Veszélyben az élővilág: soha nem folyt be ilyen kevés víz a Hárosi-öbölbe

A dunai Háros-sziget élővilágának megmentése érdekében nyújtott be indítványt Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a kormánynak, miután az Országgyűlés tavaly leszavazta kezdeményezését, most pedig válsághelyzet alakult ki – tájékoztatott Facebook-oldalán a politikus.

A politikus szerint a Hárosi-öböl olyan paradicsom lehetne, mint a homokos partú dunai strandnak is helyt adó Lágymányosi-öböl, ahol az Öbölúszáson néhány napja rekordszámú 2000 ember vett részt.

Az indítványban Novák részletezi, hogy a Budapest XXII. kerületi Háros-sziget szigorúan védett környezetvédelmi terület, az öböl a fővárosi Duna-szakasz legjobb ívóhelye a halak számára. A Háros-szigeti ártéri erdő élővilága nagy veszélyben van a Duna vízállása és a Hárosi-öböl torkolatának elzáródása miatt. Soha nem folyt be ilyen kevés víz a Hárosi-öbölbe, ahol már megjelent a kék alga is.

„Sajnos hiába kezdeményeztem tavaly az idei állami költségvetésről szóló törvényben a Hárosi-öböl torkolatának megtisztítását a több mint húsz éve történt mederkotrás óta keletkezett iszaplerakódástól, azt leszavazták. Ezért most a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz fordult sürgős segítségért, az élővilág megmentése érdekében a Mi Hazánk XXII. kerületi szervezetének vezetője, Blahó László Budafok-Tétény Önkormányzata Klíma-, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság tagjaként, hiszen nagy szükség lenne a vízpótlásra, akár nagy szivattyúk segítségével is. Számíthatunk-e állami közreműködésre?" 

– érdeklődött a Mi Hazánk politikusa.

Novák Előd kiemelte, hogy az öbölben működő Baross Gábor Horgászegyesület több mint 400 tagot számlál, ők minden nap motorcsónakokkal próbálják megmozgatni a vizet, hogy oxigén termelődjön. Az öböl bejáratától beljebb sokáig kikötő működött, amelyet a Dunára történő kijutási nehézségek miatt fel kellett számolni. Úgy véli, ezek a gondok is megszűnnének egy jól megszervezett mederkotrással.

Mint ismert, az öböl bejáratánál fekvő területek állami tulajdonban vannak. Az M0-s autóút déli Duna-hídja megépítésénél a híd védelme érdekében olyan védművek kerültek a mederbe, amelyek következtében úgynevezett „limányok” alakultak ki, melyek meggyorsították az iszaplerakódás folyamatát. 

Ennek következtében alacsony vízállásnál a meder torkolata szárazra kerül, ezáltal még egy kisebb csónak sem tud kijutni az öbölből. A nagyobb baj viszont az, hogy megszűnik az öböl természetes vízcseréje. 

„Számíthatunk-e a Hárosi-öböl torkolatának megtisztítására a több mint húsz éve történt mederkotrás óta keletkezett iszaplerakódástól, vagy más állami közreműködésre?”  – vonta kérdőre Novák Előd a kormányt.