Szélsőséges izraeli soviniszták blokkolják a gázai segélyszállítmányokat, a katonaság tétlenül nézi

Izraeli soviniszta csoportok hónapok óta szisztematikusan akadályozzák meg a Gázai övezetbe tartó humanitárius segélyszállítmányok bejuttatását több határátkelőnél, miközben az izraeli katonai erők nagyrészt tartózkodnak a beavatkozástól. Ezek a cselekmények megakadályozzák, hogy élelmiszerek, gyógyszerek és az életben maradáshoz szükséges más alapvető dolgok eljussanak a súlyos hiánnyal küszködő, éhező és szenvedő palesztin civilekhez.

Izraeli tüntetők 2024. január 24. óta szándékosan akadályozzák a Gázai övezet felé irányuló segélyszállításokat. Az agresszív demonstrálók megakadályozzák a humanitárius segélyek áthaladását a Kerem Salom átkelőnél, a Nicana határátkelőnél, Asdód kikötőjében, valamint azokon az utakon, amelyeken a segélyszállító teherautók közlekednek. A kampány több belépési pontra terjed ki, átfogó akadályt képezve a humanitárius támogatás előtt.

A Cav 9 (Kilences Parancs) nevű szélsőséges soviniszta szervezet – amely koordinálja ezeket a tevékenységeket – vállalta a felelősséget számos, a segélyek megsemmisítésével járó esetért. 2025. május 13-án tüntetők blokkoltak több tucat, Gázába tartó segélyszállító teherautót a Hebroni-hegység Tarkumija ellenőrzőpontjánál. A tüntetők a blokád során szétszórták és kidobálták a teherautókról a segélyeket. A rendőrség négy izraeli személyt vett őrizetbe, köztük egy kiskorút, de miután a rendőrök távoztak, két segélyszállító teherautót felgyújtottak. A Cav 9 vállalta a felelősséget a blokádért, esküt tettek: „Egyetlen segély nem érhet célba, amíg az utolsó túsz vissza nem tér.”

A legutóbbi események ismét világosan jelzik ezeknek a műveleteknek a kiterjedését. A csőcselék ismét összegyűlt vasárnap. Módszereik, melyeket a múlt héten videón is rögzítettek, és amelyen látható, ahogy liszteszsákokat tépnek szét, gumiabroncsokat szúrnak ki és ételt dobálnak a földre, vitát váltottak ki, és megosztónak bizonyultak még feltételezett szövetségeseik körében is. Közösségimédia-platformokon terjesztett videóik azt mutatják, ahogy demonstrálók szisztematikusan, szándékosan megrongálják a palesztin lakosság számára szánt készleteket.

A csoport nyilvános felhívásokat tett közzé, hogy több támogatót vonjon kampányukba. „Izrael minden polgárát arra buzdítjuk, hogy jöjjön ki és állítsa meg ezeket a konvojokat. Nem maradhatunk tovább tétlenek” – nyilatkozta a csoport. Ez a toborzási erőfeszítés olyan támogatókat vonzott, akik úgy tekintik a humanitárius segítségnyújtást, mint ami inkább a fegyveres csoportoknak kedvez, semmint a szenvedő civileknek.

A szélsőségesek katonai szakkifejezéseket használnak cselekedeteik jellemzésére. A tüntetésre azután került sor, hogy előző nap 93 teherautót engedtek át az átkelőn, ami még mindig jóval kevesebb, mint amennyit a humanitárius szervezetek az éhínség elkerüléséhez szükségesnek tartanak. „Ez elképzelhetetlen igazságtalanság!” – mondta Reut Ben Hajim a Cav 9-ből. Az aktivisták a segélyszállítást biztonsági fenyegetésként értelmezik, amely polgári beavatkozást igényel.

A blokádok időzítése egybeesik a Gázai övezetben tapasztalható súlyos humanitárius válsággal. Izrael szerint több élelmiszer beérkezését engedélyezik Gázába, és biztonságos folyosókat biztosítanak ezen segélyek számára. Az ENSZ tisztviselői viszont úgy látják, hogy a valóságban szinte semmi sem változott. Nemzetközi szervezetek ugyanerről számolnak be.

A katonai és rendőrségi válaszok a blokádokra korlátozottak voltak. A letartóztatások általában csak néhány résztvevőt érintenek, és a rombolás tovább folytatódik, miután a biztonsági erők távoznak. Az Electronic Intifada olyan esetekről számolt be, hogy katonai személyzet figyelte a blokádokat, de nem lépett közbe. A B'Tselem (Izraeli Emberi Jogi Szervezet) hasonló mintákat dokumentált más ellenőrző pontoknál, ahol soviniszta izraeli tüntetők blokkolták a segélykonvojokat, miközben a katonák passzív megfigyelők maradtak. Ez arra utal, hogy az izraeli intézmények toleranciát tanúsítanak ezekkel a tevékenységekkel szemben, felvetve a kérdést, hogy hogyan illeszkedik mindez a humanitárius segítségnyújtást engedélyező hivatalos politikai nyilatkozatokba.

Nemzetközi humanitárius szervezetek dokumentálták a korlátozások hatásait. Izrael szerint a segélyek korlátozásának célja a Hamász nyomás alá helyezése. A Middle East Eye szerint az ENSZ tisztviselői kollektív büntetésként írták le a blokádokat, míg az Electronic Intifada arról számol be, hogy a segélyeket olyan fegyveres csőcselékek fogják el, amelyeket izraeli erők támogattak.

A kormány különféle intézkedéseket vezetett be a nemzetközi kritikák elterelésére. Az izraeli hadsereg vasárnap korlátozott szünetet rendelt el a harcokra Gáza három lakott területén napi 10 órára, ami csupán egy üres látszatintézkedés, hogy elterelje a figyelmet a tovább folytatódó agresszióról. A szünetekkel párhuzamosan a légicsapások továbbra is folytatódnak, miközben Izrael a nemzetközi közösség nyomásának engedve igyekezett elhitetni, hogy humanitárius segítséget biztosít. Izrael háborús magatartása továbbra is súlyosan sérti a nemzetközi jogot, a palesztin civilek szenvedéseit továbbra is figyelmen kívül hagyják. A nemzetközi közösség joggal ítéli el a stratégiai és politikai döntéseket, amelyek érdemi változásokat nem hoztak, csupán egy látszólagos, taktikai „megoldást”.

Az alternatív szállítási módszerek hatékonysága továbbra is kérdéses. Izrael taktikai szüneteket hirdetett a katonai műveletekben Gáza egyes részein, miközben mindössze több mint 100 teherautó szállította a humanitárius segélyt – ami messze elmarad a szükséges mennyiségektől. Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek próbáltak légi úton segíteni – egyelőre kevés eredménnyel.

A segélyszervezetek arról számolnak be, hogy a szállított mennyiségek nemcsak hogy nem elegendőek, hanem a tényleges szükségleteknek még csak a töredékét sem fedezik.
A gázai helyzet továbbra is súlyosbodik. Az Al-Dzsazíra beszámolt róla, hogy az al-Sifa kórházban az alultáplált gyermekek száma a segélykorlátozások kezdete óta háromszorosára nőtt. 

A B'Tselem szerint a gyermekgyógyászok is egyre inkább a humanitárius segítség elzárásával kapcsolatos szörnyű következményeket említik. Mindezek ellenére Izrael múlt vasárnap bejelentette, hogy „szünetelteti” a katonai műveleteket egyes területeken, ám ezt a döntést a nemzetközi felháborodás hatására hozták meg, miután az éhínség és az alultápláltság következtében több haláleset is történt.

Néhány izraeli állampolgár ellentevékenységet szervezett a segélykonvojok védelmére. Ez a lépés még inkább jelzi az Izrael társadalmán belüli megosztottságot, hiszen míg egyesek a humanitárius segítségnyújtást támogatják, mások inkább a fegyveres csoportok számára biztosítanak lehetőséget, nem pedig a civileknek.

A blokádok folyamatosan megzavarták a segélyelosztást. 

Szélsőséges izraeli tüntetők több alkalommal is megakadályozták a Kerem Salom átkelőn történő átjutást, több mint 100 teherautót feltartóztatva. Egyes konvojokat végül kénytelenek voltak elterelni, és alternatív útvonalakat keresve, Egyiptomon keresztül próbáltak bejutni Gázába. Ez tovább késleltette a segélyek célba juttatását, miközben újabb biztonsági ellenőrzéseket vezettek be.

A palesztin klánhálózatok mindeközben próbálták biztosítani a segélyek eljutását Gázán belül, a külső blokádok ellenére. A segélyeket szállító teherautók biztosítása azonban különös figyelmet követel: túl közel kerülni az izraeli katonai ellenőrző pontokhoz életveszélyes lehet, míg túl távol maradva azoktól a fosztogatók könnyen hozzáférhetnek a segélyekhez.

A blokádok szisztematikus jellege szervezett ellenállást mutat a Gázába irányuló humanitárius segítséggel szemben. A Middle East Eye dokumentálta, hogy különböző aktivista csoportok koordinálták akcióikat, egyszerre több átkelőpontot is lezárva. 

Az Electronic Intifada beszámolt róla, hogy a tüntetésszervezők és kormányzati tisztviselők közötti kommunikáció azt mutatja, hogy az izraeli hatóságok tudatosan tűrik el a blokádokat. A tevékenységek látszólagos büntetlensége arra utal, hogy az izraeli vezetés továbbra is a biztonsági megfontolásokat helyezi előtérbe a polgári jólét helyett, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogot és a humanitárius kötelezettségeket. 

(A The Washington Post, Al-Dzsazíra, Middle East Eye, Electronic Intifada, Human Rights Watch, B'Tselem nyomán)