Fegyverkezésre kényszerül a hadsereg nélküli Izland
Kép: Yves Herman/Reuters
Izland az egyetlen ország a világon, amely egy katonai szövetség tagja, anélkül, hogy egyetlen katonát is ki tudna állítani. Azonban az Egyesült Államok és Európa viszonyának romlása, az új, 5 százalékos védelmi ráfordítást megkövetelő megállapodás a NATO-ban, valamint az orosz–ukrán háború arra ösztökélte az apró állam kormányát, hogy többet fordítson védelmére.
A kormány vállalta, hogy a tavalyi 0,01 százalék helyett GDP-jének 1,5 százalékát katonai célokra fordítsa a jövőben.
A júniusban Hágában tartott NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2029-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat. A megállapodás szerint 3,5 százalékot a „kemény védelemre” különítenek el, amely magában foglalja a fegyvervásárlásokat és a katonák fizetését, míg 1,5 százalék kapcsolódó beruházásokra, például infrastruktúrára és kiberbiztonságra irányul. Az izlandi kormány pontosan ezt a másfél százalékot tervezi beépíteni a költségvetésbe. Ebből a pénzből az ország valószínűleg megerősíti a kibervédelemét, bővíti a partiőrsége ember- és eszközállományát, és fejleszti a szövetséges hadseregek által használt légi és vízi támaszpontok infrastruktúráját.
A korábban említett partiőrség egyébként Izland egyetlen védelmi vonala. Az ország szárazföldi csapatokkal egyáltalán nem rendelkezik, egy maximum 200 főt számláló félkatonai egységen kívül,
amely a valóságban inkább külföldi humanitárius missziókban vesz részt, mintsem valódi katonai feladatokat látna el. Az országnak ezen kívül van egy légvédelmi rendszere, amelyet még az amerikaiak hagytak a szigeten, amikor 2006-ban végleg kivonultak, hogy közel-keleti háborúkra koncentráljanak. Az amerikai radarokat a partiőrség feladata üzemeltetni.
Ezeken kívül 100 ezer négyzetkilométeres szigeten található még egy rendkívül elhanyagolt NATO légitámaszpont és egy kikötő is. Az ország évente helyet biztosít a szövetséges országok nagyszabású hadgyakorlatainak.
Izland hamarosan az Európai Unió tagja lehet
A történelmi kitekintés után fontos hangsúlyozni, hogy Izland ma már elkötelezett tagja a NATO-nak – habár a múltban is csak azért fenyegettek kilépéssel, hogy Londont zsarolják. Az 1,5 százalékos védelmi ráfordítás vállalása mellett az izlandi kormány az Európai Unió esernyője alatt megvalósuló új védelmi együttműködésből is szeretne apró részt vállalni.
Most, hogy Donald Trump visszatérésével sokan kételkednek abban, hogy Washington megvédené a kontinenst, az Európai Unió szerepe a földrész és a szabad világ védelmében kezd felértékelődni.
Izland ugyan nem tagja az Uniónak, azonban Schengennek és az Európai Gazdasági Övezetnek igen, vagyis a szervezet országai és Reykjavík között szabadon áramlik a tőke és a munkaerő.
Habár az uniós tagságuk nem valósult meg, mert Izlandnak be kellett volna engednie az uniós országok halászait féltve őrzött vizeire, de a szigetország egyre szorosabb kapcsolatra törekszik Brüsszellel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten az atlanti-óceáni szigetre utazott, ahol bejelentette a biztonsági és védelmi partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, amely hasonló ahhoz az egyezményhez, amelyet az Unió tavaly júniusban Kanadával kötött – Kanadát az Egyesült Államok elnöke idén télen többször megfenyegette, hogy bekebelezi.
Izland miniszterelnöke, Kristrún Frostadóttir reményét fejezte ki, hogy a védelmi megállapodást még idén aláírják az EU-val, és hogy 2027-ben népszavazást tarthatnak az uniós csatlakozás kérdéséről.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
