35.2 C
Budapest
2022. augusztus 17., szerda
Magyar Jelen
BelföldGazdaságHírekKiemelt

Mahaliák, Sampaguiták, Alejandrók tízezrei érkeznek- magyar cég hozza be a munkásokat a Fülöp-szigetekről

Több ágazatban is jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek a munkaadók, ráadásul ezek közül számos olyan van (vendéglátás, építőipar, mezőgazdaság), ahol a nyári hónapok kiemelten forgalmasnak számítanak.

Az utóbbi évek negatív tendenciája, hogy a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar is inkább a távoli országokból idehozott munkaerőt részesíti előnyben, ugyanis ezek a harmadik világból származó dolgozók egy tisztességesnek mondható magyar munkás bérének a töredékéért is vállalják a feladatokat.

Mini bölcsődét építenek a Békési úti óvoda mellett.
20210826 Vésztő Fotó: Licska Balázs LB Békés Megyei Hírlap

A elmúlt években számtalanszor volt arra példa, hogy az így Magyarországra érkezettek nem csak a munkaerőpiacon jelentettek problémát (a bérek lenyomásával, alacsonyan tartásával), hanem a többségi magyar társadalom békés mindennapjait is veszélyeztették életvitelükkel.

A magyar munkaerő-kölcsönzők újabban már a Fülöp-szigetekig is elmennek a munkaerőért, az ázsiai országban tömeges toborzásba kezdtek.

A Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője azt közölte, hogy

„hazánkban idén reálisan tízezres nagyságrendben számíthatunk a fülöp-szigeteki munkaerő beáramlására”.

Eddig az volt a szabály, hogy könnyített eljárással csak Ukrajnából és Szerbiából érkezhetnek be a vendégmunkások, de a kormány most még további kilenc országból érkezőknek is engedélyezte az egyszerűsített foglalkoztatást. 

Azóta Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Macedóniából, Belaruszból, Kazahsztánból, Mongóliából, Vietnámból, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is akadálytalanul áramolhatnak be Magyarországra.

A Fülöp-szigeteken az átlagfizetés 120-130 ezer forintnak felel meg, és a munkakörülmények még a magyarországiaknál is kedvezőtlenebbek.

“Amit értékeink közül elsőként emelnénk ki, az emberközpontúságunk, melyet saját csapatunk és munkavállalóink felé is közvetítünk. Cégünknél ugyanis nem toborzó vagy pénzügyes kollégák dolgoznak, hanem Zsuzsik, Ildik és Zolik, ugyanúgy, ahogy a munkavállaló sem egy arctalan szót, hanem hús-vér embereket jelent a számunkra, akiknek megpróbálunk mindenben segíteni, hiszen a boldogulás a tét. Örömünkre szolgál és ösztönöz bennünket a megannyi pozitív visszajelzés, melyet egykori és jelenlegi dolgozóinktól kapunk nap mint nap”– írja a magyar közvetítőcég a bemutatkozásában saját honlapján.

A leírást lassan időszerű lehet frissíteni, hiszen

a 10.000 filippínó munkavállaló között jó eséllyel Zsuzsik, Ildik és Zolik nem lesznek, Mahaliák, Sampaguiták, Alejandrók viszont annál inkább.

A Jobtain a szűrők között azt már szemérmesen nem tünteti fel, hogy külföldről is tízezrével hoznak be munkásokat. Ehelyett inkább “Erdélyi munkavállalók” címszó alatt említi a nepperkedést, ami morálisan még akkor is megkérdőjelezhető, ha valóban volt olyan határontúli magyar, aki a segítségükkel találta meg a számítását.

Többek között erről is érdeklődtünk, rövid kérdéseinket elküldtük a közvetítőcégnek, válasz esetén frissítjük cikkünket. 

A heti belpolitikát is meghatározta a külföldi munkavállalók kérdése, a frissen a Parlamentbe jutott, de azóta már a legerősebb ellenzéki pártként számon tartott Mi Hazánk több politikusa is foglalkozott a magyar munkavállalók egyre nehezedő helyzetével és a munkaerőpiac külföldiek miatti torzulásával.

Esztergomban a párt Munkaügyi Kabinetjének vezetője tiltakozott a Suzuki gyár előtt az ellen, hogy indiai vendégmunkások tömegeit alkalmazzák a szakképzett magyar munkaerő priorizálása helyett. A jövevényeknek még külön szállót is építettek, de ettől függetlenül jelenlétük hamar közbiztonsági kérdéssé  vált- hívta fel a figyelmet Lantos János.

A Vállalkozásfejlesztési bizottság elnökeként egy reggeli műsorban hasonló álláspontot foglalt el a párt országgyűlési képviselője is. Apáti István rámutatott arra, hogy a gazdasági válság közepette 1100 milliárd forintnyi állami beruházást függesztettek fel, ami újabb munkanélküliséget fog okozni.

A Mi Hazánk ezért azt javasolja, hogy a cégek nagyobb arányban alkalmazzanak hazai munkaerőt,

döntően az építési beruházásoknál. Javaslatuk szerint ezeket a közbeszerzési beruházásokat csak olyan cégek nyerhessék el, akik vállalják, hogy a projekt teljes időszakában a lehető legtöbb helyben lakó, magyar állampolgárt alkalmaznak.

A javaslat szerint már az ajánlatkérő a felhívásnál olyan súlyszámban szerepeltetné a magyar munkaerő alkalmazását, hogy kimondva, vagy kimondatlanul, de csak az a cég, konzorcium nyerhet, amely ebben a bírálati szempontban a legerősebb ajánlatot teszi -ismertette az elképzelést a Mi Hazánk alelnöke.

Apáti: az építési tendereket olyan cégeknek kell nyerni, amelyek garantálják, hogy magyarokat foglalkoztatnak

 

 

További híreink

Szükségállapotot vezettek be Bejrútban

Dunai Tibor

“Márciusban Újrakezdjük!” – közösen emlékezett a MÖM és a Mi Hazánk

Faragó Dániel

Sem az oltatlan, sem az orosz versenyzők kitiltásával nem ért egyet Djokovics

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben