Novák Előd: Hová tűnt a III/II-es ügynök Horn Gyula 6-os kartonja?

Hová tűnt a III/II-es ügynök Horn Gyula 6-os kartonja? Mert a nyitottaktak.hu oldalon nem közölt róla semmit a mostani kormányzat sem, míg a szintén III/II-es Martonyi János egyes, mágnesszalagon rögzített adatait közzétették - igaz, azt is hiányosan, hiszen nemcsak „Magasdi", hanem „Marosvásárhelyi" néven is jelentett, melyről dokumentumok is vannak – derül ki Novák Előd bejegyzéséből.

Ami Horn Gyulát illeti – folytatja a politikus -, ő nemcsak pufajkásként szolgálta az ’56-os forradalom vérbe fojtóit: felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de még ami kevésbé köztudott: III/II-es ügynök volt „Harcos” fedőnéven (bár ő erről természetesen nem emlékezett meg emlékirataiban), még tíz éve sincs, hogy ez az információ napvilágot látott, Ungváry Krisztián történész tárta fel 2017-ben. A Mi Hazánk alelnöke szerint ellenben a mostani „aktanyitás” nemhogy új információt nem közölt pl. ügynöki jelentéseiről, de még a III/II-es beszervezését is elhallgatják.

„Az viszont a Mi Hazánk antikommunista sikere, hogy legalább már nincs Horn Gyuláról közterület elnevezve, mivel jogi kezdeményezésünk nyomán a bírósági ítélet óta immár hivatalosan nincs Horn Gyula sétány. Az utcanévtáblákat mégis kint hagyták, ezért azokat Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselőnkkel távolítottam el 2024-ben, helyreállítva a törvényes rendet. Az utcanévtáblák azóta sem kerültek vissza” – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban kifejtette viszont, hogy az állambiztonsági aktanyilvánosság eleve nem lesz teljes, hiába javasolta példának okáért az Országgyűlésben azt is, hogy a múltfeltárás és az információs kárpótlás teljessége érdekében a levéltárak számára átadandó iratokat a nem minősített iratokkal is ki kellene egészíteni. Ugyanis a levéltári törvény szerint az intézményeknek be kell szolgáltatniuk az irataikat bizonyos idő eltelte után a levéltáraknak, de nincs szankcionálva a mulasztás, így sokan nem teszik. A képviselő itt említette a MÚOSZ irattárát, mely tele van 1990 előtti anyagokkal, amelyekhez nem lehet hozzáférni. „A levéltári törvény módosításával szankcionálni kellene a mulasztásos törvénysértést” - véli.

Elárulta, azt is hiába kérte, hogy vizsgálják meg, hogy az 1990 előtti iratok, valamint a privatizációk során keletkezett iratok kapcsán értelmezhető-e, illetve megalapozott-e a minősített adat kitétel, hiszen erre hivatkozással számos levéltárban őrzött irat kutathatósága korlátozott ma is. Itt egykori állami vállalatok iratairól van szó elsősorban, de érintettek lehetnek a pártállami minisztériumok, pénzügyi szervezetek (pl. az MNB) is. Vagyis az iratnyilvánosságot ki kellene terjeszteni az állambiztonsági iratokon túl is.

„Az egykori ügynökök pedig most is tovább dolgozhatnak a titkosszolgálatnak! Sőt a Tisza által elfogadott törvény szerint a jövőben is titkosak maradnak azoknak a pártállami besúgóknak a régi aktái, akik abszurd módon még 2020 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazásban maradtak” – zárul a bejegyzés.