Szász Péter szerint Ferenc pápa egy erős karakter és erős vezető volt

Ferenc pápa halála után üresen maradt a szentszék. A Ferenc pápa munkássága mellett a pápaválasztás folyamatáról és Erdő Péter esélyeiről is beszélgettünk Szász Péter katolikus hitvédővel, a Depositum hitvédelmi portál főszerkesztőjével.

Húsvéthétfő reggelén 88 éves korában hunyt el Ferenc pápa. Jorge Mario Bergoglie 1937. december 17-én született Argentina fővárosában, Buenos Airesben. XVI. Benedek 2013-as lemondását követően lett a katolikus egyház 266. pápája, egyben az első jezsuita és latin-amerikai egyházfő. Munkássága sokszor váltott ki heves vitákat, hiszen többször kiállt az illegális migránsok, valamint a homoszexuálisok elfogadása mellett. A szentatya kétszer is járt Magyarországon, 2021-ben és 2023-ban, egyszer pedig Csíksomlyón mutatott be szentmisét. Ferenc pápa fiatalkori tüdőbetegségének folyományaként az utóbbi években sokat betegeskedett, az elmúlt hetekben is rendszeresen érkeztek hírek arról, hogy az állapota többször súlyos, életveszélyes volt.

– Milyen pápa volt a most elhunyt Ferenc? Mi volt az erőssége és mi volt a gyengesége, mik voltak a pozitívumai és a negatívumai?

– Mindenekelőtt attól függetlenül, hogy ki mit tart róla, vagy mi a benyomása, elfogult vele szemben, akár pozitív, akár negatív irányban, egyben mindenki egyetért, hogy egy nagyon erős karakter volt, aki a saját akaratát keresztülvitte a Kúrián is. Tehát a pápai udvaron keresztül, a pápai főszerveken keresztül belekezdett ennek a nagy reformjába is.

Egy erős karakter volt, egy erős vezető volt.

Az erősségei és a gyengeségei is ebből a tulajdonságából eredtek, mert ez nyilván erősíteni tudta az ő helyzetét. Ugyanakkor a gyengesége is ugyanebből fakadt, mert nem volt meg az a tapintata, hogy egy 1,3 milliárd hívőt forma szerint magába foglaló közösséget kormányozzon. Emiatt nagyon sok belső ellensége lett olyanok között is, akik korábban szövetségesei voltak – ők amolyan elszabadult hajóágyúként tekintettek rá. Lehet, hogy én erősen elfogult vagyok, de az intézkedéseiről sok pozitívumot nem tudok megemlíteni, mert ahol tudta, az általános erkölcsi normáknak a kereteit is fellazította ellentmondásos nyilatkozataival.

– Mi történik most? Milyen folyamat megy végbe a gyász alatt és milyen út vezet az új pápa kinevezéséig?

– Az új pápa megválasztásáig beáll a széküresedés állapota, a „sede vacante” állapota, amely alatt az anyaszentegyházban nem lehet új lényeges és egyetemes jellegű törvényeket elfogadni. Ilyen például az, hogy a pápa közvetlen jogkörébe tartozó kinevezéseket nem lehet jóváhagyni. Nem lehet például új püspököket kinevezni, új bíborosokat kreálni, hiszen azt a pápa kreálja.

Gyakorlatilag egy ügyvezető adminisztráció áll fönt, amelynek az élén a pápai apostoli kamarás áll az apostoli kamara élén.

Jelenleg Kevin Joseph Farrell, egy amerikai ír, az Egyesült Államokban született bíboros tölti be ezt a tisztséget, akinek az a feladata, hogy az egyháznak az általános élete, életfolyama továbbmenjen a látható keretek között. Ugyanakkor neki kell megszerveznie az elhunyt pápa temetését, illetve az új pápának a megválasztását, a bíborosi kollégiumnak a fölállítását. Ebben az esetben az új pápának a temetési szertartásának a megszervezése után Rómába gyülekezvén összeáll a bíborosi kollégium, akik megválasztják az új pápát.

– Kik is pontosan a bíborosok? Mit kell róluk és a szerepükről tudni?

– A magyar bíboros szó nem feltétlenül adja vissza annak eredeti, vagy a funkció szerinti jelentését, az ugyanis a bíborosoknak a ruhaszínéből ered, a bíbor színből. Azonban önmagában a kifejezés, a latin kifejezés a „cardinalis”, az a sarokvasból jön. Ugye a cardo az, amin egy ajtó megfordul, amin áll vagy bukik. Tulajdonképpen a római klérust jeleníti meg a római egyháznak a papságát a bíborosi kar, a hat Róma környéki úgynevezett Suburcarius püspökséget. Eredendően ötven plébániát, és 14 diakónust, illetve szubdiakónust, akik a püspöki presbiter és a bíborosi karát alkotják a bíborosi kollégiumnak.

Magyarán szólva ezek régi, valódi római tisztségeket, plébánosi tisztségeket jelenítenek meg, ezért van minden bíborosnak, így Erdő Péternek is egy római címtemploma, aminek ő formálisan vagy címzetesen a vezetője.

A bíborosok Rómába gyűlnek össze, mint a római szentegyház bíborosai. Sacra Romana Ecclesia cardinalis, ez a hivatalos nevük latinul a római szentegyház bíborosainak, akik összegyűlnek a konklávéra.

– Mi a konklávé eredete és hogyan zajlik a pápaválasztás folyamata?

– Ez a középkorból ered, amikor nagyon hosszú ideig, volt, hogy több mint egy évig nem tudtak pápát választani. Akkor bezárták őket – ezt jelenti a konklávé – abba a terembe, kápolnába, ahol választást tartottak. Ez ma a Sixtus-kápolna a Vatikánváros területén, ahol gyakorlatilag kenyéren és vízen böjtöltek és addig nem eresztették ki a bíborosokat, amíg nem jutottak egyezségre az új pápa személyét illetően. Fontos ugyanis, hogy minél hamarabb új pápát válasszanak. Ez úgy történik a jelenlegi rendelkezések szerint, hogy addig mennek a fordulók, amíg kétharmados többséget nem tud szerezni egy pápa. Minden sikertelen forduló után fekete füst száll föl a Sixtus-kápolnának a kis kályhájából, ahol elégetik a leadott szavazatokat, hogy ne keverjék őket össze.

Amennyiben fehér füst száll föl, akkor mondhatjuk, hogy van pápánk, akkor megválasztották, illetve nemcsak hogy megválasztották, hanem az illető pápa azt el is elfogadta.

Tehát azáltal lesz új pápa, hogy a bíborosi kollégium megválasztotta őt, és ő pedig elfogadta a pápává választását. Ettől a pillanattól kezdve ő Róma püspöke, Szent Péter apostolnak, Krisztus helytartójának a törvényes legitim utódja, függetlenül az emberi kvalitásaitól. Tehát ez egy jogi keret, egy hivatal.

– Régóta pedzegetik, hogy Erdő Péternek van esélye a pápai székre. Mennyire reális, hogy ő legyen a következő pápa, mi kellene ehhez?

A kérdésed harmadik rész kérdésével kezdeném, hogy mi kellene ehhez. Az, hogy megszerezze a bíborosi kollégiumban a kétharmados többséget. Mennyire reális, hogy ő legyen a következő pápa? Minden komolyabb szakértő, aki ezt a kérdést pedzegeti és írt erről, vagy szakkommentátor, az esélyesek közé sorolja őt, az első 10 vagy akár az 5 közé.

Kijelenthető, hogy van rá esélye Erdő Péternek arra, hogy pápa legyen.

Hogy ennek mi növeli az esélyét? Az, hogy egy közvetítő figura különböző pártok között. A bíborosi kar megoszlik egyrészt aközött, hogy rövid vagy hosszú pápaságot akar, hogy időset vagy fiatalt akarnak választani. Ő ideális választás lehet ebből a szempontból, hiszen 73 esztendős lesz idén. Az is kérdés, hogy mennyire akarják az előző pápának az irányvonalát követni. Ebből fakad az a megosztottság, hogy a konzervatív, progresszív irányzat, teológia, értékrend szempontjait mennyire tartják fontosnak, de ezeken belül is vannak amolyan „alfrakciók” a bíborosi kollégiumban. És hozzá kell tenni még egy nagyon fontos tényezőt, a politikai befolyásolást, a lobbizást. Emiatt emlegették például Ferencet Obama pápájának.

– A politika igyekszik beleszólni a választás menetébe, eredményébe?

– Nyilvánvaló, hogy a nagyhatalmak, vagy azok az országok, ahol erős a katolikus lakosság – Dél-Amerika, Afrika egyes országai, Spanyolország, Írország, Lengyelország, de akár az Egyesült Államok vagy akár Kína – mindenképpen befolyásolni akarja a döntést. Hiszen nem mindegy számukra, hogy ki lesz 1,3 milliárd fő felett a lelki értelemben, tekintély értelmében diszponáló vallási vezető. Ennek ugyanis nyilván van világfolyamatokra kiható jellege. Elmondható hát, hogy indirekt módon nyilván nyomást próbálnak gyakorolni ezek az államok, ezek a csoportok arra, hogy ki legyen a következő pápa. Sokan egyébként  azért tartják Erdőt esélyesnek, mert egy közvetítő szerepet tud betölteni a jelenleg nagyon megosztott bíborosi kollégiumban, ahol nagyon sok az úgynevezett sötét ló, akik nem tudják, hogy hova szavaznak, vagy nem mondják meg. 

– Miként áll össze ez a bíborosi kollégium? 

A jelenlegi pápaválasztó bíborosoknak az elsöprő többségét már Ferenc pápa nevezte ki. Jelenleg 135 pápaválasztó bíboros van, akik 80 év alattiak. A szavazáson a törvény szerint 120-an vehetnek részt. Hozzá kell tenni és fontos adalék, hogy a 135-ből 108-at már Ferenc nevezett ki, XXII. Benedek, és ugye 20 éve elhunyt II. János Pál pápa pedig ötöt. Ebből látható, hogy erős a Ferenc által kinevezett többség, de hozzá kell tenni, hogy ez sem jelenti azt, hogy ezeknek a többsége feltétlenül a ferenczi irányvonalat követné. 

Persze Ferenc ebben politikailag mindent megtett, hogy olyan bíborosokat kreáljon, akik az ő irányvonalát fogják támogatni. 

Úgyhogy ezért szerény véleményem szerint egy nagyon többfordulós választás áll előttünk, bár mondom, ebben a fölállásban nagyon nehéz jósolni, mert nagyon megosztott a bíborosi kar, a bíborosi kollégium. Persze az is lehet, hogy egyébként már a háttérben előtte folytak az egyeztetések, akár már hónapok óta, amikor kritikussá vált Ferenc pápa egészségügyi állapota. Persze meglátjuk ezt már heteken belül. A pápa temetése után általában azért egy héten belül megválasztják az új pápát az elmúlt száz esztendő és az újkori praxis tapasztalatai alapján. Úgyhogy ha nem is egy fordulóban, de meg fog történni ez szerintem május első felében mindenképpen. Úgy vélem, hogy május 15. után már új pápánk lesz, aki Szent Péter 267. utódaként Ferenc pápa után fog a péteri trónusra emeltetni.