Máig egy apjától kapott serleg a trófeagyűjteménye legértékesebb darabja, és nemcsak versenyzőként, emberként is édesapját tartja a mércének Mick Schumacher. A Forma–1 hivatalos oldalának erről, iskoláról, utazásról és barátságról is mesélt a Haas újonca – írja az M4 Sport.
Hol születtél?
Mick Schumacher: Svájcban, egész pontosan Genolier-ben.
Hol élsz most?
Schumacher: Jelenleg Glandban élek, szintén Svájcban. Boldog vagyok ott, ahol vagyok, de nyilván sok időt töltök a versenypályán, amit a második otthonomnak tartok.
A legjobb dolog a versenyzésben?
Schumacher: Egyszerűen szeretem a versengést, szeretem a versenyt, a szoros csatákat. Amikor teljesíted a tökéletes kört az időmérő edzésen és megnyered a versenyt, az leírhatatlan érzés. Boldogsággal tölt el, amikor mindhárom szektorban lila részidőt érsz el. És jó együtt dolgozni a különböző nagy koponyákkal, mivel a motorsport minden téren nagyon fejlett.
Mick Schumacher (Fotó: Haas)
A legrosszabb része ennek az életstílusnak?
Schumacher: Nem töltesz túl sok időt a családoddal. Elég sokat vagy távol, de akkor sem látod sokkal többet a családod, amikor reggel kilenctől este ötig tartó munkaidőd van. Versenyzőkként mi a szenvedélyünknek élhetünk, élvezhetjük a sportot, így nagyon könnyű számomra áldozatot vállalni, hogy kiélvezhessem minden pillanatát.
Ki a legjobb barátod a rajtrácsról?
Schumacher: Tavaly nagyon közel álltunk egymáshoz Sean Gelaellel. Nagyon jó évünk volt, és amikor találkozunk, szeretünk együtt dartsozni, kosárlabdázni. Szocsiban kosaraztunk egyet. Korábban sosem játszottam, szóval elég érdekes volt…
Ha nem versenyző lennél, mi lennél?
Schumacher: Sosem gondolkodtam el ezen igazán, de talán a közlekedési rendőrségen dolgoznék, vagy valami hasonló. Ez érdekes lenne, és így is nagyon közel maradhatnék a sebességhez az autópályákon!
Mick Schumacher (Fotó: XPB)
A kedvenc órád az iskolában?
Schumacher: A sport! Nem mintha nem szerettem volna az iskolát, de sosem igazán volt elég időm arra fókuszálni. Az eszem mindig a gokartozáson járt, és mindig kihagytam az órák felét. Nehéz volt összeegyeztetni a két dolgot. De így kellett lennie, megoldottuk, csak nem volt könnyű.
A legszebb hely, ahová elutaztál?
Schumacher: A szomszéd fűje mindig lehet zöldebb, de én tényleg szeretek ott lenni, ahol vagyok. Sokat voltam Indiában, amikor az MRF Challenge-ben versenyeztem, és Ausztráliában is többször jártam, ami nagyon tetszett. Az emberek mások ezekben az országokban, és sokat tanulsz emberként is.
Hová utaznál el szívesen?
Schumacher: Srí Lankát érdekes lenne látni. Kicsit más, mint India, szeretném látni, mennyivel. És Costa Ricába. Szeretem a természetet, a kígyókat, békákat és hasonlókat, noha a pókokért nem rajongok, hogy őszinte legyek!
Kedvenc filmed?
Schumacher: Szeretek filmet nézni. A kedvencem talán a Harry Potter-sorozat vagy az Avatar. Ezek mögött a filmek mögött elképesztő technológia áll.
A legtöbbre becsült tárgyad?
Schumacher: Egy kicsi serleg, amit apám adott nekem. Egy gokartversenyen nyerte. Hatéves korom óta őrzöm, és mindig a szobám legközpontibb helyén állt. Ez a legjelentősebb trófeám, amim van, noha nem is én nyertem!
A hősöd a versenyzésben?
Schumacher: Édesapám! Felnézek rá amiatt, amit elért, és próbálok tanulni belőle. Régóta ő volt számomra a mérce, és még ma is ő az, mindig hozzá viszonyítok. És ez nemcsak a sport szempontjából igaz, hanem emberi oldalról is. Mindig tisztelni fogom azért, hogy mennyire következetes volt a sok éven keresztül, és hogy mindig két lábbal a földön maradt. Ezt nagyon sokra tartom benne, és tanulhatok is belőle, hasznosíthatom is a pályafutásom során.
