5.4 C
Budapest
2022. december 5., hétfő
Magyar Jelen
BelföldVélemény

Magukra hagyott, kivéreztetett önkormányzatok, bizonytalanságba taszított települések

Az önkormányzatok kivéreztetése nem most kezdődött, hanem már sokkal korábban. A bevételeiket egyre csökkenti a kormány, az új rezsidíjak pedig néhol akkorák, mint az egész település éves költségvetése. Ha nem változik a helyzet, önkormányzatok tömeges csődje következhet be. Éberling Balázs, Homorúd polgármesterének elemző cikke.

Mára a bizonytalanság és a kilátástalanság általános állapottá vált az önkormányzati szektorban. Jelenleg számos probléma sújtja a településeket, melyek napról napra sokasodnak és súlyosbodnak.
Ősz derekán járunk, közelít a fűtési szezon és a Magyar Kormány mindezidáig semmiféle valós segítségre irányuló koncepciót nem tett le az asztalra az önkormányzatok megsegítése érdekében. Néhány üres ígéretet leszámítva.

Percről percre romlik a helyzet és, ha így marad, akkor elkerülhetetlen lesz az önkormányzatok tömeges csődje!

Ki hamarabb, ki később, de így mindenki csődbe fog jutni.

Veszélybe kerülhetnek a kötelező feladatellátások, a települések által fenntartott intézmények és munkahelyek!

A mélyrepülés nem 2022-ben kezdődött

A háborúval vagy az energiaválsággal. Még 2020-ban, a pandémia idején elvette a kormány a gépjármű adó korábban önkormányzatokat megillető részét, mondván, hogy “az önkormányzatok is vállaljanak részt a vírus elleni küzdelemben”. 2021-ben ez tovább fokozódott a helyi iparűzési adóból származó bevételek
megnyirbálásával. E két adóból származó bevételek hiányát

főleg a kistelepülések érezték, érzik leginkább, mivel nekik más jellegű saját bevételeik jellemzően nincsenek.

Majd 2022 júniusában bejelentette a kormány, hogy kiveszik az önkormányzatokat a rezsicsökkentésből, augusztus 1-jei hatállyal. Jelenleg, 2022 december 31. napjáig az MVM a végső menedékes jogintézmény keretein belül egy, a piacinál mérsékeltebb, viszont a rezsicsökkentett lakossági ártól jelentősen magasabb áron biztosítja az energiát a települések számára. 2023 január 1. után marad a magas, jelenleg még nem is ismert piaci ár. Azok pedig, akik nem szerződnek le a bizonytalanra, még egy a piacitól is magasabb  csillagászati árat lesznek kötelesek megfizetni, amennyiben szerződés nélkül vételeznek energiát. Az intézmények energiafelhasználásának csökkentése elvárt, viszont egy, a korábbihoz képest akár 10-12-szeres ár esetében ez sem jelent megoldást, amennyiben az állami finanszírozás nem változik. A közvilágítás és jelzőlámpák esetében pedig nem is csökkenthető hatékonyan a felhasznált energia.
Gondot jelent továbbá a KATA-s adózás szabályainak megváltoztatása, mivel a kistelepülési  önkormányzatok szolgáltatói leginkább ezt az adózási formát választották. Ezek a változtatások tovább növelik a települések költségeit, hiszen a vállalkozók magasabb adóterhei végül a kiállított számlákban jelentkeznek. Arról nem is beszélve, hogy pl. a nyertes pályázatok megvalósításai, kistelepülési postahivatalok működése, stb. kerülnek veszélybe emiatt.

Napi probléma a működéshez szükséges üzemanyag beszerzése is. A hatósági árra az önkormányzatok szintén nem jogosultak. A legtöbb kistelepülésen benzinkút sincs, így a magas, piaci áron felül még az 50 literes napi limit is gondot okoz, főleg azon települések számára, akik mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, vagy nagy zöldterületet kezelnek. Ezen nehézségeket tovább tetézi az önkormányzati tulajdonú víziközművek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási kötelezettség ingyenes, a Magyar Államra történő
vagyonátruházása. Azon települések, akik nem élnek a lehetőséggel, kötelesek lesznek veszteségesen is szolgáltatni és nem fogják tudni elkerülni a csődöt! Azok számára pedig, akik élni kívánnak vele, a kormány még nem tette világossá, hogy az integráció várhatóan magas költségei kit, milyen mértékben és milyen arányban fognak terhelni! Elképzelhető tehát, hogy a sarokba szorított önkormányzatok saját költségvetésük terhére, egészben vagy részben viselik a vagyonátruházás költségét, ergo fizetnek érte, hogy az Állam részére térítés nélkül átadja a víziközmű vagyont.

Összegezve, a helyzet az önkormányzatoknál kicsit sem rózsás! Egy ideje már kongnak a vészharangok, egyelőre eredménytelenül. Joggal lenne elvárható jelen esetben egy párbeszéd a településvezetőkkel, de sajnos erre a kormány részéről még nem láthattunk valós kezdeményezést, pedig ez nem tűrne halasztást!
Amennyiben az állam nem, vagy csak későn nyújt segítő jobbot az önkormányzatoknak, annak beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a működésük kerülhet veszélybe.

Éberling Balázs, Homorúd Község polgármestere

További híreink

A szégyen napja – 18 éves a balliberális hazaárulás

Faragó Dániel

A hangos kisebbség akarata érvényesült – német lapok szerint csak két játékos szeretett volna politizálni Katarban

Faragó Dániel

Végstádium – tizenötszörösére ugrott a fodrászüzlet rezsije egyetlen hónap alatt

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben