügyi, földhivatali, jegyző hatáskörét érintő, stb. ügyekben). Az alkalmazottak értelem szerint tudják is, hogy nem működik Magyarország, csak nem kap kellő hangsúlyt a probléma ezért szeretném, ha nyilvánosságra kerülne.

Az folyamatosan tapasztalható a közszférában 2002. óta, hogy spórolás címen rúgják ki az érdemi dolgozókat, fűnyíróelv szerint. Azért annyi válogatás persze mindig van, hogy a pereputty léhűtőket ez ne érintse. Ez a 2010-es kormányváltásig még úgy-ahogy elviselhető volt, mert apránként folyt csak és az is többnyire a betöltetlen helyeket, vagy nyugdíjba vonuló kollégákat érintette. A baloldali politikusok inkább a saját stiklijeiket intézték (amire ők is előszeretettel használták a közszférát), nem akartak azzal is túl sokat foglalkozni, hogy átszervezzék a közigazgatást. Sajnos a Fidesznek már nem elég az, hogy amig megy a mutyi az érdemi dolgozókat kirugdalják (ezzel azt jelezve, hogy milyen sokat tesznek a közérdekért, spórolnak, ami amúgy egy marhaság, mert a pereputtyot fizetik az állítólag megspórolt pénzből, az érdemi munka pedig nem lesz elvégezve a létszámhiány miatt), hanem meg akarják mutatni, hogy milyen fontosak és átszervezés címem népszerűsíttetik magukat (ld. pl. itt: https://pannoniakincsei.hu/a-pest-megyei-kormanyhivatal-megvalositotta-a-celkituzeseit), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ami jó volt azt tönkretették. Akkor alább konkrétumokkal:

A 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel Szakigazgatási Hivatalokat hozták létre. Nem véletlen a dátum, az őszödi beszéd után az MSZP elbukta az önkormányzati választást és így ki kellett valamit találni, hogy a bukott politikusok ne kerüljenek utcára. Meg persze jól jött az is, hogy ezzel elkezdte a politika jobban maga alá gyűrni a szakmát. Az nem zavarta az ötletgazdákat, hogy a megyei rendszernek sokszor semmi köze az egyes szakmákhoz tartozó igazgatási egységek határaihoz.

Innentől kezdve pedig csak a Fidesz kormányzás lajstroma következik:

