Mint ismert, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be arról közösségi oldalán, hogy szeptember első hétvégéjén vandálok szétverték a Szabadka-táblát. Úgy fogalmazott, Vučić elnöknek üzentek, de nekünk jobban fáj. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy újra új fényében díszeleghessen a Szabadka feliratú táblá[n]k, és hogy az elkövetők elnyerjék méltó büntetésüket – jelentette ki Pásztor, szavait a Mandiner idézte.
A piros-fehér-zöld nemzeti színű betűkből kirakott, éjszaka világító Szabadka-feliratot július végén helyzeték ki. A mellette álló szerb Subotica-felirat természetesen érintetlen maradt.
A Magyar Jelen megkereste Kispalkó Szilvesztert, a Mi Hazánk délvidéki tagját, mit gondol arról, a délvidéki szerbek körében mekkora támogatottsága lehet az ilyen és ehhez hasonló eseteknek, hogyan látja napjainkban a magyar-szerb viszonyt, és, hogy miképpen kell reagálnunk nekünk, magyaroknak az ilyen magyarellenes vandalizmusra.
– Egyértelműen soviniszta indíttatású vandál cselekedetről beszélhetünk, amely a magyar közösség ellen irányult. A támadás nem csak a magyar közösség nyelvhasználati jogait sérti, hanem biztonságérzetét is fenyegeti.
Nem csak egy, hanem két helyszínen is apró darabokra zúzták a nemrég kihelyezett magyar nyelvű táblákat, a szerb felirat viszont sértetlen maradt – szögezte le egyértelműen.
– Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban valóban sikerült több témában is előrelépésre jutni a magyar-szerb kapcsolatokat illetően, ugyanakkor ennek a hosszantartó folyamatnak még az elején járunk.
Nem elég csak a gazdasági kapcsolatokat erősíteni, a mélyen gyökerező társadalmi problémák sajnos nem fognak egyik napról a másikra maguktól megoldódni, küzdenünk kell a sovinizmus minden formája ellen, a problémákról pedig folyamatosan beszélni kell. Sajnos a szerbiai oktatáspolitika hiányosságai miatt a többségi társadalom tagjai közül sokan nem értik miért van szükség kétnyelvű feliratokra, megkérdőjelezik erre vonatkozó jogainkat és ellenséget látnak ott is, ahol nincs. A közelmúlt délszláv háborúi és az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásának eredménye, hogy a mai napig vannak olyan soviniszta csoportok a Délvidéken, amelyek nem képesek beilleszkedni a társdalomba és békében együtt élni az őshonos lakossággal – folytatta.
– Ami a magyar nyelvű táblákat illeti, minél előbb vissza kell állítani az eredeti állapotukba, az elkövetőket példásan meg kell büntetni, az esetleges újabb támadást pedig biztonsági kamerák telepítésével és nagyobb rendőri jelenléttel kell megakadályozni.
A politikai vezetők hajlamosak a történelmi magyar-szerb viszonyról szóló hangzatos kijelentések közepette a szőnyeg alá söpörni a valós és máig létező problémákat. Az ilyen esetek is bizonyítják, hogy még mindig nagyon sok a tennivaló.
A napjainkra rendszeressé váló magyar-szerb közös kormányüléseken a gazdasági eredmények hangsúlyozásán túl, a kormánytagoknak az ilyen – legkevésbé sem kellemes – témákkal is bátran elő kell hozakodniuk. Ugyanúgy van bőven tennivalónk a papíron létező jogköreink gyakorlati megvalósítását illetően is (önrendelkezési jogok, részarányos foglalkoztatás, stb.). A fenti problémák mellett azonban a legnagyobb ránk váró kihívás a délvidéki magyarokat hatványozottan érintő demográfiai összeomlás kezelése lenne – összegezte.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
