Már 14 éveseket is büntethetnek Svédországban – a tömeges migráció is hozzájárult a bandaháborúkhoz?

Olyan méreteket öltött a fiatalkorúak bevonása a svéd bandabűnözésbe, hogy a parlament már a 14 éves elkövetők büntethetőségét is lehetővé tette a legsúlyosabb bűncselekmények esetében. Svédország több mint egy évtizede küzd a drogpiacért is harcoló bűnözői hálózatokkal, amelyek már gyerekeket használnak gyilkosságok és robbantások végrehajtására. A svéd kormány szerint a kialakult helyzethez a korábbi bevándorláspolitika és a sikertelen integráció is hozzájárult.

A svéd parlament augusztus 13-án megszavazta a fiatal elkövetőkre vonatkozó büntetőjogi szabályok jelentős szigorítását.

A Riksdag hivatalos tájékoztatása szerint öt évre 15-ről 14 évre csökkentik a büntethetőségi korhatárt a legsúlyosabb bűncselekmények esetében. Nem általános korhatárcsökkentésről van tehát szó: a rendelkezés azokra a bűncselekményekre vonatkozik, amelyek minimális büntetési tétele legalább négy év szabadságvesztés.

Ide tartozhat többek között a gyilkosság, a gyilkossági kísérlet, a súlyos nemi erőszak, az emberrablás és bizonyos súlyos fegyveres bűncselekmények.

A parlament emellett csökkentette a 18 év alatti elkövetőknek járó büntetési kedvezményeket, a fiatal felnőtteknél pedig teljesen eltörli azokat. A 18 éves kor előtt elkövetett bűncselekmények esetében kiszabható maximális szabadságvesztést 14-ről 18 évre emelik.

Az új szabályok döntő része szeptember 10-én lép hatályba.

Hétszeresére nőtt a gyilkossági ügyekbe keveredő 15 év alatti gyerekek száma

A döntés hátterében a svéd bandabűnözés egyik legsúlyosabb fejleménye áll: a bűnözői hálózatok egyre fiatalabb gyerekeket használnak fel súlyos bűncselekmények végrehajtására.

A svéd parlamentben a szociáldemokraták képviselője a törvény vitájában arról beszélt, hogy 2022 óta több mint 700 százalékkal emelkedett a gyilkossági ügyekbe bevont 15 év alatti gyermekek száma.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a parlamenti vita során elhangzott adatok szerint a gyilkosságokkal és gyilkossági tervekkel kapcsolatos jogi eljárásokba bevont valamivel több mint ötven gyermek közel egyharmada még a 14. életévét sem töltötte be.

A svéd bűnözői hálózatok számára éppen ezért különösen értékessé váltak a fiatalkorúak. A Brå, vagyis a svéd Bűnmegelőzési Tanács korábbi vizsgálatai szerint akár 12–15 éves gyerekeket is beszervezhetnek. Először kábítószer tárolásával, szállításával vagy értékesítésével bízhatják meg őket, később azonban fegyverek és robbanóanyagok kezelésébe, illetve súlyos erőszakos bűncselekményekbe is bevonhatják őket.

Több mint egy évtizedes bandaháború

A probléma nem egyik napról a másikra alakult ki.

A svéd Bűnmegelőzési Tanács szerint a bűnözői környezethez kapcsolódó lőfegyveres erőszak már a 2000-es évek közepe óta jelentősen növekedett.

Az elmúlt évtizedben pedig Svédország Európán belül is különleges helyzetbe került a bűnbandákhoz kapcsolódó lövöldözések és robbantások miatt.

A hálózatok egyik legfontosabb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem, és a bandák közötti konfliktusok hátterében gyakran a drogpiac ellenőrzéséért folyó harc áll. A szervezett bűnözés ugyanakkor ennél szélesebb: csalásokból, pénzmosásból és más illegális tevékenységekből is jelentős bevételekre tesznek szert.

A svéd kormány mára olyan súlyos fenyegetésnek tekinti a szervezett bűnözést, hogy külön nemzeti stratégiát dolgozott ki ellene.

A tömeges bevándorlás is hozzájárult a helyzethez?

A svéd bandaháborúk hátterében azonban van egy politikailag jóval kényesebb kérdés is: milyen szerepet játszott mindebben az elmúlt évtizedek bevándorláspolitikája?

Svédország hosszú időn keresztül Európa egyik legnyitottabb migrációs politikáját folytatta. A 2015-ös európai migrációs válság idején rövid idő alatt kiemelkedően sok menedékkérő érkezett az országba.

Az egyre nagyobb létszámú, sok esetben kulturálisan is jelentősen eltérő hátterű népesség integrációja azonban komoly problémákba ütközött. Egyes területeken szegregált városrészek és párhuzamos társadalmi struktúrák alakultak ki, miközben a svéd állam saját értékelése szerint is komoly problémát jelent a munkanélküliség, a segélyfüggőség, a bűnözés és a társadalmi kirekesztettség.

Mindez azért különösen érdekes, mert már nem kizárólag a bevándorláskritikus politikai erők állítják, hogy kapcsolat lehet a korábbi migrációs politika és a kialakult közbiztonsági válság között.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök 2023-ban, a bandaháborúk miatt tartott országos beszédében maga is a korábbi bevándorláspolitikát és az integráció kudarcát nevezte meg a kialakult helyzet okai között.

A kormányfő szerint a társadalmi kirekesztettség és a párhuzamos társadalmak olyan közeget hoztak létre, amelyből a bűnözői hálózatok képesek gyerekeket toborozni.

A jelenlegi svéd kormány azóta jelentősen szigorított migrációs politikáján. A kabinet már „paradigmaváltásról” beszél, és a bevándorlást olyan szintre kívánja csökkenteni, amely mellett az integráció hosszú távon kezelhető marad.

A statisztikákban is megjelenik a migrációs háttér

A kérdést ugyanakkor érdemes elválasztani a politikai kijelentésektől.

A Brå kutatásai alapján a külföldön született, illetve migrációs hátterű csoportok bizonyos bűnügyi mutatókban felülreprezentáltak.

Ez fontos adat, amelyet a svéd közbiztonsági válság vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ugyanakkor ebből önmagában még nem következik, hogy a bevándorlás automatikusan bűnözéshez vezetne, vagy hogy kizárólag a migráció lenne felelős a svéd bandaháborúk kialakulásáért.

A Brå szerint a rendelkezésre álló kutatások nem elegendőek ahhoz, hogy megbízhatóan meghatározzák a migráció önálló, közvetlen oksági hatását Svédország teljes bűnözési szintjére.

A háttérben ugyanis az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági helyzet, a lakókörnyezet, az iskolázottság és nem utolsósorban az integráció sikeressége vagy kudarca is szerepet játszhat.

Ez azonban nem jelenti azt sem, hogy a migráció szerepe egyszerűen kizárható lenne. A svéd kormány jelenlegi álláspontja éppen arra épül, hogy a korábbi nagyarányú bevándorlás és az elégtelen integráció együttesen olyan társadalmi problémák kialakulásához járult hozzá, amelyek között a bűnözés és a párhuzamos társadalmak megjelenése is szerepel.

Már javulnak a közbiztonsági mutatók

A svéd helyzet bemutatásához ugyanakkor hozzátartozik egy fontos ellenpont is.

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a lövöldözések száma, vagyis a svéd hatóságok szigorúbb fellépése már érzékelhető eredményeket hozhat.

Ez azért lényeges, mert Svédország története nem egyszerűen egy folyamatosan romló közbiztonsági helyzetről szól. Inkább arról, hogy az ország hosszú évek után gyökeresen változtatott korábbi politikáján: egyszerre szigorítja büntetőjogát, migrációs politikáját és a szervezett bűnözéssel szembeni fellépését.

Svédország most fizetheti meg a korábbi politika árát?

A 14 éves gyermekek büntethetősége önmagában is drámai jelzés egy európai jóléti állam állapotáról.

Néhány évvel ezelőtt még nehezen lett volna elképzelhető, hogy Svédországban arról folyjon parlamenti vita, miként kell kezelni a gyilkosságokra beszervezett 13–14 éves gyerekeket. Ma már azonban maga a svéd törvényhozás kényszerült választ adni erre a problémára.

A háttérben drogkereskedelem, szervezett bűnözés, társadalmi kirekesztettség, sikertelen integráció és a korábbi nagyarányú bevándorlás következményei egyszerre jelennek meg.

Az továbbra sem állítható, hogy a migráció önmagában okozta volna a svéd bandaháborúkat. Azt azonban már maga a svéd kormány sem vitatja, hogy a korábbi bevándorláspolitika és az integráció kudarca hozzájárult a mára kialakult társadalmi és közbiztonsági problémákhoz.

A kérdés ezért már nem pusztán az, hogy Svédország képes lesz-e felszámolni a bűnbandákat, hanem az is, hogy Európa más országai milyen következtetéseket vonnak le a svéd példából.