Kik is azok a közszereplők? – interjú dr. Tóth Judit Lenkével

Ebben az írásban megpróbálunk tiszta képet felrajzolni egy olyan fogalomról, amelyről sajnos a törvényalkotó sem adott egyértelmű meghatározást. A szövevényes definiciókban dr. Tóth Judit Lenke személyiségjogász segítségével igyekszünk eligazodni, és olvasóinknak általunk helyesnek vélt útmutatást adni.

– Mi a közszereplő fogalma? Ki tekinthető közszereplőnek?

– A közéleti szereplők száma soha nem látott mértékben megugrott hála a közösségi médiának és az online platformoknak. Politikusok, influenszerek, sportolók, celebek, vállalkozók, sőt milliárdos cégvezetők is nap mint nap szerepelnek a hírekben és a közösségi médiás posztokban. De kérdés, vajon meddig mehet el a sajtó, és meddig mehet el a nyilvánosság? Ki számít közszereplőnek, és kit milyen tűrési kötelezettség terhel? Hol húzódik meg az egészséges-etikus határ?

Ezek egyszerűnek tűnő kérdések, mégsem könnyű rájuk válaszolni, ugyanis erre nincsen egységes jogi állásfoglalás. A legnagyobb probléma, hogy minden jogszabály külön definiálja a közszereplőt, a híres közéleti személyiséget, illetve a kiemelt közszereplőt.

A köznyelv gyakran egyetlen fogalomként kezeli őket, valójában azonban egymástól jogilag jól elkülöníthető – mégis megtévesztően hasonló – kategóriáról beszélünk. 

A legtöbb félreértés abból fakad, hogy a hétköznapokban minden ismert embert „közszereplőnek” nevezünk. A jog azonban ennél sokkal összetettebb.

– Mik a jogi meghatározások?

– A közéleti szereplőről a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 2:44. paragrafusa kimondja, hogy ha valaki közéleti vitákban szerepel – politikus, influenszer, véleményformáló vagy nagy hatású gazdasági szereplő –, akkor a közügyeket érintő kritikát tágabban kell tűrnie. Ez a tűrési kötelezettség azonban nem korlátlan, az emberi méltóság „magja”, a becsület és a magánélet nem írható felül.

Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozata pontosította a szabályt: a közszereplő bírálata akkor jogszerű, ha közügyet érint, és a kritika nem alázza meg az érintettet.

A közfeladatot ellátó személyről az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infótv.) ettől merőben eltérő megfogalmazást alkalmaz. A törvény huszonhatodik paragrafusának második bekezdése szerint az állami vagy önkormányzati feladatot ellátók – például minisztériumi vezetők, önkormányzati tisztségviselők, vagy közpénzzel gazdálkodó szervek vezetői – egyes adatai közérdekből nyilvánosak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy közszereplők, hanem azt, hogy az általuk kezelt közpénz miatt nagyobb átláthatóság illeti meg őket.

Végül, de nem utolsó sorban a a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény negyedik paragrafusa megfogalmazásában a kiemelt közszereplő (Politically Exposed Person – PEP) definícióra teljesen más logikát használ: a kiemelt közszereplő vagy PEP olyan személy, aki politikailag kiemelt pozícióban van (például: miniszter, nagykövet, jegybanki vezető).

A helyzetet kissé bonyolítja, hogy vannak olyan szolgáltatók – bankok, ügyvédek, könyvelők, stb. –, akiknek a szolgáltatás vagy üzleti kapcsolat megkezdése előtt, fokozott ügyfél-átvilágítást kell végezniük. Ennek semmi köze a nyilvánosságtűrési kötelezettségéhez vagy a képmáshoz felhasználáshoz. Sokkal inkább hasonlít egy vagyonosodási vizsgálathoz, hiszen a legtöbb esetben ilyenkor rákérdeznek a pénzeszköz eredetére.

Ugyanakkor létezik a híres közéleti személyiség, ami viszont már a közbeszéd kategóriája. Ide tartozik minden olyan személy – celeb, influenszer, sportoló, milliárdos vállalkozó –, aki a szóbeszéd tárgya, gyakran szerepel a médiában, és akinek a magánélete vagy szakmai sikeressége miatt a közösség felfigyel rá. Jogi értelemben ez a kategória nem létezik külön, de a bíróságok figyelembe veszik a hírnevet, és gyakran közéleti szereplőként kezelik az ilyen személyeket a Ptk. 2:44. paragrafusa alkalmazásakor.

– Sokszor halljuk bírósági ítéletekben, hogy egy-egy helyzetet a bíró azért minősít a szokásostól eltérően, mert az érintett személyt közszereplőnek vagy híres közéleti személyiségnek tekinti. Ilyenkor azonban joggal merül fel a kérdés: mikor és mitől válik valaki közszereplővé?

– Erre a jog nem ad egyetlen egyszerű választ. Az Alaptörvény és a Polgári törvénykönyv csak azokat az alapelveket rögzíti, amelyekből a bíróságok levezetik a közszereplői státuszt. A nehézség abból fakad, hogy több alapjog ütközik ezekben a helyzetekben.

Az egyik oldalon ott áll az emberi méltóság, a magánélet, a családi élet és a személyes adatok védelme (ideértve a GDPR-t is). A másik oldalon pedig ugyanezekkel szemben ott van a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság, amelyek szintén kiemelt alkotmányos értékek.

Minél ismertebb valaki, annál nagyobb annak az esélye, hogy közéleti szereplőnek minősítik. A közszereplői státuszt azonban nem csupán az ismertség foka határozza meg, hanem az is, hogy az érintett milyen témákban nyilatkozik meg, mit tesz közüggyé, és saját életének mely területeit osztja meg a nyilvánossággal. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindezt tudatosan átgondoljuk, mert amit valaki maga visz a közszférába, az később a jogi megítélésben is mérlegelési szemponttá válik.

A Polgári törvénykönyv (Ptk. 2:44. paragrafusa) külön kiemeli, hogy ha valaki közéleti szereplőként jelenik meg, akkor a vele kapcsolatos közéleti viták a társadalom számára fontosak. Ezért a róla szóló kritikát és a közügyek megvitatását szükséges és arányos mértékben előtérbe lehet helyezni. De csak addig, amíg nem sérül az emberi méltósága!

Egyszerűbben fogalmazva: amikor két alapjog – a magánélet védelme és a véleményszabadság – ütközik egymással, akkor mindig mérlegelni kell, hol húzódik a határ. Meghatározandó, hogy meddig tekinthető valaki közszereplőnek, és mikortól számít magánembernek.

Ez a határ pedig sokszor nem egyértelmű, és gyakran az érintett teljesen másként érzi, hol lenne természetes meghúzni. Éppen ezért fordul elő, hogy végül a bíróság mondja ki, mi az a tartomány, amelyet egy közszereplőnek tűrnie kell, és mi az, ami már a magánéletéhez tartozik.

Fontos még kiemelni, a politikusnak is van magánélete, és létezik annak védelme. Közéleti szerepe miatt valóban szűkebb ez a tér, mint egy átlagember esetében, de nem szűnik meg. Amikor hivatalban van, vagy politikai kérdésekben nyilatkozik, ő közszereplőként jár el, de amikor például szülőként bemegy a gyereke iskolájába egy szülői értekezletre, akkor ott már nem a közszereplői minőségében vesz részt, hanem magánemberként.

Ez a különbségtétel gyakran finom, mégis döntő jelentőségű: a bírálat a közügyekben megengedett lehet, de a magánélethez tartozó események vagy képek nyilvánosságra hozatala már nagyon más jogi megítélés alá esik.

– A közszereplőség mennyire egy személyhez kötött? Adott esetben vonatkozik ez a családtagokra, feleségre, férjre is?

– Ez egy érdekes és sokszor felmerülő kérdés. Ekkor elsősorban azt kell megnézni, hogy a szóban forgó családtag a közügyekben aktívan részt vesz-e? Mert a magánélet és családi élet a főszabály szerint ebbe nem tartozik bele, ezt a Ptk. kifejezetten védi, és nem tekinti közügynek. De itt jön be a képbe a Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, ami a kiemelt közszereplőkre vonatkozik. Ez azt mondja ki, hogy a kiemelt közszereplő az olyan fontos személyiség, aki közfeladatot lát el, de annak családtagja, vagy közeli hozzátartozója is kiemelt közszereplőnek számít ennek a törvénynek az értelmében.

– Közszereplővé sokszor azáltal válik valaki, hogy kinevezik valamilyen posztra. Ha megszűnik ez a megbízatása, akkor ő utána is közszereplőnek tekinthető?

– Utána egy éven át még mindenképpen igen. Vannak viszont olyan közszereplők, akik nem kinevezés útján váltak azzá – mondjuk híres színészek – ők egész életükön át őrzik ezt a státuszt.

Egyébként a pontos megfogalmazás, hogy közszereplő, közéleti szereplő, az a közügyekben megszólaló személy, politikus, influenszer, aki tudatosan a nyilvánosság elé lép.

A közfeladatot ellátó személy az – ezt az infótörvény mondja ki –, aki a közpénzzel gazdálkodik, vagy közösségi feladatot lát el. Neki sok személyes adata, a közérdekből kifolyólag nyilvános lesz. Nagyon sok helyen találkozhatunk közfeladatot ellátó személlyel, nem véletlen, hogy nekik a ruhájukon, kis táblácskán ott kell szerepelnie a nevüknek, őket be kell tudnunk azonosítani.

A kiemelt közszereplőt, azt a Pmt. szabályozza, itt már teljesen más a fogalomtár, és mint mondtam: itt a családtagok, közeli barátok is be vannak vonva.

Nem könnyű eligazodni ebben a bonyolultnak tűnő közegben, ami segíthet minket, hogy az illető tudatosan, vagy ténylegesen részt vesz-e nyilvános közéleti diskurzusokban, vagy jelentős-e a társadalmi befolyása?

– Ez azt jelenti, hogy egy újságíró is beleférhet a közéleti szereplők körébe?

– Mindenképpen, főleg akkor, ha tudatosan alakítja a közvéleményt. Azt kell megnézni, hogy formál-e véleményt a közléseivel, közérdeklődésre számot tartó ügyben. Megjegyzendő, ebbe a körbe nemcsak az újságírók, de az influenszerek is bele is tartoznak.

– De hát így bárki, aki mondjuk blogot indít, vagy Facebook-oldalt csinál, az befolyásolhatja a közvéleményt.

– Persze ez így van, de valakinek minél nagyobb a követői bázisa, annál inkább számít közszereplőnek. Az a baj, hogy definícióink jelen pillanatban nem fedik le azokat a gyors változásokat, azt a mai életet, amit a XXI. században a közösségi média generált. Van egy elavult Ptk., amely a fényképeket, a személyiségi jogokat még mindig nem tette helyére, és gyakorlatilag kiüresedik, hisz még mindig hozzájárulás alapján kezeli a fotó felhasználását és a tömegfelvételeket is. Ugyanez történik a közszereplői státusszal is, az sincs definiálva és nincs összhangba összehozva a GDPR-ral. A jogalkotónak ebben a kérdésben a közeljövőben mindenképpen lépnie kellene, jogszabályokban teljesen egyértelműen meghatározni és egységesíteni, a fenti besorolásokba kik tartozhatnak bele, nekik a nyilvánosság vonatkozásában milyen kötelezettségeik vannak, illetve meddig kell tűrniük, és mikortól élveznek védelmet ezen a területen.

– Ehhez kapcsolódva, számít az, hogy valakiről írunk, vagy fényképet is közlünk róla? 

– A képmásról azt is mondhatnánk, az egy más liga: a közszereplőség nem jelenti képek szabad felhasználását is. Az én egyik visszatérő vesszőparipám a fényképek jogszerű felhasználása. Mert a közszereplői státusz sokak fejében összemosódik azzal a tévhittel, hogy akkor vele „mindent szabad”. Ez azonban messze nincs így.

Hiába közszereplő valaki, ez önmagában még nem jogosít fel senkit arra, hogy róla bármilyen fotót szabadon felhasználjon. A képmáshoz való jog ugyanis különösen védett, és a Polgári törvénykönyv szerint (Ptk. 2:48. §) egy fénykép közzététele alapesetben hozzájáruláshoz kötött.

A közszereplőség tehát nem felhatalmazás automatikus képfelhasználásra. Egyetlen kép sem válik „közkinccsé” attól, hogy az érintett ismert ember. Csak a nyilvános közéleti eseményen készült, az esemény bemutatásához szükségszerű felvételek tartoznak a kivétel körébe, minden más esetben a hozzájárulás hiánya jogsértést jelenthet. Mert attól, hogy valaki híres, még nem lehet róla mindent közzétenni, és különösen nem lehet róla készült bármilyen fotót engedély nélkül felhasználni. Fontos szabály, hogy a hírnév nem teszi közkinccsé a képmást.