3 C
Budapest
2022. december 1., csütörtök
Magyar Jelen
BelföldHírekKiemelt

Jobbikos belháború a tisztújítás küszöbén

Ki veheti át a Jobbik irányítását? Mennyire gyengült meg Szabó Gábor pártigazgató befolyása? Komoly átrendeződés előtt áll a Jobbik, amelynek elnöki posztjáért egyedül Jakab Péter frakcióvezető indul esélyesként. Körüljárjuk a baloldallal összeállt, egykor “jobbradikális” párt hatalmi viszonyait.
Január 25-én szombaton tartja tisztújító kongresszusát a Jobbik. A párt jövőjét, politikájának irányát komolyan befolyásolhatja, kiket választanak a kulcsfontosságú vezető pozíciókba. Úgy tudjuk, az elnöki és alelnöki tisztségek mellett a pártigazgatói poszton is váltás várható. A Jobbik tisztújítását eredetileg az önkormányzati választásokat követően, 2019 november 9-én rendezték volna, de belső konfliktusok miatt végül elhalasztották.

Az elnökségért induló frakcióvezető, Jakab Péter ugyanis olyan feltételeket támasztott jelöltségéhez, amit a párt országos választmánya nem fogadott el.

 

Jakab alapszabály-módosítással szerette volna elérni, hogy a pártelnök (vagyis reményei szerint ő) jelölhesse ki a leendő alelnököket, illetve az elnökség mandátumát két és fél évre hosszabbítsák meg, hogy az a 2022-es országgyűlési választások után járjon le. A politikus végül visszalépett, a Jobbik választmánya pedig jelentős többséggel felkérte a párt jelenlegi elnökét, Sneider Tamást, hogy vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását, és töltse ki 2020 májusáig szóló mandátumát.

Az elnökségért akkor Varga-Damm Andrea és a Jobbik egy ismeretlen erdélyi politikusa, Lokody Levente is indult. Hogy az ő jelöltségüket mennyire vette a pártban bárki is komolyan, arról mindent elmond, hogy a tisztújítás elhalasztásáról kiadott Jobbik-közleményben a döntést Jakab visszalépésével indokolták. Azt nem tudni, hogy Lokody és Varga-Damm maguktól indultak, vagy a párt „látszatjelöltjei” voltak, de ez alapján egyértelmű, hogy egyedül Jakab Péternek volt esélye nyerni.

Úgy tűnt, ezzel várnia kell egészen májusig, de decemberben mégis másként határozott a párt, és január 25-ére kiírták a tisztújító kongresszust. Jakab Péter ismét indul az elnöki tisztségért, de jelezte, enyhítene feltételein, amelyeket a választmány korábban leszavazott. A szavazás akkor szoros volt, 22-21-re végződött. Erről Varga-Damm Andrea beszélt egy interjúban, ahol azt is elmondta, hogy Szabó Gábor pártigazgató és választmányi elnök kezdeményezte a testületnél, hogy a tisztújítás halasztására kérjék az elnökséget.

Szemtől szemben – Jakab és Szávay

A Jobbikban – amint a döntetlenhez közeli eredmény is jelzi – jelenleg két erőcsoport áll egymással szemben. Az egyik az antiszemita botránya miatt mandátumát visszaadó volt országgyűlési képviselő, Szávay István köre, amelynek magjához tartozik a politikus testvére, Szávay László, valamint Bencsik János (ő vette át Szávay helyét a Parlamentben) és Stummer János is. Bencsik egyébként a napokban jelezte, hogy az egyik alelnöki posztra pályázik.

A csoport nagy része a Jobbik alapításától a párthoz tartozó baráti társaságként jellemezhető, amelynek tagjai még az egyetemi éveik alatt, az ELTE hallgatói önkormányzatban kerültek össze. Legtöbbjük „ősjobbikos”, meggyőződéses jobboldaliak, akiknek valószínűleg nehezen veszi be a gyomra az ellenzékkel, különösen a DK-val való együttműködést.

A másik csoport a Jakab Pétert támogató társaság. Ennek legismertebb tagjai Gyöngyösi Márton EP-képviselő, a Jobbik volt elnökhelyettese, Szilágyi György szóvivő, Zsiga-Kárpát Dániel, Ander Balázs, Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselők.

Forrásaink szerint az utóbbi időszakban formálódott Jakab-féle csoport tagjait nem a személyes szimpátia, inkább az érdekek kötik össze.
Jakab csapata jogosan lát esélyes jelöltet a 2018-as parlamenti belépője óta sorozatos provokatív megnyilvánulásaival és a baloldali ellenzéki politikusokkal közös akcióival országos ismertséget szerzett frakcióvezetőben. Varga-Damm Andrea az Azonnalinak adott interjúban gyakorlatilag megerősítette, hogy ők voltak azok, akik az indulásra biztatták Jakabot.

 

Egy korszak vége: „Szaszi” búcsúzik. Vagy mégsem?

Varga-Damm egyébként nem indul újra az pártelnöki posztért, de szintén pályázik az alelnökségre, és az Origo információi szerint a választmány elnöki tisztségét is szeretné megszerezni. Ezt jelenleg Szabó Gábor tölti be, és úgy tudjuk, ragaszkodik is a pozícióhoz, különösen, hogy a pártigazgatói székben a jelenlegi elnök, Sneider Tamás válthatja.

Elnökből pártigazgató lehet.

Sneider a Népszavának azt mondta, a pártigazgató önként távozott posztjáról, Szabó azonban ezt eddig nem erősítette meg. Szabó Gábor a Jobbik egyik alapítója, tizenhat éve pártigazgató, akinek befolyása a pártban csak Vona Gáboréhoz volt mérhető, sőt, sokak szerint még nála is erősebb pozícióban volt. Szabó Gábort ismerői a pártot a háttérből irányító, minden szálat a kezében tartó emberként jellemzik, aki szintén meggyőződéses jobboldali karakter, és biztosan ellenezte a Gyurcsány Ferenc pártjával való együttműködést.

Szabó pozíciója azonban a 2018-as választási kudarc után megingott, és úgy tűnhetett, az elmúlt időszakban nem volt akkora befolyása a párt politikai irányvonalára mint korábban. Sneider például elnökké választása után egy interjúban azt mondta, a pártigazgató volt a felelős, hogy az ÁSZ-büntetésre a Jobbik támogatóitól összegyűjtött százmillió forintot a párt kampányára költötték. „Szaszit ” – ahogy a pártban nevezik – azonban továbbra is nagy tisztelet övezi a pártban, és semmiképpen sem veszíti el meghatározó szerepét, legfeljebb más formában – például a pártalapítvány vezetőjeként – dolgozhat majd a háttérben.

Egyelőre nem tudni tehát, hogy milyen irányt vesz a Jobbik a tisztújítás után, hiszen valószínűleg Jakab Péter lesz a Jobbik elnöke, de a választmányi döntésből úgy tűnik, nem fogja tudni a saját embereivel feltölteni a vezetést, és nem lesz annyira erős pozíciója, mint amire támogatói számítottak.

Egy forrásunk szerint Jakab Péter csoportjának tagjai országos szinten ismertebbek és népszerűbbek, míg Szávayék tapasztaltabbak és jobb szervezőkészséggel rendelkeznek. Úgy véli, a Jobbik akkor lehetne sikeres, ha ez a két csoport együtt tudna működni, de egyelőre ez lehetetlennek látszik.

A párton belül nagyon sok konfliktus volt abból, hogy az önkormányzati választáson a Jobbik belement a koordinált jelöltállításba a baloldali pártokkal. Ez sokak világnézetével ellentétes volt, a szellemi holdudvar jó része emiatt hagyta el a pártot. A tisztújítás után azonban az eddig kordában tartott feszültségek is kirobbanhatnak, várhatóan sokan nem fogják tovább magukban tartani a véleményüket.

A Jobbik azonban életképtelenné vált a baloldali összefogáson kívül, hiszen ha önállóan indulnak, esélyük sem lett volna, olyan eredményre, mint amit az önkormányzati választáson elértek. Az olyan városok megszerzésével, mint Eger vagy Ózd, a Jobbik pótolni tudja az ÁSZ-bírság miatt elvesztett pénzeket, és egy ideig van esélye a megmaradásra.

Kérdés, hogy megérte-e ezért összefogni a baloldallal – mondja forrásunk, aki szerint, ha az ÁSZ nem szab ki ekkora büntetést a pártra, nem mentek volna bele az ellenzéki együttműködésbe, és valószínűleg az önkormányzati választás eredményei is másképp alakulnak. Egy biztos, jelentős átalakuláson megy keresztül a párt, de azt nem tudni, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy az elmúlt évek választási kudarcai után a Jobbik visszakapaszkodjon, vagy végleg eltűnik a süllyesztőben.

Forrás: Mandiner.hu

További híreink

Végül minden a helyére kerül: már Újpesten sem állít adventi keresztet a Jobbik

Magyar Jelen

Ezt is megéltük: Jobbikból a DK-ba – nem is akárhogy

Magyar Jelen

Jakab alig tudott hazamenni a diáktüntetésről – feltartották a követői

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben