loading
Menü
Támogatás

A fekete gyémántok hősi áldozatainak gyásznapja

2026. jún. 22. 16:03
2 perces olvasmány
Márkushegyi megemlékezés, 2026. június | Kép forrása: Takács Károly Facebook-oldala Márkushegyi megemlékezés, 2026. június | Kép forrása: Takács Károly Facebook-oldala

A modern kori szénbányászat egyik legsúlyosabb bányaszerencsétlenségének gyásznapja Oroszlányban június 22-e. A Márkushegyi bányaüzem 1-es széntelepén 1983. június 22-én kétszáznégyen szálltak le a bányába. A veszélyeztetett területen kilencvennégy bányász dolgozott, közülük a robbanás következtében harminchét bányász életét vesztette, öt súlyos és tizenkét könnyebb sérültet kórházban ápoltak.

Egy heves vihar miatt kialakult áramszünet leállította a bánya főszellőztetését. Amikor az áramellátás visszatért és a szellőztetés újraindult, a felgyülemlett metángáz (sújtólég) elkeveredett a levegővel, és valószínűleg egy elektromos ív vagy szikra miatt berobbant. A modern üzem 1981-ben kezdte meg a termelést, és az ország legfontosabb bányái közé tartozott egészen a 2014-es bezárásáig.

Ugyanaznap délután a Nógrádi Szénbányák kányási bányaüzemének huszonkettes frontján tizenhat méter hosszúságban szakadás történt. Az omlás három bányászt temetett be, néhány nappal korábban, június 14-én pedig a Mecseki Szénbányák Béta-üzemében, Komlón vesztette életét hét bányász sújtólégrobbanás következtében. 

A magyar bányaipar legsúlyosabb tragédiája 1950. december 30-án történt a tatabányai XII. számú Rehling Konrád-aknában. Száztizenhárom tatabányai, vértesszőlősi és héregi vájár szállt alá az éjszakai műszak felvételére. 

A Magyar Nemzet megemlékezése szerint a „Rákosi-éra túlfeszített nehézipar-fejlesztési politikája miatt ekkoriban a szénbányákban három műszakban, a nap huszonnégy órájában folyt a szén kitermelése. Nem sokkal éjfél előtt, 23 óra 20 perckor hatalmas detonáció rázta meg az aknát. A robbanás központja a 928-as járatban volt, amelynek erejét jól példázza, hogy a detonáció a bánya területén szétzúzta a légvezetékekre beépített légzáró ajtókat, így az egész akna légellátás nélkül maradt. Ennek volt betudható, hogy a robbanás centrumától távolabb dolgozó bányászok közül is sokan megfulladtak.
A tatabányai bányásztragédia áldozatainak temetése, 1963 | Kép forrása: nemzetiarchivum.hu
A tatabányai bányásztragédia áldozatainak temetése, 1963 | Kép forrása: nemzetiarchivum.hu

A hazai bányaszerencsétlenségek sok száz áldozata között kell megemlékeznünk a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi X-es aknájában 1959-ben történt tragédia áldozatairól is, ahol a bányaszerencsétlenségben harmincegyen lelték halálukat. 1963-ban sújtólégrobbanás miatt huszonhat bányász halt meg Tatabányán, és 1978 februárjában szintén huszonhat áldozata volt itt a sújtólégrobbanásnak.

A Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében 1986. február 18-án tizenegy bányász vesztette életét, a komlói Béta-üzemben 1983-ban hét ember halt meg robbanás következtében, 1988 márciusában pedig egy kőzetomlás miatt hatan vesztették életüket a mélyben.

Kapcsolódó:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás