Azonnal akcióba lendültek Ursula von der Leyenék, követeléseket fogalmaztak meg az új Tisza-kormányhoz

Az Európai Bizottság „azonnali párbeszédet” kezdeményezett Magyar Péterrel a magyar választásokon elért földcsuszamlásszerű győzelme után, arra ösztönözve őt, hogy javítsa ki az ország kapcsolatait Ukrajnával, és indítsa el a régóta követelt reformokat a befagyasztott 35 milliárd eurós uniós források felszabadítása érdekében – írta meg a Financial Times.

Orbán Viktor miniszterelnök mérsékelten euroszkeptikus rezsimjének vasárnapi bukása reményt keltett Brüsszelben Budapest EU-ban és a NATO-ban betöltött szerepét illetően, miután szerintük az évekig tartó „illiberális demokrácia” aláásta a demokratikus értékeket és megakadályozta a közös programok megvalósítását.

A Brüsszel és Budapest közötti kezdeti megbeszélésekről tájékoztatott uniós tisztviselők szerint Magyar Péter alkotmánymódosítási joggal rendelkező többségének megszerzése meghaladta várakozásaikat. Ugyanakkor ez emelte a tétet is azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel mit vár el a politikustól.

„A lehető leghamarabb megkezdjük az együttműködést az új kormánnyal, hogy gyors és régóta esedékes előrelépést érjünk el a magyar nép javára” – mondta hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. De figyelmeztetett: „Sok munka vár ránk, amíg Magyarország visszatér az európai útra. Teljes körű mandátuma van a dolgok megváltoztatására... és az első naptól kezdve együttműködünk vele” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „Gondolkodásmódunk a következő: duplázzunk rá. Ha ők teljesítenek, mi is teljesítünk.”

Két másik tagállamból származó uniós diplomata szerint a fővárosok azt figyelik, hogy Magyarország feloldja-e az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolását, és visszavonja-e a az orosz szankciókkal kapcsolatos vétóját – mivel ezeket a lépéseket a leendő miniszterelnök azon szándéka legfontosabb jelzőinek tekintik, hogy helyreállítsa az EU-val mélyen megromlott kapcsolatokat.

Az ügyet ismerő források a Financial Timesnak elmondták, hogy az EU tisztviselői megkezdték az ukrajnai hitel folyósításának előkészítését, hogy Magyar beiktatása után azonnal meghozhassák a kifizetésről szóló döntést.

Egy harmadik diplomata szerint az ország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami tulajdonú vállalatok vezetésének lecserélése is kulcsfontosságú lesz.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrás van befagyasztva a Brüsszellel fennálló számos vita, valamint Orbán elutasítása miatt, hogy végrehajtsa a követelt reformokat. Ez magában foglalja a közel 18 milliárd eurót az uniós költségvetésből, amelyet Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és a bírói függetlenség aláásása miatt fagyasztott be. Több mint 17 milliárd eurónyi kedvező kamatozású védelmi hitel is késedelmet szenvedett.

„Magyarország ismét az EU és a NATO erős szövetségese lesz” – mondta Magyar Péter a győzelme után a tömegnek, mire támogatói „Európa! Európa!” skandálással válaszoltak. Magyar azt is kijelentette, hogy a közszolgálati médiát – amelynek hírszolgálatát Orbán-propagandagépezetté alakították át – felfüggesztik mindaddig, amíg ismét biztosítani nem tudják a semleges működést.

Brüsszel óvatosan kezeli, hogy megismételje-e a 2023-as lengyelországi választások utáni lépéseit, amikor gyorsan felszabadították a korábbi kormány alatt befagyasztott forrásokat. Brüsszel bízott abban, hogy Tusk visszaállítja a bírák függetlenségét, de ezt megakadályozta az ország tavaly megválasztott elnöke, Karol Nawrocki.

„Nincs tervben azonnali intézkedés... [és] hosszú a lista azokról a dolgokról, amelyeket az új kormánynak meg kell tennie ahhoz, hogy hozzáférjen ezekhez a forrásokhoz” – mondta egy olyan személy, akit tájékoztattak a Brüsszel és Budapest közötti kezdeti megbeszélésekről.

„Ez más helyzet, mint Tusk esetében, aki jól ismert volt, és korábban már volt miniszterelnök.” Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek harminc nap áll rendelkezésére az új Országgyűlés összehívására. Brüsszelben azonban tartanak attól, hogy Orbán Viktor ezt az átmeneti időszakot olyan jogi és személyi átalakításokra használja fel, amelyek hátráltathatják a szerintük szükséges reformok végrehajtását.

Kapcsolódó: