Állandó közbeszéd tárgyát képezi, hogy a kormány mikor, hova és milyen gyárakat tervez telepíteni. Orbán Viktor legutóbb arról beszélt, hogy a nyugat-kelet közötti iparban fellelhető különbségek hamarosan kiegyenlítődnek Magyarországon, mert már Debrecenben és Nyíregyházán is van kínai, vagy épp német autóiparhoz köthető gigaberuházás. A tervek innentől kezdve sem priorizálják a mezőgazdasági fejlesztéseket, éppen ellenkezőleg: a miniszterelnök elárulta, hogy az ország déli része a célpont, ezentúl az versenyzik Franciaországgal és Németországgal a kínai gyárakért.
Ezt erősíti, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter szerint „ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva”. Márpedig Nagy Márton István valószínűleg több évet, adott esetben akár több ciklust is láthat maga előtt, ezekből kitűnik az irány.
A minisztert éppen emiatt interpellálta Dócs Dávid a parlamentben, a Mi Hazánk alelnöke más víziót képzel el. Kifejtette, hogy ez a stratégia előrevetíti, hogy nem első osztályú élelmiszer alapanyagokat, hanem veszélyes hulladéknak számító akkumulátorokat dolgoznak majd fel hazánkban.
Megjegyezte: 586 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak eddig a Magyarországon épülő akkumulátorgyárak, vagyis a hazai költségvetésből ennyi pénz ment el külföldi gigacégek közvetlen és legalább ugyanannyi közvetett formában történő támogatására.
Dócs Dávid szerint, ahogy
a „vas és acél országa” gazdasági irány sem a mi utunk volt, úgy az akkumulátor nagyhatalmi törekvések is merőben hibásak.
A Mi Hazánk Mozgalom az alacsony hozzáadott értékkel bíró, a profitot külföldre kimentő akkumulátorgyár koncepció helyett továbbra is kitart amellett, hogy a magyar kormánynak a mezőgazdaság területén a hazai, családi-, kis- és középvállalkozásokat kellene támogatnia nagyobb mértékben, valamint az erre épülő feldolgozóiparra és szolgáltatóiparra kellene építenie a magyar nemzetgazdaságot – fejtette ki a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki azt kérdezte:
miért a külföldi multikban és nem a magyar vállalkozásokban látják a jövőt?
Fónagy Jánosnak jutott a válaszadás lehetősége, de régi-régi mamelukként erre azért nem ragadtatta magát. Arra tért ki, hogy egy számjegyűre fogják csökkenteni az év végére az inflációt, ezért 2024-ben lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaság újra elinduljon.
Kijelentette, hogy a magyar emberek és a magyar vállalkozások érdeke egybeesik az autógyárakéval, ezek tehát Fónagy szerint nem ellenfelei, hanem szövetségesei egymásnak. Azt is elmondta, hogy aki ellene van a elektromos akkumulátorgyáraknak, az ellene van a környezetvédelemnek is. Ezt követően azzal büszkélkedett, hogy Németországon és Kínán kívül csak itt nálunk jelent mind a három nagy német autógyár, meggyőződése szerint ezt a pozíciót nem szabad feladni.
Dócs Dávid a választ nem fogadta el, úgy fogalmazott, hogy
Magyarország ma sajnos nem a keleti és a nyugati ipar, hanem a keleti és a nyugati gyarmatosítás találkozási pontja,
ha így haladunk, akkor Európa hulladéklerakója leszünk.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
