Mennyire zavarja a románokat a magyar szó?
Kép forrása: Egyed Ufó Zoltán/AFP
A rendszerváltás óta a románok körében még soha nem volt ilyen magas a magyar nyelvű oktatás támogatottsága, tízből nagyjából hat romániai ért egyet azzal, hogy a kisebbségek az anyanyelvükön tanuljanak – írja a Telex.
A különálló magyar iskolák és az intézményi anyanyelvhasználat társadalmi elfogadottsága még alacsonyabb szinten van, noha ezeket törvény garantálja. Az is igaz, hogy bár nincsenek többségben a támogatók, a korábbi évekhez képest ebben is van előrelépés. Viszont a megkérdezettek 28 százaléka szerint biztonsági problémát jelentenek a magyarok – ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) közös felméréséből, amit szerda délután mutattak be Kolozsváron.
A reprezentatív kutatás egyik központi témája a magyarokkal szembeni attitűdök alakulása volt, ezt mutatjuk be most. A felmérést 2025 októbere és decembere között végezték 1013 romániai lakos megkérdezésével.
A kutatók szerint a mostani felmérés sem mutat lényegi változást abban, hogy a romániaiak miként jellemzik a magyarok és a románok közötti viszonyt. Az elmúlt két évtizedben nagyjából állandóan 20–30 százalék között volt azok aránya, akik konfliktusosként jelölték meg ezt a viszonyt, és jellemzően 50–60 százalék között volt azoké, akik együttműködőnek értékelték.
A felmérésben azt is mérték, hogy mennyire zavarja a többségieket, ha egy magyar nemzetiségű személy helytelenül használja a románt a tévében vagy a rádióban, illetve az, ha magyarul beszélnek körülötte. Előbbi esetben jelentős az előrelépés.
Míg 2020-ban még azt mérték, hogy kisebbségben voltak azok, akiket nem zavart, ha egy magyar nem beszélte tökéletesen a románt a médiában, addig most a megkérdezettek kétharmada normálisnak tartja, ha egy magyar anyanyelvű helytelenül beszél.
Abban a tekintetben alig van változás, hogy a romániaiakat mennyire zavarja a magyar szó: míg 2020-ban a romániaiak 29 százaléka állította, hogy zavaró, ha magyarul beszélnek körülötte, addig 2025-ben 26 százalék volt ez az arány. Valamivel elfogadóbbak lettek abban a kérdésben, amikor két magyar nem vált át románra, ha románok is vannak a közelben: 2020-ban még a megkérdezettek 68 százaléka gondolta ezt udvariatlanságnak, 2025-ben pedig a 61 százalékuk.
A felmérés szerint a bukarestiek, illetve a progresszív szavazók körében volt a nagyobb előrelépés, ott mérték a legnagyobb enyhülést a magyar nyelv elutasítottsága tekintetében. Toró Tibor politológus ebben az esetben is hangsúlyozta, hogy olyan kategóriák esetében is látványos a változás, amelyek tagjai nem találkoznak magyarokkal. „Náluk a magyar egy absztrakt kategória, ez azt jelentheti, hogy a nyelvi tolerancia bekerülni látszik azok mellé az emberi jogi kérdések mellé, amelyek a progressziót meghatározzák” – fogalmazott.
Toró ezt úgy magyarázta, hogy a PNL-nek és a PSD-nek erősebb volt a pozíciója abban, hogy miként viszonyulnak a magyar nyelv hivatalossá tételéhez, míg az AUR szavazóit nem feltétlenül ezzel a témával szólítják meg.
A magyarokkal kapcsolatos attitűdök között utolsóként a kettős állampolgársághoz való viszonyulásra is rákérdeztek, és ebben a tekintetben alig van változás. Nagyjából tízből hat romániai továbbra is támogatja, hogy Magyarország kettős állampolgárságot biztosítson a szomszédos országokban élőknek, így a romániai magyaroknak is.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
