Miután a Kínából indult koronavírus térdre kényszerítette a világot, Japán elsőként vonta le következtetéseket, név szerint: a globalizmus hátrányait.
A szigetország miniszterelnöke, Abe Shinzo bejelentette, egy olyan gazdaság kiépítését tűzte ki céljául, amely kevésbé függ egyetlen országtól, nevezetesen Kínától. Mint mondta, a járvány következtében életbelépő korlátozások és fennakadások ébresztették csak rá a kormányt, mennyire is függenek Kínától.
Abe egy konferenciát szervezett, melynek fő témája Japán jövőbeli befektetései voltak, és olyan befolyásos emberek is részt vettek rajta, mint Nakanishi Hiroaki, a Japán Üzleti Szövetség vezetője. A japán miniszterelnök maga elnökölte a találkozót, és mindjárt az elején kifejtette: célja minél nagyobb mennyiségű ipar hazahozatala Kínából. Ennek érdekében elkülönítettek 240 milliárd yent (2,2 milliárd dollár), amit azon vállalatok támogatására fordítanak, akik már ebben az évben megkezdik a „hazaköltözést”. Ezt nevezték el „Települj ki Kínából” politikának.
A japán miniszterelnök bejelentése a kínai gazdasági elemzők figyelmét is felkeltette. Kiszivárgott híresztelések szerint a Kínai Kommunista Párton belül eluralkodott a pánikhangulat. Attól tartanak, a példa ragadós lesz, és Japán után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, vagy akár az EU is kitelepülhet Kínából, ez pedig hatalmas csapás lenne az ország gazdaságára.
A kínai értelmiségi köröket azért is foglalkoztatja kifejezetten a kitelepülési politika, és annak következményi, mivel a kínai asztrológiai diagram szerint 2020 a Geng-Zi, vagyis a Fém Patkány éve, amely 60 évenként jön el, s – a népi hiedelmek szerint – mindig valamilyen világot megrázó eseményt hoz magával.
A szkeptikusok most felvonhatják a szemöldöküket, de a kínaiaknak van okuk az aggodalomra. 1840-ben, mikor eljött a Fém Patkány, kitört az ópiumháború, ami több mint száz évre megnyomorította Kínát. 1900-ban a „nyolcnemzeti szövetség” fojtotta vérbe a bokszerlázadást. A nemzetközi külképviseletek ostroma után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a pekingi csatát követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost, majd megtorlóexpedícióba kezdtek a felkelőkkel szemben. 1960-ban Mao Ce-tung „Nagy Ugrás” tervének következtében pedig 36 millióan haltak éhen. 2020-ban ismét felmerülhet a kérdés:
Idén vajon mit hoz el nekünk a Fém Patkány?
(asia.nikkei.com nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!