„Trianon élő, eleven seb, amellyel kapcsolatban rengeteg teendőnk van” – Szegeden emlékezett meg a Mi Hazánk

Az ország minden pontjáról, és határon túlról is érkeztek a Mi Hazánk tagjai és szimpatizánsai a mozgalom szegedi Trianon-megemlékezésére, ahol Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is felszólalt.

A rendezvényt Tombácz Krisztina, a Mi Hazánk szegedi szervezetének elnöke nyitotta meg, aki a nemzettragédia által elvesztett kincseinkről beszélt.

„Trianon a magyar nemzet szándékos megsemmisítésének parancsra történő végrehajtása volt.”

Az országcsonkítással több mint 3 millió magyar került határon túlra, akiket elnyomtak önrendelkezési jogukban, sokukat elüldöztek az új rezsimek.

A válság Szegedet is súlyosan érintette, amely így hirtelen egy határ menti város szerepében találta magát, és rengeteg magyar menekült befogadásával is meg kellett birkóznia.

Dr. Tímár Tamás, a Mi Hazánk szegedi szervezetének alelnöke felhívta rá a figyelmet, hogy a határon túli magyarság jogai a mai napig nem biztosítottak.

Ezután Bátki Fazekas Zoltán operaénekes következett, aki elénekelte Erkel Ferenc Bánk Bán című operájának leghíresebb áriáját, a Hazám, hazámat.

„Már több mint 100 év eltelt a diktátum aláírása óta, mégis a mai napig ér inzultus és jogtiprás sokakat magyarságuk miatt.”

A Kárpát-medence magyarságát örökre összeköti a nyelvünk, a kultúránk és a közös eredetünk. Minden magyarellenes támadás ellen ki fogunk állni, ahogy a múltban is tettük.

A Mi Hazánk Ifjai képviseletében Dér Dániel, a szervezet vármegyei elnöke következett, aki gyújtóhangú beszédében kiemelte a magyarság azon képességét, hogy még a legnehezebb helyzetből is képesek voltunk mindig felállni.

„Nekünk nem a kesergés a célunk! Mi Trianonra nem azért emlékezünk, mert nem tudunk elszakadni a múlttól, mert nem tudunk mit mondani a jövőnek. Éppen ellenkezőleg! Épp azért beszélünk tragédiánkról, mert ebből kívánunk erőt meríteni."

Trianon meghaladása akkor jöhet el, ha az abban Magyarországra kirótt helyzetet végre fel tudjuk számolni. Ez nem a múltbéli sebekről szól, hanem arról, hogy a jövőben a magyarság saját sorsának kovácsa lehessen.

„A magyarság nemcsak egy államalkotó nemzet a többi közül a Kárpát-medencében, de a mindenkori hatalmi egyensúly letéteményese. Mikor mi meggyengültünk, elvesztettük szabadságunkat, a többi nemzet is ugyanerre a sorsra jutott.”

Amióta Közép-Európa kicsiny nemzetállamokra lett szabdalva, azóta csupán a nyugati hatalmak akaratának elszenvedője. Erős regionális érdekérvényesítés csak úgy létezhet ebben a térségben, ha a Kárpát-medence egyetlen erős egységet alkot.

Dér harcba hívott minden nemzeti érzelmű fiatalt, akikkel közösen kíván a Mi Hazánk Ifjai küzdeni a magyarság feltámadásáért. Hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak, hogy minden fiatal kivegye a részét a küzdelemből, akár a Mi Hazánk ifjúsági szervezetének kötelékében, akár más hazafias szervezetben.

„A valódi ellenségeink nem az utódállamok, hanem az a globalista világrend, amely azt hiszi, a történelmet meg lehet állítani, amely egyetlen hatalom, a globális pénzügyi elit fenntartását tűzte ki célul. Ők állnak a történelmi változás útjában, ők a magyar feltámadás legnagyobb kerékkötői. Velük kell tudnunk leszámolni!”

Beszédében antiglobalista kitérőt téve megnevezte Magyarország és Európa ellenségeit. Valójában a pénzügyi világelit célja az, hogy minden maradjon úgy, ahogy az volt az elmúlt 100 évben a térségben.

Dér Dániel beszéde legvégén pedig felhívta a figyelmet az egység és az ebből eredő erő felmutatásának fontosságára. A most átalakuló világrend rengeteg lehetőséget nyit meg Magyarország előtt, gondoljunk csak Kárpátalja helyzetére, ahol a Mi Hazánk Mozgalom követeli az 1991-es autonómia-népszavazás eredményének érvényesítését. A magyarság érdekérvényesítéséhez viszont most összefogásra van szükség.

Végezetül Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke következett.Toroczkai számára Szeged városa kiemelten fontos, hiszen nemcsak itt született és élt, de választókerülete is részben a városban található, ahol nagy harcok várhatóak 2026-ban.

A helyszín adta lehetőséget megragadva, a Mi Hazánk elnöke arról beszélt, hogyan ismerkedett meg Trianonnal gyermekkorában. A határ közelsége és az a tény, hogy a határ túloldalán is ugyanúgy magyarul beszéltek mély benyomást hagyott igazságérzetére. 

Mátyás király példáját idekapcsolva fejtette ki, mit is jelent az igazság számunkra.

„A magyarság életében az első pillanattól kezdve rendkívül fontos volt az igazságra való törekvés. Erre nagyon érzékenyek a magyarok.”

Kiemelte, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ereje éppen a hitelességében rejlik. Ezért van az, hogy amíg az óbaloldal pártjai sorra bedőltek, mára a Mi Hazánk maradt az egyetlen parlamenti ellenzéki erő, amely 2026-ban is biztosan ott lesz az Országgyűlésben.

„Az igazságtalanság erőt ad a további küzdelemhez. Tovább kell adnunk gyermekeinknek ezt a tudást, hogy ők is folytathassák a küzdelmünket.”

„Nem lehet találni sehol a világtérképen még egy olyan Isten adta egységet, mint amilyen a Trianon előtti Magyarország volt. A Kárpátok koszorúja, és a folyók úgy ölelik körül ezt a hazát, hogy ennek össze kell tartoznia.”

Toroczkai a parajdi tragédiát is szóba hozta, ahol a vízzel elöntött sóbánya hatására több ezer magyar család megélhetése került veszélybe. A Mi Hazánk az első naptól ott van Parajdon, és amiben csak tud segít. 

Trianon élő, eleven seb, amellyel kapcsolatban rengeteg teendőnk van. A Mi Hazánknak köszönhetően Kárpátalja kérdését a Parlamentben sem lehet lesöpörni az asztalról. 

Nemcsak a kárpátaljai magyarok, de a ruszinok kollektív jogai mellett is szót emelt Toroczkai László. Elfogadhatatlan, hogy a két nagy tömb egyike sem mer felszólalni Kárpátalja ügyében.

Az 1991-es kárpátaljai népszavazás eredményét érvényesíteni kell. Az Antall-kormány hazaárulással felérő tette volt, hogy ezt nem cselekedte meg. Toroczkai nyílt levélben szólította fel kiállásra Orbán Viktort és Magyar Pétert. Kiemelte, hogy a jövőben Magyarország csak olyan szövetségesekkel tud együttműködni, akik szintén hajlandóak Magyarország érdekérvényesítését támogatni.

Toroczkai László beszédét egy idézettel zárta, melyet a mátrai betyárok mondottak anno: 

„Mi nem adjuk fel soha, mert nem tudjuk azt hogy kell. Ha a magyarok tudják, hol az igazság, akkor győzni is fogunk!”