A világ egyetlen nagyhatalma és amerikai csatlósa megtámadta Iránt

Miután Izrael szokása szerint „önvédelemből” megtámadta Iránt, zsidók most azt kérik a közösségi médiában, hogy a keresztények imádkozzanak érte. Mindeközben Trump Béketanácsa békésen szunyókál, két tagját, USraelt és Pakisztánt kivéve, mert az előbbi Iránt, az utóbbi Afganisztánt támadja. A nyugati cionista lakájmédia „megelőző csapásról” beszél. Vajon ugyanezt a kifejezést használta volna, ha Irán lett volna az agresszor? G. I. írása.

Iránt ismét tárgyalások közepette támadta meg USrael. Az Epstein-rezsimek nem akarnak békét. Nem érdeklik őket az irániak. Csak az érdekli őket, hogy megtömjék a zsebüket és megvédjék a pedofilokat.

Kína és Oroszország a kisujjukat sem fogják megmozdítani a meggyengült Irán védelmében. Oroszország mint teljesen megbízhatatlan szövetséges valószínűleg nem fog olyan lépést tenni, amely felbosszanthatja az Egyesült Államokat. Putyin tavaly nyíltan kifejezte támogatását Izrael iránt, a jelentős oroszul beszélő lakosságára hivatkozva. Szoros kapcsolatot ápol Netanjahuval, és gyakori magánbeszélgetéseik titokban maradnak. Oroszország a palesztin népirtást is lebecsülte, „épületek elleni háborúnak” minősítve azt, míg Lavrov párhuzamot vont Ukrajna és a Hamász között, Oroszországot Izraelhez hasonlítva. Utólag már egyre nyilvánvalóbb, hogy Oroszország 2015 óta tartó szíriai jelenlétének nem elsősorban az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem volt a célja, mivel a dzsihádisták jelentős része csecsen volt, hanem inkább Izrael védelme.

Oroszország és Kína tehetetlensége érdekes, bár valószínűleg nem egy bizonyos globális összeesküvés műve. Inkább unalmas tényezők kombinációja: a bürokráciák, amelyek képtelenek gyorsan reagálni a gyorsan változó eseményekre, a vezetés, amely nem érti, hogy a klasszikus diplomáciai szabályok már nem érvényesek, az a széles körű hit, hogy békés együttműködés lehetséges az Egyesült Államokkal és annak kvázi gyarmataival egyenrangú félként, a totális háború folytatásától való vonakodás stb. Más szóval, egy olyan külpolitikáról van szó, amely a híres orosz közmondáson alapul, ami a „két szék között ülni” veszélyére figyelmeztet.

A Nyugat már egy éve elpusztította Iránt, és megtizedelte uralkodó elijtét, az izraeli elitnek viszont a haja szála sem görbült, és bármilyen kárt is okozott Irán Izraelben, azt már újjáépítették és a gojok fizették – ide kerül az összes amerikai vámpénz. Kína és Oroszország elveszítette Iránt, ahogy egyesével veszítik el minden gazdasági partnerüket az amerikai katonai erővel szemben. Kérdéses, hogy Irán válaszcsapása ez alkalommal megrendítő erejű lesz-e, vagy most is csak jelképes. Tavaly, amikor az USA bombázta a nukleáris létesítményeit, Irán színlelte, hogy támadást intézett egy amerikai katonai bázis ellen Katarban. Nem kizárt, hogy most is ugyanez fog történni, és nem fog komoly megtorlást alkalmazni a környékbeli amerikai támaszpontok ellen.

Még az is megeshet, hogy Irán egyszerűen elfogadja a venezuelai forgatókönyvet, és átadja a kormányrudat a Fehér Háznak. Ha nem teszi meg, USrael akár atomcsapást is mérhet Teheránra. Szóval feltételeznünk kell, hogy Irán már veszített, és de facto a Nyugat része lett. Putyin teljesen elhagyta Iránt abban a reményben, hogy a Nyugat cserébe beleegyezik abba, hogy csökkenti Oroszország fokozatos lassú megfojtását az ukrán támadások révén, de ez a várakozása nem jött be. A Fehér Ház ugyanannyi fegyvert küld, mint korábban, csak most Európa fizet érte, nem is beszélve az egyre súlyosabb nyugati gazdasági szankciókról. 

Ha Iránnak valóban lenne önfenntartási ösztöne, akkor már évtizedekkel ezelőtt atomfegyvereket gyártott volna, vagy legalábbis azonnal megtámadta volna az amerikai flottát, mielőtt az teljesen felfejlődött volna, és több információt gyűjtött volna egy potenciális támadáshoz. Ha az USA bombázhatja Iránt, amikor csak akarja, akkor Irán is elsüllyesztheti az amerikai flottát, vagy legalább megkísérelheti, ha úgy gondolja, hogy az közvetlen fenyegetést jelent rá nézve.

Az USA valószínűleg megsemmisítheti Irán számos kulcsfontosságú célpontját, de ez csak minimális amerikai veszteségekkel járhat, és nem lenne jó számára, ha akár egyetlen egy lopakodó repülőgépét is elveszítené. Iránnak csak annyit kell tennie, hogy túlélje, míg az Egyesült Államoknak végre kell hajtania a rezsimváltást, ami a kinyilvánított célja; ezt úgy kell megtennie, hogy ne kockáztassa a régióban tartózkodó több ezres amerikai katonai személyzetet; továbbá biztosítania kell, hogy Izrael ne szenvedjen túl súlyos veszteségeket; és nem veszítheti el egyetlen csúcstechnológiás fegyverét sem, túl sok különleges erőt, és nem hagyhatja, hogy az irániak megrongálják vagy elsüllyesszék a hadihajóit. 

Most sokan azon spekulálnak internetes fórumokon, hogy Irán egyáltalán képes lenne-e elsüllyeszteni egy repülőgép-hordozót hiperszonikus rakétákkal?

Ez nagyon valószínűtlen, először is az amerikaiaknak vannak ellenintézkedéseik ezekre a rakétákra, amelyek nem 100 százalékosan pontosak, és műholdas irányításra támaszkodnak, amit szintén meg lehet zavarni. A kilövőállások nem silók, hanem teherautók, ezeket nyílt terepen kell bevetni, ami lehetőséget ad a vadászgépeknek, hogy kilőjék őket. Ezeket a rakétákat polgári/katonai infrastruktúra megsemmisítésére tervezték, nem pedig hordozóhajók elsüllyesztésére.

USrael megpróbálja lefejezni az iráni teokratikus rezsimet és egy cionista bábállammal helyettesíteni. Van egy adatbázisuk azokról az irániakról, akikre ésszerűen számíthatnak, hogy befolyásolni tudják őket, és van egy keretrendszerük a bábkormánnyal való együttműködésre. Aztán van egy lista azokról a makacs ellenzőkről, akiket el kell távolítani. Izraeli források (a 12-es tévécsatorna) szerint a mai támadás során likvidálták magát Ali Hámenei ajatollahot és Amír Hátami vezérkari főnököt is, valamint Aziz Naszirzáde védelmi minisztert és az iráni Forradalmi Gárda parancsnokát, Mohammad Pakpurt, míg a szintén kiiktatandó célpontnak nyilvánított Maszúd Peszeskján miniszterelnök állítólag megúszta, legalábbis egyelőre. Az iráni elhárítás tehát ismét a szokásos formáját hozta, már meg sem lepődünk ezen. USrael az iráni rezsim több száz, talán több ezer káderét akarja megölni, majd tárgyalásokkal és hírszerzéssel egy új hatalmi struktúrát létrehozni. Így működik most Irak és Szíria – a Moszad/CIA által meglehetősen közvetett módon, de a legfelsőbb vezetés tudtával irányított, gyenge figurák bábkormánya. Rövidesen kiderül, hogy Iránnak ugyanez lesz-e a sorsa.

 G. I.

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. 

Kapcsolódó: