Főként az analitikai és a szervetlen kémiai kutatások terén alkotott maradandót. Behatóan tanulmányozta a gázelegyek színképeit, a radioaktív jelenségeket. Hazánkban ő volt az első, aki radioaktív mérésekkel foglalkozott.
Lengyel Béla Kőrösladányban született 1844-ben. A budapesti műegyetemre iratkozott be mérnökhallgatónak, de tanulmányait a tudományegyetem bölcsészkarán fejezte be., majd Than Károly mellé került tanársegédnek. Külföldi tanulmányútja után gyógyszerészhallgatókat képzett, majd a budapesti műegyetem akkor induló kémiai tanszékének lett haláláig a professzora, tanszékvezetője. Tevékenykedett a Természettudományi Társulatban is, sőt annak elnöki tisztét is betöltötte 1910 és 1913 között.
A világon elsőként dolgozott ki eljárást fémkalcium nagyobb mennyiségben és tisztán történő előállítására. Jóval nehezebben, de stronciumot is előállított, a stroncium előállítójaként ma számon tartott Moissannal teljesen egy időben. A viszonylag nagy mennyiségű és tisztaságú alkáli-földfémek első előállítása olyan felfedezésnek számít, amely egymagában is előkelő helyet biztosít Lengyel Béla számára a szervetlen kémia történetében. Ő fedezte fel a szénszubszulfidot is.
Sokoldalúságát igazolja, hogy számos ásványvíz elemzését végezte el, valamint búzaelemzésével 1866-ban pályadíjat is nyert.
1899-ben jelent meg munkája, a Szervetlen Chemia, amely az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv volt.