Nagyszabású oratóriumbemutatóval készül pünkösdre az Újszínház

Pünkösdhétfőn, június 9-én 18 órakor az Újszínházban lesz a színházi bemutatója a Szent Korona Országa című oratóriumnak, Gulya Róbert zeneszerző, Kaszás Géza és Varga Tibor szövegíró zeneművének.  A mű ősbemutatója 2024. augusztus 20-án volt Dunakeszin. Az előadást a szerzők Boldogasszonynak ajánlották fel a Szentlélek eljövetelének ünnepére. A zeneszerzővel, Gulya Róberttel beszélgetünk, aki számos sikeres film, például a Hadik és a Most vagy soha! zenéjét szerezte, és Cannes-ban a legjobb zenének járó díjat is megkapta 2014-ben az Operaház számára készített imázsfilm zenéjével.

– A szövegírók, Kaszás Géza és Varga Tibor felkérésére kezdte komponálni a darabot. Hogyan vág bele a munkába egy zeneszerző?

– Kész szövegkönyvet kaptam, így tudtam, hogy milyen tételeket kell zeneileg megfogalmaznom. A darab a teremtéssel és a magyar őstörténettel kezdődik, majd időrendben halad tovább Hunor és Magor történetével, a honfoglalással, nagy királyaink eseménytörténetével. Megbeszéltük, hogy milyen zenei elképzeléseik vannak, s aztán nekiláttam az írásnak.

– Az elejétől kezdve?

– Igen. És tudjuk, hogy minden kezdet nehéz. A legfontosabb, hogy megszülessen egy zenei téma. Ezzel napokat töltök el. Ha ez megvan, és tetszik a szerzőtársaknak, a mű megindul, szinte magától. Mivel ma már számítógép segíti a komponálást, ez megkönnyíti a folyamatos egyeztetést is a szerzőtársakkal. Ha megvagyok egy résszel, ők rögtön meg tudják hallgatni, véleményezni.

– És ha nem tetszik a szövegíróknak, ha más az elképzelésük?

– Akkor mást kell írni. Hetvenpercnyi zenénél természetes, hogy eltérnek az elképzelések egy-egy tételnél.

– Milyen a Szent Korona Országa oratórium zenei nyelve? Hogyan jellemezné?

– Nagyszabású, epikus, sokszor akciódús, néhol himnikus és drámai, úgy, hogy közben sokak számára könnyen befogadható.

– Melyik volt a mű legnehezebb része?

– A nándorfehérvári diadal zenei bemutatása és a mű vége. Mindenképpen szerettem volna emelkedett, katartikus véggel befejezni a darabot. Ehhez végül a mű egyik korábbi zenei témáját használtam fel, ami mindhármunk ízlésével találkozott. Remélem, a közönségnek is tetszeni fog, éppúgy, mint a dunakeszi ősbemutatón, ahol Farkas Pál karmester vezetésével nagy sikerrel adta elő a zenei apparátus: szimfonikus zenekar, énekkar és a szólisták az oratóriumot.