„A nukleáris fegyverek korszaka” kezdődik Emmanuel Macron szerint

Franciaország bővíti nukleáris arzenálját, és „elrettentő erejét” más európai országokra is kiterjeszti, ami jelentős változást jelent nukleáris védelmi politikájában – tájékoztat a BBC.

Emmanuel Macron francia elnök Bretagne-ban tartott beszédében a változásokat az egyre instabilabbá váló stratégiai környezetre adott válaszként magyarázta.

„Az elkövetkező 50 év a nukleáris fegyverek korszaka lesz” – mondta. A bresti kikötő közelében található Ile Longue-i bázison, egy nukleáris tengeralattjáró előtt tartott beszédében a tengerésztiszteknek elmondta, hogy a francia nukleáris robbanófejek számát a jelenlegi 300-ról növelni fogják.

Bejelentette, hogy 2036-ban vízre bocsátanak egy új, nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárót, amely az Invincible nevet kapja.

Elmondta, hogy nyolc másik európai ország – az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – beleegyezett, hogy részt vesz egy új „fejlett elrettentési stratégiában”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en írt bejegyzésében utalt a döntésre, mondván: „Barátainkkal együtt fegyverkezünk, hogy ellenségeink soha ne merjenek megtámadni minket.”

Macron szerint a nyolc európai ország részt vehet Franciaország légi indítású nukleáris kapacitásának – vagyis a force de frappe-nak – gyakorlataiban, és légibázisokat is üzemeltethet, ahol Franciaország nukleáris bombázói állomásozhatnak.

Ez lehetővé tenné a francia stratégiai légierőnek (FAS), hogy „szétszóródjon az európai kontinens területén, és így megnehezítse ellenfeleink számításait” 

– mondta az elnök.

Hozzátette, hogy Franciaország partnerei is részt vesznek az új nukleáris doktrína szerinti „kiegészítő” kapacitások fejlesztésében:

• űrben elhelyezett riasztórendszerek,
• légvédelem a beérkező drónok és rakéták lelövésére,
• valamint nagy hatótávolságú rakéták.

Teljesen új stratégiai gondolkodás lépett életbe

A tisztviselők által 1960 óta a francia stratégiai gondolkodás legjelentősebb változásaként leírt „fejlett elrettentés” mindazonáltal megőrzi az akkori elnök, Charles de Gaulle által meghatározott eredeti koncepció nagy részét.

A partnerországoknak nem adnak egyértelmű garanciát, és a francia elnök marad az egyetlen döntéshozó abban a kérdésben, hogy mikor indítsanak nukleáris rakétát.

A cél továbbra is az, hogy meggyőzzék a potenciális ellenségeket arról, hogy „ha támadást mernek indítani Franciaország ellen, azért megfizethetetlen árat kell fizetniük” 

– mondta a politikus.

Mindeddig szándékosan elkerülték a pontos meghatározását, hogy Franciaország mit tekint „létfontosságú érdekének”, amelynek megtámadása nukleáris válaszlépést vonna maga után.

Az elmúlt években a kormányok utaltak arra, hogy a „létfontosságú érdekek” közé az úgynevezett európai érdekek is tartozhatnak. Macron „fejlett elrettentés” koncepciójával ez a fogalom újabb formát öltött – bár az elrettentés általános elméletének megfelelően semmi sem került pontosan meghatározásra.

Ugyanezen elv alapján Macron kijelentette, hogy Franciaország ezentúl nem fogja nyilvánosságra hozni a birtokában lévő nukleáris robbanófejek számát.

Együttműködnek az európai hatalmak

Franciaország korábban már együttműködési megállapodást kötött Európa egyetlen másik nukleáris hatalmával, az Egyesült Királysággal. A közelmúltban brit tisztviselők először vettek részt a francia FAS gyakorlatain.

A beszédet követően nem sokkal Franciaország és Németország közösen bejelentette, hogy „szorosabb együttműködést” terveznek a nukleáris elrettentés területén.

A két ország „még ebben az évben megteszi az első lépéseket, többek között Németország részt vesz a francia nukleáris gyakorlatokon... és hagyományos kapacitások fejlesztésén dolgozik európai partnereivel” – áll Macron és Friedrich Merz német kancellár által aláírt szövegben.

„Ez az együttműködés kiegészíti, nem pedig felváltja a NATO nukleáris elrettentő erejét” – állították.

Kapcsolódó: