Az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelméről tudomást sem vesz az EU

Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartott április 28-ai brüsszeli felszólalását követően a Krónika erdélyi magyar nyelvű hírportál átfogó interjút készített Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselőjével, az Európai Parlament Szuverén Nemzetek Európája frakciójának tagjával.

Az interjúban Borvendég Zsuzsanna éles hangon bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelemmel és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát. Az EU ma egyszerűen nem foglalkozik az őshonos nemzeti közösségek jogaival. 

Felszólalásában a Mi Hazánk képviselője elmondta, hogy a kisebbségekről szóló friss uniós jelentésben a deviáns szexualitású embereket harminckétszer említik, és a dokumentum kisebbségként támogatja a bizonyos területeken már többséggé váló migránsokat. A vallásszabadságról szólva pedig csak a zsidó és muszlim közösségek jogainak biztosításával foglalkozik, ugyanakkor 

az őshonos nemzeti kisebbségekre egyetlen gondolatot sem szánt a dokumentum.

Borvendég Zsuzsanna az erdélyi hírportálnak adott interjúban elmondta, hogy az őshonos kisebbségek jogfosztottsága témájában az unió tagállamai részéről a „teljes érdektelenség és a zavart félrenézés a két fellelhető reakció. Az előbbi az általánosabb, hiszen a nyugati országok képviselői keveset tudnak a közép-európai térség történelméről, és azt is rosszul”.

A képviselő asszony hozzátette: „a szuverenista–patrióta oldalon sokan vannak, akik értik a kérdés súlyát, felteszem, egyet is értenek a követeléseinkkel, de pragmatikus okok miatt próbálnak nem tudomást venni a jogsértésekről. Úgy gondolják, hogy ugyan jogos a különböző sérelmek felemlegetése, de nem időszerű”. Borvendég Zsuzsanna álláspontja szerint azonban a kölcsönös tisztelet, a kulturális kisebbségi jogok biztosítása éppen az összefogást erősíti a globalizmus ellen.

„Az autonómia biztosítása is a nemzetállamok létjogosultságának megerősítése felé mutatna, hiszen éppen a nemzeti lét, a nemzeti öntudat jelentőségét emelné ki. 

Számomra teljesen hiteltelen egy olyan nemzet küzdelme a globalizmus ellen, amely a saját országában az asszimilációt erőlteti” – jelentette ki az interjúban.

A nemzeti kisebbségek elnyomásának történelmi okairól szólva Borvendég Zsuzsanna a nyugat-európai államok birodalmi, beolvasztó gyakorlatának hagyományát említi, amelynek például Franciaországban a szinte nyom nélkül beolvadt provanszál kisebbség esett áldozatul, de Spanyolországban is jelentős feszültségek vannak például a katalán függetlenségi törekvések miatt.

„Az RMDSZ képviselői ugyan elérték, hogy hosszú évek után végre 

újra vita legyen az EP-ben a Benes-dekrétumok alapján érvényben lévő jogfosztásokról, de a vita ténylegesen nem a magyar őshonos közösségekről szólt, 

hanem a különutas Robert Fico megrendszabályozásáról. Vagyis a nemzeti közösségeket a globalista erők csak arra használják, hogy üssenek azokon a tagállamokon, amelyek védik a szuverenitásukat” – mutatott rá a tagállamok politikai hozzáállására a Benes-dekrétumok kapcsán. Ezek a dekrétumok a felvidéki magyarságot és németséget példátlan módon a mai napig törvényileg kollektív bűnösként bélyegzik meg.

Az interjúban Borvendég Zsuzsanna kijelentette, fontos küldetésének tartja, hogy napirenden tartsa az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak témáját, és azt is, hogy a frakciónkban ülő szlovák képviselőtársait elfogadóbbá tegye a magyar álláspont iránt. Elmondta azt is, hogy a következő választáson várhatóan a szlovák parlamentbe bekerülő Köztársaság Mozgalom (Republika párt) részéről nyitottságot tapasztal a kisebbségi magyarok helyzetének rendezése iránt.

„Partnerek voltak abban, hogy eljuttassák a szlovák kulturális miniszterhez a kérdéseimet, amelyeket az EP kulturális bizottságának frakciókoordinátoraként fogalmaztam meg, és amelyekben nagyon érzékeny témákat érintettem. A Benes-dekrétumok mellett a készülő nyelvtörvény nyelvi jogokat sértő szabályozását, a kulturális autonómia csorbítását, számos diszkriminatív joggyakorlatot és a magyar kulturális tanács hiányát is számon kértem a szlovák kormányon.”

A hivatalba lépő Tisza-kormánnyal kapcsolatban megjegyezte: „Örvendetes, hogy a leendő miniszterelnök már üzent a Benes-dekrétumok ügyében a szlovák miniszterelnöknek, de az üzenet tartalma nem elégséges. A szájzártörvény eltörlése és a földkobzások befejezése ugyanis csak tüneti kezelés. 

Követelni kell a dekrétumok diszkriminatív pontjainak eltörlését, mert a nemzeti alapon álló kollektív bűnösség szembemegy az alapvető jogokkal, elfogadhatatlan az EU-s normák szerint is. A nyelvhasználati jogok biztosítása szintén alapvető, de az autonómia kérdésének felvetése sem ördögtől való, hiszen az EU-ban is számos példa van erre.”

„A feladat tehát adott, meglátjuk, az új kormány mennyire fogja fontosnak tartani a trianoni utódállamokba kényszerült magyarok sorsát” – összegezte álláspontját Borvendég Zsuzsanna; mivel a megalakuló kormány kulcsfontosságú minisztereinek előélete a globális pénzvilághoz kötődik, így feltehetően nem érzik kiemelt feladatuknak az őshonos magyar kisebbségek érdekeinek képviseletét.

Kapcsolódó: