Brutális pusztítást végzett a Tarnát kikaparó vízügyi hatóság

A Heves vármegyei közgyűlés tájékoztatást kér az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól arról, hogy miért rendelték el a növényzet és az állatvilág teljes kipusztításával járó mederkaparást a Tarnán. A burjánzó folyópartot az elmúlt napokban munkagépek gyalulták le a csupasz talajig.

A meghallgatásra a következő ülésén kerülhet sor, miután a múlt héten a Mi Hazánk képviselője arra kérte a testületet, hogy segítsenek leállítani a munkálatokat.

„Bárkit rommá bírságolnának ezért a brutális pusztításért, csakhogy itt az elkövető az állam, pontosabban a vízügy”

– mondta felszólalásában Kismihók Tamás. A politikus szerint a Kápolna település mellett megindított mederkaparásnak fű, fa, bokor és állat, minden áldozatul esik, és az sem számít, hogy védett fajokról van szó. 

A lokálpatrióta kifejtette, hogy árvízvédelemre hivatkozik a vízügy ott, ahol örülnek, ha egyáltalán víz van a mederben. 2022 nyarán egy borászat ki is szárította a folyót, amikor a szőlőültetvények öntözéséhez illegálisan kiszivattyúzták a teljes vízhozamot. Kismihók Tamás a 24.hu-nak azt mondta, hogy a beruházással kapcsolatban sem az okokról, sem az érintett terület nagyságáról nem kaptak előzetes tájékoztatást.

A nemzeti park állásfoglalása

A térség természetvédelmi feladatait ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a munkálatok megkezdése előtti napokban jelentetett meg saját honlapján egy részletes állásfoglalást arról, hogy miért tartják idejétmúlt és rossz megoldásnak a folyó- és patakmedrek kaparását.

Az írás szerint a tudomány, a környezet és a klíma is sokat változott az 1960-as, 1970-es évek óta, a nosztalgia és a rossz berögződések miatt mégis 

„folyhatnak olyan beruházások, amelyek mellőzik az élővilág védelmét és a modern szemléletű, élhető környezetet teremtő tervezést, kivitelezést”. 

A berögződés itt azt jelenti, hogy ha egy patak medre nincs betonlapokkal burkolva, nem egyenes vonalvezetésű vagy a mederben növényzet található, akkor elhanyagoltnak bélyegzik, és már indulnak is munkagépek.

A nemzeti park által közölt cikk szerint a növény- és állatvilág kipusztítása mellett számos más problémát is okoznak a beavatkozások:

• a kisvízfolyások vízelvezető képességét, vízszállító kapacitását a mederkotrások, az „eredeti mederkeresztmetszet” visszaállítását célzó beavatkozások csak kis mértékben tudják fokozni;
• a meder mélyítésének hatására ugyanakkor a vízfolyás egyre mélyebb rétegekből vonja el a felszín alatti vizeket, a medrek burkolása miatt pedig a víznek esélye sincs a mederből a talajba szivárogni, így a felszíni vízből nem történik meg a felszín alatti vízkészlet pótlása sem;
• vízfolyásaink medrének és partjának fenti szemléletben történő, évek óta tartó kitartó, pénzt és emberi erőt nem kímélő szisztematikus kezelésének eredményeként számos olyan idegenhonos növényfaj telepedett meg a vizek mentén, amelyek kiválóan alkalmazkodnak a talaj folyamatos bolygatásához, a csupasz talajfelszín gyors kolonizációjához;
• a fák, növények gyökérzetükkel stabilizálják a partfalat, kiirtásukkal gyors, szinte akadálytalan a meder eróziója.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a 24.hu megkeresésére válaszul azt írta:

a térség és Kápolna vízkárokkal szembeni biztonsága érdekében rendelték el a Tarnán a mederkotrást.

A magyarázat szerint a tavaly júniusban levonult heves árhullámok „jelentős hordalék felrakódást, több helyszínen mederelfajulásokat okoztak” Kápolna település belterületén a kisvízi mederben. „A hordalék jelentősen csökkentette a meder vízszállító képességét, ezzel közvetlen vízkárveszélyt teremtett a belterületi ingatlanokra.”

A vízügy tájékoztatása szerint a munkálatok a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve – költési időszakon kívül – zajlottak egy olyan félkilométeres szakaszon, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt.

Megkérdezték a nemzeti parkot is, hogy tudtak-e az általuk ellenzett beruházásról, a kérdésre azonban nem érkezett válasz.

Júliusban arról is beszámoltunk, hogy hasonlóan durva beavatkozás történt a Zagyván is.