  • A fővárosi és megyei kormányhivatalokat hozták létre a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelettel.
  • 2012 elején találta ki azt a kormányzat, hogy létszámleépítést rendel el. A köztudatba azt a hazudozást vitték be, hogy ez mindössze 5 %, és az is csak a be nem töltött létszámból, akik már úgysem dolgoznak, tehát ez egy jól megalapozott döntés, így ezt észre sem fogják venni az ügyfelek, de persze mindez az állampolgárok érdekében kell. Ez persze nem így történt, néhány nap alatt kellett a szakigazgatási szerveknek a betöltött létszámból (amely messze alulmaradt már akkor is az alapfeladatok ellátásához szükségesnek) sokkal többet, akár 15 %-ot megjelölni, hogy majd utcára tegyenek embereket, amit erősen felülbírált a kormányhivatalok vezetése politikai érdekeik szerint. A csökkentett létszám pedig átszervezésekkel járt, ami további plusz feladatokat jelentett, ezzel pedig elindult egy lavina, ami azóta is tart, amire folyamatosan tesznek rá pár lapáttal.
  • 2016-2017-ben különböző rendeletekkel (pl. 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet) járási hivatalokba tolták bele a szakigazgatási szerveket. Jó hangzású kampánnyal próbálták beadni azt, hogy a járás azért jó, hogy helyben intézhessék az ügyeket, csak hát itt sem volt semmi köze a szakmához, ágazati jogszabályokhoz. Akárcsak a szakigazgatási hivatalosdinál és a kormányhivatalosdinál, de ezzel sokkal abszurdabb helyzetek jöttek létre, hisz a járásnak még annyira sincs semmi köze sokszor az egyes szervek működési, igazgatási egységeinek határaihoz. Így gyakori probléma volt, hogy a járás működési területe (de akár az ügyfélszolgálati helysége is) nem hogy a járásba, de még csak nem is a megyébe esett bele. A sok évtized alatt létrehozott szakmai körzetesítést és a munkavégzések fizikális helyeit képtelenség úgy átvariálni folyamatosan, ahogy épp az aktuális dilettáns kitalálja szakmai érvek mellőzésével, de nem is érdemes, mert nem csak hogy működésképtelen, hanem csak addig fix amig egy újabb tökkelütött nem okoskodik.
  • 2018-ban kapta meg a halálos tőrdöfést a közigazgatás 2018. január 1-vel lépett hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi. CL. tv (továbbiakban: Ákr), ezzel együtt hatályát vesztette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.). Bár mind a kettő arra helyezte a hangsúlyt, hogy népszerű legyen az „ügyfelek” körében (ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy lényegében teljesen felesleges dolgokkal tovább terhelte a közigazgatást a kormány PR fogásai érdekében, ezzel nehezítve a hatósági munkát; eljárás helyett ügyfélbarátkozás, azaz szavazatbeszedés céljából). A Ket. 61. és 134. §-ai alapján tudtak a közigazgatási szervek eljárni adott esetben, amikor a jogszerűtlenség miatti kötelezés nem teljesült. Ezt az Ákr. megszüntette, helyette annak 133. §-a alapján végrehajtást kell elrendelni, amelyet a 134. § (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság foganatosít. Tehát a szakigazgatási szerv feladatát az adóhatósággal kellene mindig megcsináltatni. Csakhogy a NAV semmit nem kapott hozzá, sem pénzt, sem embert, végzettsége, helyismerete nincs az ott dolgozóknak, nem ismerik a szakigazgatási szervek ügymenetét, így lényegében nem dolgozik. Ezt persze nem mondhatja ki, hanem a hülyét játssza amihez többnyire az alábbi lehetőségekkel él (ezzel további teljesen felesleges munkákat okozva mindenkinek):

Arra hivatkozik, hogy nem megfelelően beküldött a levél a 2015. évi CCXXII. tv. 2. és 9. §-a, valamint a 2017. évi CLIII tv. 106., 119. és 130. §-a alapján. Ha tértivevényesen lett beküldve, akkor azért, ha pedig elektronikusan akkor pedig azért, mert egyes belső szabályzata szerint a NAV-ot tértivevényesen kellett volna megkeresni.

Ha sikerül beérkeztetni a levelet, akkor azért adja vissza, mert a fenti jogszabályok miatt VHCSEL (végrehajtási cselekmény kéréses) űrlapon kell beadni. Ha sok kötelezett lenne, akkor azok számától függetlenül kéri mindnek a személyre szóló szabályos kitöltését, ami jó kis elfoglaltság.

Ha az első hatósági tevékenységtől számítva eltelt már legalább 4 év, akkor az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény évülési szabályai szerint annak 19. § (1) bekezdésére hivatkozik, szerinte ugyanis a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével elévült.

Ha még nem telt el 4 év, akkor keres az ágazati jogszabályok között olyat amelyik alapján vissza lehet adni az ügyet a megkereső hatóságnak, mondván, hogy az adott esetben speciális szabályt talált. Ez ellen bíróságra lehet menni, amivel persze megy az idő (különösen járványos időszakban) és akkor már eltelhet a 4 év az elévüléshez.

Ha végképp nem tud mit kitalálni a NAV akkor csak egyszerűen nem válaszol, ezzel várja meg az elévülési időt.

Azt pedig, hogy úgy sem csinál semmit a jelen ügyben sem az adóhatóság (ami a gyakorlati tapasztalatok alapján előre tudható) kizárólag akkor közli, ha sikerült nagy nehezen a teljesen szabályos megkeresés feltételeit felé teljesíteni.

  • Közben ugyan az élő jogszabályok módosításával 2020-ban jelentősen visszatették a járási hivatalokra osztott hatáskört a kormányhivatalokhoz (kérdés, hogy akkor minek volt ez a kis járásosdi), a szakigazgatási szervezeteket pedig azzal együtt, illetve folyamatosan a szakma megkérdezése és heves tiltakozása ellenére szervezik át.
  • 2020. 03. 01-től a közigazgatási szerv döntése ellen a fellebbezés lehetőségét az Ákr. 116. § zárja ki, már közigazgatási per kezdeményezésének lehetősége áll fenn az Ákr. 114. § (1) bekezdés első fordulata alapján, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1)-(2) bekezdése, 28. § (1)-(2) bekezdése, 39. §-a, a kapcsolattartásról a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 605. § és 608. §, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében. Hogy ebből mi sül ki azt majd az idő megmutatja, de nem valószínű, hogy túl sok jó, mert ezzel az eljáró hatóság is visszaélhet, de a bíróságok 2019 óta lényegében szintén a hülyét játsszák, ha közigazgatási ügyről van szó, majdnem kizárólag az eljáró hatóságot marasztalják el, kitalált zagyvaságokkal; úgy tűnik ott is „ügyfélbarát” ügyintézés folyik hatósági munka helyett.
  • Ha az eljáró szervnél valaki rendesen dolgozik, azaz nem muzsikál úgy, ahogy a kormány érdekeinek megfelel – pl. mert így a szabálysértők, akadékoskodók nem „ügyfélbarát” ügyintézést tapasztalnak (és így a Fidesz szavazatoktól eshet el), vagy mert az adott ügy (amely érdekes módon kiemelt beruházásként valószínűsíthetően a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft,. illetve más Orbán slepp nevével fémjelzett) nem a Fidesz érdekkör elképzelései szerinti módon és sebességgel halad, akkor tőle a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 89. § (1) bekezdése és a Kit. 89. § (3) bekezdés c), d) 107. § (2) bekezdés g) pontjai szerint szabadulnak meg. Ezt persze nem tehetnék meg egyszerűen jogszerű eljárás nélkül, ezért az említett jogszabályokkal azt a kisded játékot viszik véghez, hogy az illetőt képzettségének és lakhelyének nem megfelelő helyre teszi át, amelyet ha nem fogad el (naná hogy nem), akkor kérésre fel kell menteni. Így aztán sem az eredeti helyén, sem az áthelyezésre tervezett helyen nem lesz munkaerő, a többévtizedes tapasztalat semmibe vész. Hogy Mari néninek ezért sem lesz elvégezve az ügye, az kit zavar, mint ahogy az sem érdekli az ötletgazdákat, hogy mindezért többnyire milliókat dob ki még felmondási idő és végkielégítés kifizetésére a Magyar Állam.

Választások előtt értekezleteken több kormánymegbízott utasításba adja, hogy bírságos döntés nem mehet ki. Persze ezt nem merik vállalni, mindezt szóban teszik. Egyértelmű, hogy itt a közigazgatás tönkretétele folyik, ráadásul nem elsősorban dilettantizmus az oka (bár az is), hanem mindezt tudatosan teszik, hiszen nem maguktól jönnek az utasítások, jogszabályok, ha pedig kiderül, hogy rossz (ami amúgy bárki számára látható, ha előre belegondol), akkor meg lenne rá a lehetőség, hogy visszavonják, vagy nem politikai érdek szerint módosítsák. Működésképtelen lett a közigazgatás, nem rend, hanem mesterségesen kialakított káosz van, amit a közigazgatáson keresztül is PR fogásokkal leplez a kormány. Sajnos a probléma sokkal komolyabb annál, mint hogy a szőnyeg alá legyen söpörve.

A szerző egy volt Kormánytisztviselő

További híreink

Kutyákkal a védtelen emberekért (videó)

Kemény János

Most már a kegyelemnek lenne helye – interjú Budaházy Györggyel

Kemény János

Ukrán nemzetiségi képviselő: fegyvereket is kellene küldeni

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben