Az én házam, az én váram – tartja a régi mondás, ami talán a legjobban fejezi ki a függetlenség lényegét. Azaz itt olyan szabályok érvényesek, amit a tulajdonos szeretne. Hasonló elven működnek az országok is, ha valahová elmegyünk, ott tiszteletben tartjuk az adott nemzet szabályait, mert az az ő váruk, az ő házuk, az ő hazájuk. Mert ha nem, akkor annak következménye lesz.
Aztán ezen a területen is ott vannak az orwelli egyenlőbbek, akiknek mindenhol, mindent szabad. Vagy csak, mint látni fogjuk, majdnem mindenhol. A globalizmusnak pont az a lényege, hogy a világpolgár szemlélettel sehol ne érezzük otthon magunkat a saját házunkban, hazánkban. Globális techcégeikkel pedig napról napra belerondítanak az életünkbe, megszegik a szabályainkat, letiltanak, szembe köpnek, csak azért, mert megtehetik. Régebben a bolsevizmus és a nácik mentalitásának volt ez az alapja, ma pedig ezeknek első unokatestvére, a liberalizmus teszi ugyanezt.
Vannak országok, amelyek nem képesek az autoritásukat, függetlenségüket megvédeni, ezeket a történelem árja előbb utóbb félreteszi az útból, helyükre pedig olyanok kerülnek, akik életképesek az állami létre is, házukat, hazájukat tulajdonosi szemlélettel őrzik.
A globális techcégek mindenkit le tudnak győzni. Láttuk, nemrég az Egyesült Államok elnökét is úgy tiltották le a különböző platformokról, mint egy kisgyereket a szülei, amikor rossz fát tesz a tűzre.
Aztán most azt is látjuk, hogy lehet ezt másképp is. Törökország olyat lekevert a nagyképű globálarcoknak, hogy a vicsorgó fenevadak hirtelen egy nemváltó műtéten átesett pincsimacska szerénységével kezdték el nyalogatni azt a cipősarkat, amivel jól valagon lettek rúgva. Mert hát Törökország úgy döntött, megvédi a török érdekeket. Akinek nem tetszik, fel is út le is út…
Jó példa lehet ez nekünk is. Mert Magyarországon eddig mindössze annyi történt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter minden hónapban elsírta magát, hogy őt mennyire bántják a csúnya facebookosok. Hogy minél élethűbb legyen a minket sújtó eme nemtelen balsors, azonnal beállt igazolni ezt a rémisztő tényt valamelyik kormányszóvivő…
Pedig nem sírni kellene, hanem megvédeni a magyarok érdekeit Magyarországon. Mert eddig a magyar kormány sok esetben pontosan úgy viselkedik, mintha a globális háziúr főbérlője lenne, mi pedig a bérlők. Nap mint nap azt halljuk, ezt ezért nem lehet, amazt meg azért, de természetesen dolgoznak a megoldáson… Csakhogy ezzel a főbérlő a háziúr érdekeit védi. Tehát nem ártana tisztázni: ki az úr a házban? És a hazában?
Szakács Árpád írása először az Erdély.ma portálon jelent meg
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
