A budapesti Corvin közben emlékezett meg a Mi Hazánk Mozgalom az 1956. október 23-án kitört antikommunista szabadságharcról. A nemzeti ellenzéki párt rendezvényén – amely az idei évfordulón az egyetlen párt által szervezett köztéri megemlékezés volt, s amelyen közel ezer ember vett részt – Pongrátz András 1956-os szabadságharcos, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, Roman Fritz lengyel parlamenti képviselő, Dr. Grundtner András, a Mi Hazánk budapesti főpolgármester-jelöltje, Novák Előd, a párt alelnöke, valamint Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai vezetője mondott beszédet. Alább lapunk tudósítása.
17:00 – A rendezvény a koszorúzással és a Szózat eléneklésével véget ért.
16:16 – Végül, de nem utolsósorban Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke lépett a pódiumra. A nemzeti ellenzéki párt vezetője – kinek megjelenését hatalmas ováció fogadta – azzal indította beszédét, hogy megköszönte a részvételt mindenkinek, aki ezen a napon ellátogatott a Corvin közbe. Toroczkai szerint beszédes, hogy idén október 23-án a magyarországi pártok közül egyedül a Mi Hazánk tart köztéri megemlékezést.
Toroczkai László elmondta, sokan, különböző szempontokból a Kádár-rendszerhez hasonlítják a jelenlegi Fidesz-kormányzatot. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a disznófejű nagyurak által irányított balliberális-globalista oldalnak, melynek pártjai a DK-tól a Jobbikig ugyancsak kommunistázni szokták a jelenleg rendszert, erre nincs meg a jogalapja, csak a Mi Hazánknak.
A Mi Hazánk elnöke hozzátette, sokan még mindig azt gondolják, hogy a Fidesz nemzeti párt, ez azonban nem igaz.
Toroczkai ezt követően ismertette az 1956-os egyetemisták 16 pontját, majd feltette a kérdést a hallgatóságnak, ezek alapján ki ’56 szellemi örököse? „Úgy gondolom, Pongrátz András erre a kérdésre már válaszolt” – húzta alá, megjegyezve, a kommunizmus és a bolsevizmus napjainkban is jelen van, csak más formában.
A Mi Hazánk elnöke elmondta, a ’90-es években az akkor még lesajnált nemzeti radikálisok voltak azok, akik először meghirdették a keleti nyitás politikáját. „Ezt a jelenlegi kormány megpróbálta megvalósítani, de amolyan fideszes módon, nem úgy, ahogy annak idején a nemzeti radikálisok elképzelték” – hangsúlyozta.
Toroczkai rámutatott arra, hogy a világ számos országában a magyar nagykövetségek csupán kifizetőhelyként funkcionálnak levitézlett parlamenti képviselőknek.
Hozzátette, 1956-ban volt egy olyan követelés a szabadságharcosok részéről, melynek értelmében Magyarországon a magyar nép adottságaihoz illő nemzetgazdaságot kell létrehozni. „Ez a mi tervünk is” – mondta Toroczkai László, majd megjegyezte, pártja számára a magyar érdek az első, továbbra is ennek szellemében fognak politizálni.
16:00 – A második ágyúlövés is eldördült. Ezt követően Roman Fritz a lengyel Konföderáció parlamenti képviselője szólt az egybegyűltekhez. Fritz hosszas történelmi áttekintést adott mind a lengyel, mind a magyar történelemről, rámutatva a közös pontokra, s arra, hogyan próbálták meg ezt a két katolikus királyságot elpusztítani.
Roman Fritz megemlékezett az 1920-as varsói csatáról, melyben a magyarok segítették a bolsevikok ellen harcoló lengyeleket. „1956-ban pedig a lengyelek támogatták a magyar szabadságharcot” – húzta alá.
A Konföderáció politikusa méltatta a magyar-lengyel barátságot, valamint elmondta, a két nemzetnek a globalisták ellen is közösen kell felvenniük a harcot.
Fritz felszólalását a harmadik díszlövés követte.
15:45 – „Ágyúval leadták az első díszlövést” – jelentette helyszíni tudósítónk. Ezután Dr. Grundtner András, a Mi Hazánk budapesti főpolgármester-jelöltje lépett színpadra. Grundtner szerint a kommunizmus kitervelői ugyanazok, akiket jelenleg globalistaként ismerünk.
A főpolgármester-jelölt ezt követően a 2000-es évek elejétől napjainkig tartó időszakot a válságok korának nevezte, elmondta, a 2001. szeptember 11-ei események után hozott szabadságkorlátozó intézkedésekben, a 2008-as gazdasági világválságban, a Covidban, valamint az orosz-ukrán háborúban az a közös, hogy ugyanazok húznak hasznot belőle, akik annak idején a kommunizmust kitervelték. „Továbbá egyiket sem mi okoztuk, mégis mindegyiknek mi isszuk meg a levét” – húzta alá.
„Mit tehetünk?” -tette fel a kérdést Grundtner András. „Három dolgot biztosan: ugyanúgy kell folytatnunk az ellenállást, mint eddig; védenünk kell a nemzetünket; és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne engedjük, hogy a baloldal bármilyen politikai hatalomhoz jusson Magyarországon” – hangsúlyozta.
15:33 – A kulturális blokkot követően Pongrátz András 1956-os szabadságharcos szólalt fel. A Corvin közi hőst vastaps fogadta a hallgatóság részéről. Pongrátz András beszédében elmondta, a kommunizmus terrorizmus, ’56-hoz pedig éppen az vezetett, hogy a magyar nemzet már nem tudta tovább elbírni a ránehezedő terrort.
A szabadságharcos visszaemlékezett az október 23-ai és az azt követő napok eseményeire, elmesélte, hogyan döntötték le a Sztálin-szobrot.
15:28 – Szabó Gyula Győző előadóművész énekelt.
15:20 – Novák Előd után Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai vezetője lépett színpadra. Binder elmondta, a Pongrátz-testvérek szellemisége örökké irányadó lesz a számukra, azonban ez sajnos nem igaz mindenkire. Ismertette, hogy egy kutatás szerint a magyar fiatalok 40 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét. A Mi Hazánk Ifjai vezetője hozzátette, kortársai többsége hamarabb tudna megnevezni példaképként egy előadóművészt vagy zenészt, mint egy ’56-os hőst.
Binder Csaba szerint ha 1956-ban is így gondolkodtak volna a hasonló korú fiatalok, most nem tudnánk mire emlékezni. Elmondta azt is, hogy nem egyedül küzdenek, hanem több ország fiataljaival közösen – tegnap például nemzetközi ifjúsági találkozót szerveztek.
15:06 – A rendezvényt a Himnusz eléneklése után Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke nyitotta meg, aki felsorolta a nemzeti ellenzéki párt antikommunista követeléseit. Novák többek között említette a kommunista luxusnyugdíjak megszüntetését, valamint a szélsőbaloldali Antifa terrorszervezetté nyilvánítását. A politikus szerint amíg ezek nem történnek meg, a kormány 1956. október 23-áról történő megemlékezése hiteltelen.
15:00 – Megtelt a Corvin köz, közel ezer ember gyűlt össze az 1956-os szabadságharc legendás helyszínén, hogy részt vegyen a Mi Hazánk Mozgalom október 23-ai megemlékezésén.
