Régi magyar fajták megmentése: ültessünk őshonos gyümölcsfákat gyermekeink születésének örömére

Szülőket, keresztszülőket hív fel őshonos magyar gyümölcsfák ültetésére, a vidéki gyümölcskultúra megmentésére a Mi Hazánk Mozgalom kemenesaljai szervezetének vezetője, Lakatos József. Kisfiúknak tájjellegű körtefát, kislányoknak almafát ültetnek, bárhol az országban, ahová hívják őket. Tavasszal kezdték az akciót, ősszel, az ültetési szezonban folytatják a régi magyar fajták visszatelepítését célzó mozgalmukat.

– Hogyan támadt az ötlete?

– Mindenképpen őshonos fákat akartam ültetni, de a kertészetek túlnyomó többségében csak génmódosított csemetéket lehet kapni, amelyek állandó metszést, permetezést, gondozást igényelnek, és ezzel együtt is csak tíz-húsz év a termőképességük. 

Szeretném megmenteni ezeket az őshonos magyar gyümölcsfafajtákat, mert ezek betegségeknek ellenálló, és kevés törődést igénylő fák.

Ekkor találkoztam Kovács Gyula pórszombati fajtamentő pomológus munkásságával. Ő már három évtizede gyűjti és őrzi kertjében a régi magyar gyümölcsfákat. Az ő fajtamentő értéktára hatalmas kincs, hasznosítanunk kell a tudását, az oltványait.

– Nagyszerű gondolat volt az értékmentést a gyermekszületés megünneplésével összekötni. 

– Feleségem emlékeztetett arra a régi szokásra, hogy gyermek születésekor a keresztszülők elültettek egy fát. Ő javasolta, hogy ezt a régi szokást kössük össze az őshonos gyümölcsfák terjesztésével. Mióta belekezdtünk, többször kaptam olyan visszajelzést is, hogy ez csak faültetés. Mások is csinálják. Viszont mi nem fákat ültetünk, habár annak tűnik. Mi értéket mentünk! És ez ennek a mozgalomnak a lényege.

– Milyenek az ősi magyar fafajták?

– Az őshonos fajták maguktól is teremnek, és megélnek száz évig. Nagy a fajtaváltozatosságuk, ezer feletti a számuk. 

Őseink okosan nemesítették ki ezeket a fajtákat évszázadokon keresztül. Megfigyelték és oltották azokat a fajtákat, amelyek jól megéltek különböző talajokban, és ellenálltak betegségeknek, rovaroknak, kártevőknek. 

Voltak korán érő és kései fajták, áttelelők, amelyeknek a gyümölcse elállt a kamrában a friss termésig. Ma már sok fajtáról csak leírás van, de kiveszett. Meg kell állítanunk az őshonos magyar gyümölcskultúra kipusztulását, ezért várjuk azoknak a szülőknek, keresztszülőknek, családoknak a jelentkezését, akik őshonos magyar fajtákat szeretnének telepíteni a kertjükbe almából, körtéből, szilvából. Van cseresznye, meggy, barack is. 

– Tavasszal már ültettek fákat. Hol jelentkezhetnek az érdeklődők?

– Igen, tizenötöt már elültettünk Vas és Veszprém vármegyei mi hazánkos barátainkkal, például Várpalotán. Egyeztettem a Fejér vármegyei társainkkal is az őszi folytatásról. Az érdeklődők jelentkezhetnek nálam e-mailben: ljozsef123@gmail.com.

Az elültetett fáról tanúsítványt is írunk a gyermek születési adataival. Önköltségi hozzájárulást elfogadunk, és bárhová elvisszük az adott tájegységben jól növekedő, bőven termő gyümölcsfát. Ez a missziónk az ősi magyar kertkultúra megőrzése érdekében. Ahogy Bálint gazda mondta: „Aki fát ültet, az bízik a jövőben!”