Egy 17. századi fatemplom égett le Erdélyben
Hajnalban kapott lángra a templom | Fotó: Máramaros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség
Tizenhetedik századi értékes fatemplom égett le péntek hajnalban az erdélyi Máramaros megyében, Pusztafentős (Posta) településen. A tűzben senki sem sérült meg, de a kár jelentős – közölte pénteken a román kulturális minisztérium.
A tájékoztatás szerint az „A” kategóriás műemléképület a térség épített örökségének értékes darabja volt, mely magán őrizte a hagyományos építészet jegyeit. 1675-ben épült, korábban a görögkatolikus, napjainkban az ortodox egyház használta. A minisztérium tájékoztatása szerint a település lakóit hajnali négy óra körül riasztották a tűzeset miatt, mely vélhetően a térségben dúló heves viharokkal állhat összefüggésben.
A tűzoltók kiérkezésekor a templom mintegy 200 négyzetméteres felülete és a mintegy 25 méter magas templomtorony is lángokban állt, az összeomlás veszélye fenyegetett. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a tűz terjedését, de az épület szinte teljes egészében megsemmisült. A helyszínre érkezett szakértők a tűz okainak megállapításán dolgoznak. Az Agerpres jelentése szerint a Máramarosi és Szatmári Román Ortodox Püspökség bejelentette, hogy bizottságot állít fel a tűzeset körülményeinek feltárására, az esetleges felelősök azonosítására.
Az egyház hangsúlyozta, hogy rendszeresen figyelmezteti papjait az értékes máramarosi fatemplomok védelmére, a villámhárítók rendszeres ellenőrzésére.
A kulturális minisztérium közölte: kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal, a megyei kulturális igazgatósággal és az örökségvédelmi intézettel a kulturális örökségben keletkezett kár felmérése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a pusztafentősi Szent Illés-templom Máramaros megye épített örökségének fontos történelmi emléke. A máramarosi fatemplomok az észak-erdélyi hegyvidéki építészet kiemelkedő darabjai. A régióban közel száz ortodox és görögkatolikus fatemplom maradt fenn, melyek közül nyolcat 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak.
A templomok többsége a 17–18. században épült, és sajátos szintézist képvisel a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul. Tölgy- és fenyőgerendákból készültek fémszögek használata nélkül, kizárólag faillesztési technikákkal, jellemzően magas, vékony harangtoronnyal. Építésük hátterében az a korabeli korlátozás áll, amely megtiltotta a helyi ortodox közösségeknek, hogy kőből emeljenek templomot.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
