Codruța Kövesi, a „kemény” igazságosztó

Sok víz lefolyt a Tiszán azóta, hogy május 8-án Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója interjút készített Laura Codruța Kövesivel, az Európai Ügyészség román származású vezetőjével. A beszélgetést médiaeseménynek szánták, mivel az új miniszterelnök Magyarország csatlakozását szorgalmazta az Európai Ügyészséghez, remélve, hogy ezáltal hatékonyabban, nagyobb akciórádiusszal tudja tetten érni az egymást követő „kétharmados” Orbán-kamarillák és a „vállalkozónak” előreléphetett Orbán-csendestársak közös, programozott törvénytelenségeit. Közkeletű ugyanis a vélemény, miszerint a magyar történelemben még választott kormány nem vetemedett ilyen méretű közvagyonrablásra. Kéretik elolvasni Debreczeni József kijózanító könyveit, aki már 2010 előtt figyelmeztetett arra, hogy mi várható a „kétharmados” futballmániástól, aki civilizációs gátlás nélkül bánt kénye-kedve szerint az EU-ból érkező pénzügyi forrásokkal is – ameddig tehette. 

A főügyész jó benyomást keltett a beszélgetés során, és láthatóan jólesett neki, hogy a kérdező hibátlan románsággal köszöntötte, mielőtt angolul folytatták volna. A romániai szakmai múltra viszont – érthetően – nem tértek ki, bár annak média-dicshimnuszában disszonáns hangok is hallatszanak, sőt, ha jól hegyezzünk füleinket, akkor távoli macskazene is kivehető az éter hullámaiban. Így aztán a macskák éjjeli szerenádjaitól álmos erdélyi újságíró számára nem tűnik aranynak, ami a délibábos pesti sajtóban fénylik.   

A Magyar Hang a továbbiakban nem engedte el a megszerzett hírtrófeát, és többször is felmutatta.  Május 11-én például a Célegyenes Elszámoltatás? Minden szál Orbánnál fut össze című műsorában Lampé Ágnes műsorvezető dicshimnuszokat zengett a román főügyészről, miközben beszélgetőpartnerei, nevezetesen Egri Viktor és Tóta W. Árpád – „Oh, irgalom atyja, ne hagyj el.” – menetrendszerűen „nácizták” a Mi Hazánk tagságának egy részét. Az ember elismeréssel hallgatja fejtegetéseiket, kíváncsi rájuk, aztán érkezik derült égből a villámcsapás: reductio ad Hitlerum! Mikor szoknak le erről az elcsépelt címkézésről, amely a használói civilizációs rövidzárlatáról tanúskodik? De most nem ez a lényeg, hanem Laura Codruța Kövesi múltbeli tevékenységének kritikátlan magasztalása. Aki nem rendelkezik kellő tárgyi ismeretekkel, ezek után a makulátlanság mintapéldányának képzeli a főügyészt, aki amerikai filmhősként száll szembe a Gonosszal, hogy aztán a falmászó „pókasszony” leleményességével győzze le. Jómagam Angyalt kiáltanék, ha gyerekkoromban nem láttam volna Roger Moore sorozatát. 

Lampé Ágnes szerint a Lukács-interjú lényege, hogy Laura Codruța Kövesi első ízben adott interjút a magyar sajtónak, és azt bizonygatta többek közt, hogy intézménye nem okozhat csalódást a magyaroknak. A műsorvezető szerint nem akármilyen hölgyről van szó. Codruța Kövesit ugyanis 2006-ban kinevezték Románia főügyészének, és ő volt országa történelmében az első nő, aki „jó pár politikust juttatott rács mögé. 2016-ban megkapta a Francia Köztársaság becsületrendjét, a korrupciós küzdelem iránti elkötelezettségéért, rendkívüli bátorságáért, aztán az EU Tanácsa hagyta jóvá a kinevezését az Európai Főügyészség részére. Egy eléggé kemény hölgyről van szó, aki komolyan gondolja az ügyét.” 

Az erdélyi Maszol.ro portál 2025. december 12-i cikkét olvasva azonban hamar kijózanodunk. Megtudjuk, hogy Laura Codruța Kövesi 2013–2018 között főügyészként irányította a Nemzeti Antikorrupciós Hivatalt (DNA). A leváltása előtti években számos olyan hangfelvétel került elő, amely alátámasztotta a vádat, miszerint a DNA titkosszolgálati, illetve politikai megrendelések alapján kezelt egyes ügyeket. Kövesi személye pedig megosztotta a romániai közvéleményt. Sokan a korrupt politikusok leleplezéséért küzdő bátor harcosnak tartották, de mandátuma vége felé egyre többen gyanították, hogy ő is tudott az egyes ügyészek által gyártott hamis bűnügyekről. Nemcsak a politikusok, hanem az elemzők és újságírók szerint is a titkosszolgálatok irányították háttérből a DNA-t Kövesi ténykedése idején.  2018-ban aztán a bukaresti igazságügyi miniszter visszaélésekre, alkotmánysértésekre és rossz menedzseri tevékenységére hivatkozva kezdeményezte a leváltását. Egy alkotmánybírósági döntést követően Klaus Johannis államfő fel is mentette tisztségéből. Felfelé bukott: 2019 októberében kinevezték uniós főügyésszé. 

Ezt megelőzően, 2019. május 17-én Laura Codruța Kövesi angol nyelven adott interjút a Szabad Európa Rádiónak (SZER), amelyben beszélt a korrupcióellenes főügyészség és a titkosszolgálat közötti protokollumokról, az igazságszolgáltatás helyzetéről, valamint  a DNA élén elkövetett hibáiról. A SZER által a román korrupció sötét rémének nevezett Kövesi azzal védekezett, hogy bár a román kormány ellene van, ő „több ezer becsületes ember” támogatását élvezi. Megvédte a román Nemzeti Antikorrupciós Hivatal és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közötti protokollumokat is, mondván, hogy ez az együttműködés „az adott pillanatban abszolút szükséges eszköz volt.”  Kövesi szerint a protokollumok előtt a DNA-nak értesítenie kellett a hírszerző szolgálatot, ha lehallgatást akart végezni, és minden kérést egyenként bíráltak el. 

A protokollum (rövidebben: protokoll) eredeti jelentése jegyzőkönyv, azaz egy tárgyalásról, eseményről vagy döntésről szóló hivatalos irat. Ami a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) illeti, az a hírhedt Securitate alapjain újjászervezett állami intézmény. 1990. március 26-án alakult, és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk gyűjtésére szakosodott. 1990. július 1-én aztán létrehozták a Terrorelhárító Brigádot, a SRI központi szervezetét, amely felhatalmazást kapott arra, hogy egységes koncepció alapján szervezze és hajtsa végre az ország területén elkövetett terrorcselekmények felderítését és elhárítását.

Lehet tovább kutatni az erdélyi hírforrásokban, hogy meggyőződjünk: Codruța Kövesi kétségtelen érdemeit nem feltétlenül bátor kiállásának és igazságosztó talentumának, sokkal inkább a román belpolitikai fejleményeknek és a SRI-t is felhasználó belpolitikai leszámolásoknak köszönheti. Hogy hónapok után teszem mindezt szóvá, arra egy nemrég elolvasott, kiváló dokumentum-sorozat késztetett. Szerzője Garda Dezső, Gyergyószentmiklóson élő közismert történész, aki 1996 és 2008 között igen eredményesen tevékenykedett RMDSZ-es képviselőként. Parlamenti dokumentumok és a romániai magyar sajtóban megjelent cikkek alapján mutatja be három cikluson át tartó, viszontagságos képviselői küzdelmeit, kerülve a szubjektív kommentárokat. Gardának oroszlánrésze volt abban, hogy Székelyföldön négyszázezer hektárnyi erdő került vissza a székely közbirtokosságokhoz. Nyugta azonban nem volt. Egyes erdészek  és székely polgármesterek a román hatóságokkal és a rendőrséggel összejátszva, szakmányban kezdték lopni a fát. Hivalkodóan nagy vagyonokat halmoztak fel, miközben örökségükből forgatták ki a tehetetlen, eszköztelen, és gyakran megfélemlített falusi kisembereket. Garda szóváteszi azt is – noha a famaffia ezért már meghurcolta –, hogy ezügyben soha semmilyen támogatást nem kapott Codruța Kövesitől, noha többször is fordult hozzá. Az öt kötetből álló, sajtódokumentumokat és parlamenti vizsgálati jegyzőkönyveket tartalmazó sorozat egyértelműen bizonyítja, hogy a fatolvajok a SRI támogatását élvezték, és ezért nem avatkozott közbe a főügyésznő.  

