A gazdálkodók körében végzett felmérés szerint majdnem minden gazdát érint a vadkár hazánkban. Bár ilyen esetekben van lehetőség kártérítést igényelni az érintetteknek, az Agrárkamara számítása szerint 2022-ben a térített vadkár 3,1 milliárd forint volt, miközben a teljes kárösszeg 21 milliárdra is rúghatott – írja közleményében Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke, a párt Mezőgazdasági Bizottságának tagja.
Dócs a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjeként már többször jelezte a Parlament falai között a kormánynak ezt a fennálló problémát. Szerinte és pártja szerint a vadászatnak és a gazdálkodásnak szimbiózisban kellene lennie, azonban ezzel az egyre nagyobb gondot jelentő, régóta megoldatlan problémával nem foglalkozik kellőképpen az adott szaktárca, véli a képviselő.
Mint fogalmazott,
teljesen abszurd helyzetet eredményez a vadászati törvény és sok vadászatra jogosult azon gyakorlata is, miszerint a helyieket, beleértve a gazdálkodókat is, nem engedik vadászni, nem engedik, hogy a földjéhez tartozó vadászati jogával éljen, hogy hatékonyan meg tudja védeni a szántóföldi kultúráit, vagy épp az erdejeit.
Ennek eredményeként pedig a hazai vadállomány száma helyenként a kritikus határt is túllépte, aminek egyenes következménye a kimagasló vadkár, illetve egyes fajok urbanizálódása.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a hazai vadászatot a kölcsönösség helyett az ellenérdekeltség jellemzi, így nem is csoda, hogy a vadkár egyre nagyobbra növekvő probléma, mely a többi negatív hatás és körülmény mellett szintén a gazdálkodás eredményességét veszélyezteti, ezáltal számtalan magyar család megélhetését is.
A Mi Hazánk Mozgalom egyértelmű álláspontja, hogy a vadászat – és ezáltal a vadkár megelőzés – szorosan összefügg a vidék népességmegtartó képességével, így a sokszor városokból érkező vadászok urizálása helyett a helyben élőket kell előtérbe helyezni a fenntarthatóság és az eredményes gazdálkodás érdekében
– zárul a közlemény.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
