Borvendég Zsuzsanna fellép a magyarellenes Beneš-dekrétumok ellen az EP-ben!

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom Európai Parlamenten belüli Szuverén Nemzetek Európája képviselőcsoport Kulturális Bizottságának koordinátora óriási jelentőségű európai parlamenti lépéséről adott hírt közösségi oldalán. Amire a magyar külügyminisztérium nyolcvan év óta nem volt képes, ő megtette: hivatalos minőségében rákérdezett a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos jelenlegi szlovák kormányzati álláspontra a szlovák kulturális miniszternél.

Jó hír, hogy válaszokat is kapott, még ha néhány kérdésre semmitmondót is. A válaszok fordítása folyamatban van, de mint legfontosabbat, a Beneš-dekrétumokra vonatkozó kérdésére kapott választ ismerteti közösségi oldalán.

A szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét törvénybe iktató, jogi abszurdumként máig érvényben lévő Beneš-dekrétumokat Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök, „az európai szellemre legkártékonyabb méregkeverője” 1945. áprilisa és októbere között bocsátotta ki. 

A kilencvennyolc dekrétumból tizenhárom vonatkozott a német és a magyar kisebbségre, és rögzítették ezen népcsoportok, így a felvidéki magyar kisebbség kollektív bűnösségét, vagyis azt, hogy állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni őket. Ennek következtében került sor a szlovákiai magyarok kitelepítésére, csehországi kényszermunkák elrendelésére, a magyar–csehszlovák lakosságcserére, valamint a magyar nyelv és a magyar tannyelvű iskolák betiltására. A dekrétumok egy részét később hatályon kívül helyezték, más részük azonban máig érvényben maradt.  

Kitelepítettek bevagonírozása (forrás: vasarnap.hu)

A vagyonuktól megfosztottak kártérítésére például azóta sem került sor, sőt, az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott, miszerint az állam földtulajdont kobozott el a tulajdonosok magyar nemzetisége miatt.

Hatályon kívül helyeztetné a jogszabályt a Mi Hazánk

Martina Šimkovičová miniszterasszony Borvendég Zsuzsanna kérdésére, amely így szólt: „Beneš-dekrétumok kérdése régóta traumaforrás a szlovák–magyar kapcsolatokban, de eddig semmiféle előrelépés nem történt ezen történelmi traumák feloldása felé. Ráadásul, mióta a Szlovák Földalap a dekrétumok alapján elkezdett földeket elkobozni, a kérdés újra fellángolt. 

Támogatja-e a Kulturális Minisztérium a Beneš-dekrétumok azon 13 rendelkezésének hatályon kívül helyezését, amelyek még mindig kollektív háborús bűnösségben részesítik a magyarokat és németeket?”

A válasz szerint a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hatáskörén belül csak az egyházakkal kapcsolatban nyilatkozhat a Beneš-dekrétumokról.
„A Kulturális Minisztérium tisztában van azzal, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (amelynek hívei 70 százalékban magyar nemzetiségűek) restitúciós problémáinak kérdését Magyarország régóta hangsúlyozza. Ez az egyház azt állítja, hogy vagyonának egy részét 1945 után a Beneš-dekrétumok alapján államosították, és ezért nem követelheti annak visszatérítését.

A Kulturális Minisztérium régóta azon az állásponton van, hogy a Beneš-dekrétumokat nem kellett volna alkalmazni az egyházi jogi személyek tulajdonában lévő vagyontárgyak államosítására. 

Ha ilyen esetek előfordultak, az egyházi vagyont jogalap nélkül vették el, ami lehetővé tette a restitúciós igények érvényesítését a restitúciós törvény alapján.”

Egyetlen egyház sem tudta teljesen visszaszerezni a vagyonát

Mint válaszában Šimkovičová miniszterasszony írja, az egyházi restitúciókat általában az 1993. évi 282. sz. törvény tette lehetővé, amely csak bizonyos vagyoni igazságtalanságok következményeinek enyhítését célozta. „Nem állapított meg jogot az egyházi vagyon teljes visszatérítésére vagy a vissza nem térített vagyon pénzbeli kárpótlására. Az egyházi restitúciók újra napirendre kerültek a szlovák parlamentben 2005-ben, amikor az egyházi vagyon restitúciójának lehetőségét tisztázták és kibővítették. 

Egyidejűleg a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elfogadta a 2005. március 17-i 1551. számú határozatot, amely kimondja, hogy a restitúciós törvény hatálybalépésével az egyházi és vallási közösségek vagyonának restitúciós folyamata befejezettnek tekintendő.

Tájékoztatásul közöljük, hogy a restitúciók sikerességi arányát minimum 78 százalékra becsüljük. Egyetlen egyház sem tudta teljes mértékben visszaszerezni eredeti vagyonát. Az egyházak a hiányos restitúció kérdését kulcstényezőnek tekintik az egyházak állami finanszírozásáról folytatott további párbeszédben. Ez a tény tükröződött az állam és az egyházak közötti kölcsönös megállapodásban is az állami támogatás új modelljéről, amely a 2020 óta hatályos, közvetlenül az állami költségvetésből nyújtott pénzügyi hozzájárulásokról szóló új törvényben fejeződik ki.”

A Mi Hazánk megtette, amit tud, most a kormányon a sor

A válasz tárgyszerűsége és részletessége, még ha részben elutasító is, azt mutatja, hogy komoly nemzetpolitikai szándék és kitartó munka esetén van lehetőség tárgyalni a szlovák állammal a Beneš-dekrétumok, és a magyar egyházakat érintő restitúció kérdésében. 

Komoly nemzeti és nemzetközi politikai sikert jelent a Mi Hazánk Mozgalom számára, hogy az Európai Parlamenten keresztül fel tudta vetni ezt a kérdést a nemzetközi politika színterén. 

A Fidesz-kormány és Szíjjártó Péter külügyminiszter számára pedig az a feladat, hogy haladéktalanul kezdje meg az egyeztetéseket a szlovák állammal a magyarság kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumok eltörléséről. Borvendég Zsuzsanna képviselőasszony kinyitotta előttük az ajtót.