Álljon itt két idézet Garda Dezső A tulajdon-visszaszolgáltatás útvesztőiben (F&F INTERNATIONAL, Gyergyószentmiklós, 2025) című könyvéből. A 189. oldalon ez olvasható: „2008. május 6. – Interpelláció Laura Codruța Kövesi főügyészhez a gyergyószentmiklósi főügyész azon határozata ellen, miszerint a Parlament Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Bizottságának a jelentését nem engedélyezte pártatlan bukaresti csoport által elvégezni, hanem lekérte Gyergyószentmiklósra, hogy ezeket az ügyeket a helyi rendőrség az ő irányítása alatt vizsgálhassa. Kértem ennek a határozatnak a felülvizsgálását, mivel az utóbbi időben a bűnözők ellen olyan döntéseket hozott, melyek révén ezek ártatlanságát jelezte a törvények semmibe vételével. Ezek az ügyek rendkívül komplexek és csakis a legfelsőbb ügyészség irányításával vizsgálhatók ki. A legfelsőbb ügyész nem adott választ azóta sem, az igazságügyi miniszter pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a legfelsőbb ügyészség nem vette át a Parlament Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló Bizottság által ellenőrzött ügyeket.” A gyergyószentmiklósi főügyésznő Majeczky Izabella volt, akinek a nevével nemsokára ismét találkozunk.

A könyv 125. oldalán a Magyar Hang által agyba-főbe dicsért román főügyésznő hozzáállásáról így ír a szerző: „2009-ben felkerestem Eckstein-Kovács Pétert, aki akkor Traian Băsescu elnök kisebbségi ügyekkel foglalkozó tanácsosa volt, akit arra kértem, hogy az államelnök jogi ügyekkel foglalkozó tanácsosával hozzon össze. Ștefan Deaconu úrnak a 2009. május 4-i levelemben bemutattam 12 esztendős harcomat az erdőirtó maffia és a reális tulajdon-visszaszolgáltatást akadályozó csoportosulás ellen és az ügyészségi szervek általi meghurcoltatásomat. Levelemhez csatoltam azokat a dokumentumokat melyek a törvénytelenségre és ezeknek az ügyészség általi támogatására vonatkoztak. Az elnöki jogi tanácsos tanulmányozta az általam rendelkezésére bocsájtott dokumentumokat és megállapította az ügyészi jogkörrel való visszaélést az ügyészségi szervek részéről. Felhívta Laura Codruța Kövesi főügyésznő figyelmét az ügyészségi hatóságok törvénytelenségsorozatára. A főügyésznő jelezte, hogy politikai okokból kifolyólag nem szabad ezekkel az ügyekkel foglalkozni. 2011. július 5-én Laura Codruța Kövesi kitüntette Majeczky Izabella gyergyószentmiklósi főügyésznőt.

2013. november 7-én a Korrupcióellenes Ügyészség Majeczky Izabellát, Gyergyószentmiklós főügyészét 24 órás őrizetbe vette, majd miután előállították a Bukaresti Táblabíróságon, 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A főügyészt kétrendbeli kenőpénz elfogadással, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással vádolták. A következőkben a sajtótudósításokon keresztül mutatom be a gyergyószentmiklósi ügyésznő bírósági perét a 2013 és 2017 közötti időszakban.” 

Szó se róla, értékelendő a Magyar Hang podcastjében dicsért „keménység”, de esetünkben ennek fő oka a román titkosszolgálat izgalmi állapota. Nem volt főügyészi „keménykedés” Romániában a háttérhatalom jóváhagyása nélkül. És félő, hogy ez részben igaz a hivatalosan szorgalmazott atlantista szerelmi légyottokra is. Hab a tortán, hogy újabban hölgyeknél a keménységet, férfiaknál pedig a playboyos sármot értékelik Európa-szerte. Tizenegy évig voltam filozófia–történelem szakos gimnáziumi tanár Sepsiszentgyörgyön, abban a városban, ahol Codruța Kövesi született és felcseperedett. Jogász édesapját is ismertem - hírből. Nem győzöm csodálni, hogy a Magyar Hang annyire felkapta a főügyésznőt, amennyire a kilencvenes évek elején a kommunista másodvonalból érkező Petre Roman miniszterelnököt a román belpolitikába beavatkozó francia mélyállam. (Ennek egyébként kedvence Codruța Kövesi is.) Roman nem a keménységével, hanem billegő bájolgásával lett az észak-balkáni háziasszonyok kedvence. A székelyek közt a kilencvenes években az a mondás járta: „Szép vagy, szép vagy te is, komám, de még szebb a Petre Roman!” Megtoldanám ezt alföldi fűzfapoéta módra: „Duna partján nagy a remény, ha Codruța marad kemény!”

Király Béla

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Kapcsolódó: