Az AfD győzelmével az orosz gáz visszatérése is napirendre került Németországban

Új lendületet adott az orosz gáz németországi visszatéréséről folyó vitának az Alternatíva Németországért (AfD) választási győzelme Mecklenburg–Elő-Pomerániában – írja a Berliner Zeitung.

A Mi Hazánk testvérpártja a voksok 38,2 százalékát szerezte meg, megelőzve Manuela Schwesig miniszterelnök szociáldemokratáit, akik 35,5 százalékot kaptak. Az eredmény azért is különösen jelentős, mert ebben a tartományban éri el Németországot az Északi Áramlat Balti-tenger alatt húzódó infrastruktúrája.

Az AfD már a választási kampányban is az orosz energiahordozók visszatérését, a szankciók feloldását és az Északi Áramlat újbóli üzembe helyezését szorgalmazta. A párt álláspontja szerint Németország gazdasági nehézségeinek és ipari versenyképessége romlásának egyik fő oka, hogy Berlin lemondott az olcsó orosz energiáról.

A kezdeményezés azonban már nem csupán választási ígéret. Markus Frohnmaier, az AfD egyik vezető politikusa korábban személyesen találkozott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Kirill Dmitrijevvel, Vlagyimir Putyin nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős megbízottjával. A beszámolók szerint 2027-re újabb találkozót készítenek elő, amelyen Alice Weidel és Tino Chrupalla, az AfD társelnökei is részt vehetnek. Az egyeztetés egyik központi témája az orosz gázszállítások esetleges újraindítása lehet. 

Moszkva egyértelműen érzékeli az AfD megerősödésének politikai jelentőségét. Dmitrijev szerint Mecklenburg–Elő-Pomeránia az orosz gáz visszatérésével ismét gazdasági fellendülés elé nézhetne, a Kreml pedig üdvözölte, hogy a párt a konfrontáció helyett párbeszédet sürget Oroszországgal. 

A megvalósítás előtt ugyanakkor komoly politikai, jogi és műszaki akadályok állnak. Az AfD hiába nyerte meg a tartományi választást, a többi párt továbbra sem hajlandó együttműködni vele, ezért egyelőre kérdéses, hogy kormányra kerülhet-e. Egy tartományi kabinet ráadásul önmagában nem dönthetne sem az Oroszországgal szembeni szankciókról, sem Németország teljes energiapolitikai irányváltásáról. Az Északi Áramlat vezetékei közül több a 2022-es robbantásokban súlyosan megsérült, az újbóli üzembe helyezésük ezért technikai és engedélyezési kérdéseket is felvet. 

Az AfD folyamatos erősödése azonban már most túlmutat Mecklenburg–Elő-Pomeránia határain. A párt nemcsak újabb választási győzelmet aratott, hanem egy, a jelenlegi német kül- és energiapolitikával gyökeresen szemben álló alternatívát is egyre nagyobb választói támogatással képvisel. 

Egy esetleges országos AfD-kormány várhatóan alapjaiban alakítaná át Berlin Oroszországhoz fűződő viszonyát: napirendre kerülhetne a szankciós politika felülvizsgálata, az ukrajnai háborúval kapcsolatos német szerepvállalás mérséklése, valamint az orosz–német energetikai együttműködés helyreállítása. 

Mivel Németország az Európai Unió gazdasági és politikai súlypontja, egy ilyen fordulat következményei aligha maradnának a német határokon belül. Az AfD esetleges hatalomra kerülése az egész uniós Oroszország-politikát átrendezhetné, és meggyengíthetné azt a szankciós egységet, amelyet Brüsszel az elmúlt években minden gazdasági következmény ellenére igyekezett fenntartani. 

A kérdés tehát már nem csupán az, hogy visszatérhet-e az orosz gáz Németországba. Sokkal inkább az, hogy az AfD további erősödése elindíthat-e egy olyan külpolitikai fordulatot, amely idővel egész Európa Oroszországhoz fűződő viszonyát új alapokra helyezi.

Kapcsolódó: