29.7 C
Budapest
2022. július 6., szerda
Magyar Jelen
Belföld Hírek

Magyar bankfelfogás: A fizetés gyorsabb, a sarc marad

Az eddigi tesztek alapján biztosnak látszik, hogy március 2-án új időszámítás kezdődik a hazai bankolásban, és elindul az azonnali fizetés rendszere. A banki árazás azonban egyelőre nem változik. – írja a Népszava.

Bár a bankok eddig mintegy 30-40 milliárd forintot és több százezer munkaórát öltek bele a három héten belül elstartoló azonnali fizetési rendszerbe – amelynek köszönhetően a 10 millió forint alatti forintutalások a nap 24 órájában és akár hétvégén és ünnepnapokon is 5 másodpercen belül megérkeznek a célszámlára, a tranzakciók díja nem lesz magasabb. Igaz, alacsonyabb sem, pedig a pénzügyi szektort felügyelő jegybank igencsak ezt szeretné. Ebben az esetben fogják ugyanis az ügyfelek a készpénz helyett az elektronikus banki műveleteket előnyben részesíteni, márpedig ez a fő cél.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek felhívásai és a magas bankolási költségeket bemutató jegybanki tanulmányok sora azonban eddig süket fülekre talált. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke január végén már egy dörgedelmesebb vezetői körlevélben is igyekezett jobb belátásra bírni a bankokat. Azt írta:

az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek olyan, a fogyasztók széles köre számára elérhető pénzügyi számlatermékkel, amely „néhány száz forintos havi számlavezetési díj ellenében, alapszolgáltatásként, külön tranzakciós díj nélkül biztosítja korlátlan számú és összegű átutalás indítását”.

Az MNB szerint az ilyen csomagokra történő átszerződés lehetőségét a bankoknak fel is kellene ajánlaniuk az ügyfeleiknek. Ha ezen elvárásokra nem reagálnak érdemben és rövid időn belül a bankok, azaz továbbra is fenntartják jelenlegi árazásukat, „az MNB minden rendelkezésére álló eszközzel be fog avatkozni egy, a hazai pénzforgalom fejlődését jobban támogató banki árazás kikényszerítése érdekében” – áll a levélben.

Úgy tűnik azonban, a bankok nem változtatnak jelenlegi árazásukon, március 2-ától legalábbis biztosan nem. Ugyanis a módosításokat 60 nappal korábban jelezniük kellett volna a kondíciós listáikban. A Napi.hu még januárban böngészte át ezeket, és arra jutott: a bankok többségének egyáltalán nem áll szándékában bármiféle költségek csökkentése március 2-tól. Ha van is új kondíciós lista, abban ugyanolyan díjat adtak meg az azonnali utalásokra, mint a normál átutalásokra.

A jegybank főként azt kifogásolja, hogy a hazai bankok a havi számlavezetési díjak mellett tranzakciónként is pénzt kérnek az átutalásokért, ez pedig a készpénzhasználat visszaszorítása ellenében hat, hiszen nem éri meg az ügyfeleknek az elektronikus utakat használni. Az MNB szerint a magyar lakossági ügyfelek pénzforgalmi költsége európai összehasonlításban is kimagasló a jövedelmekhez képest. Európa többi országában ugyanis az ügyfelek egy fix havi számlevezetési díjért cserébe korlátlan számú ingyenes utalást indíthatnak. Ezt a rendszer szeretné tehát Magyarországon is látni az MNB. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy azért a hazai bankoknál is akad példa a csomagárazásra, de csak minden ötödik számlacsomag ilyen, külföldön viszont ezek aránya 80 százalék.)

A bankok viszont arra hivatkoznak, hogy amíg nekik az átutalások után tranzakciós illetéket kell fizetniük, addig nem látnak lehetőséget arra, hogy szélesebb körben alkalmazzák a csomagárazást. „A bankok a lakossági elektronikus pénzforgalomra vonatkozó tranzakciós illeték kivezetését szeretnék elérni, ezt követően jöhetnek az új, olcsóbb bankszámlacsomagok” – fogalmazott nemrégiben egy sajtóbeszélgetésen Becsei András. A Magyar Bankszövetség elnöke, egyben az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója szerint az illeték terén ráadásul kettős a mérce, hiszen a külföldi fintech szolgáltatóknak nem kell azt megfizetniük, emiatt a magyar bankok számlánként 10 ezer forintos hátrányban vannak. Ha Varga Mihály tavaly tavaszi javaslatát nem fúrja meg utóbb saját párttársa, az Országgyűlés gazdasági bizottságát vezető Bánki Erik, akkor most vélhetőleg nem kellene a fentiekről vitatkozni. A pénzügyminiszter ugyanis egy egész évre számolt 800 forintos tranzakciós illetéket javasolt számlánként, ami nyugodtan beleférne a csomagárazásba.

A tranzakciós illetéket egyébként átmeneti válságadóként még Matolcsy György jelenlegi jegybank elnök vezette be 2013-ban, akkor még nemzetgazdasági miniszterként. A 20 ezer forint alatti utalásokra tavaly januártól törölték el az illetéket, az efeletti összegek után azonban még mindig 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos adót szed az állam. A bankok – szokás szerint – ezen költségeket továbbhárítják az ügyfelekre. A legtöbb bank pedig a 20 ezer forint alatti utalások esetén is díjat számol fel, holott azokon már nincs állami sarc.

Persze, nem ez az egyetlen lehetőség, amit a bankok a sarcolásunkra használnak. Ám – mint arról már korábban beszámoltunk – az Európai Bizottság döntésének hála a bankok minden év elején kötelesek részletes kimutatást készíteni arról, mennyibe is kerül nekünk, hogy a pénzünk náluk van. (Ezt elvileg levélben ki is kell küldeniük minden ügyfél számára, noha én eddig még semmi ilyesmit nem kaptam…)

(nepszava.hu nyomán)

 

További híreink

Több száz beadvány érkezett a kötelező oltások ellen az Alkotmánybírósághoz

Faragó Dániel

Szúrópróba: továbbra sincs orvos a Pesti úti idősotthonban

Kemény János

Jó hír: orrszarvúkat telepítenek át egy nepáliból, mert nagyon elszaporodtak

Kiss Albert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen