Putyin keddi beszédében kifejtette: szerinte az ukrajnai háborút a nyugatiak robbantották ki, az oroszok pedig csak arra használják erejüket, hogy azt megállítsák. Úgy látja: a Nyugat most erővel valósítja meg azon régi törekvését, hogy leválassza Ukrajna történelmi földjét Oroszországról – erre szolgált szerinte századokkal ezelőtt a Nyugat-Ukrajna feletti osztrák-magyar, illetve lengyel uralom is. Putyin úgy véli: a Nyugat számára csak a lényeg, hogy valaki harcoljon Oroszország ellen, és mindegy is, ki az – összegezte a Mandiner.
Másnap egy újabb beszédében az orosz elnök így fogalmazott: harc folyik a történelmi területeikért, az orosz emberekért.
Szerinte
Oroszország a „történelmi határaiért” harcol.
Hol húzódnak meg azok a bizonyos határok?
Demkó Attila úgy véli, az orosz történelmi érzet a sebezhetőség érzése: a végtelenül nagy kelet-európai síkságon fekvő keleti szláv fejedelemségek, majd a Moszkvából kinövő orosz birodalom soha nem találta meg a természetes határait, aminek volt, hogy az oroszok maguk estek áldozatul, hol pedig ők tarolták le a szomszédságukat.
Magyar történelmi tragédiánk, hogy a II. világháború után 45 évig a mi hazánk és szomszédos közép-európai sorstársaink is be lettek darálva a szovjet-orosz birodalom határvidékébe.
A távoli határvidéken sem jobb a helyzetük. Mind a Kaukázusban, mind Közép-Ázsiában meglehetősen fluktuált az Orosz Föderáció határa, Szibéria pedig korábban számos vita tárgyát képezte Kommunista Kínával. S noha jelenleg Szibéria még a Föderáció részét képezi, a demográfia egyre látványosabban billen az ázsiaiak javára. Nálunk magyaroknál pedig senki sem tudhatja jobban, ha egy államhatár mentén az idegen népesség kerül többségbe, azt a földet előbb-utóbb az adott állam el fogja veszíteni.
Hol van tehát az orosz határ, amit meg kell védeni? Ott, ahol Moszkva mondja!
Ahogy az ukrajnai háború egy éve alatt is mindig az hangzott el a Kreml részéről, hogy a háború a saját terveik szerint alakul. Bármi is történik. És azt, hogy Oroszországnak mik a pontos végcéljai a háborúval, miért is folyik a harc egy egész éve, szintén nem tudjuk a mai napig.
Sejteni azonban sejthetjük. Putyin 2021-ben a Kreml honlapján közzétett egy (angolul is megjelent) írást, melyben alaposabban körbejárja az orosz-ukrán kérdést. Ebben kifejti, szerinte az orosz és ukrán nép valójában egy és ugyanaz, és közös tragédiájuk, hogy a történelem forgataga elválasztotta és szembeállította őket egymással.
A „felszabadító” Vörös Hadsereg
Április 4-ről szóljon az ének,
Felszabadulva zengje a nép,
Érctorkok harsogva zúgják a szélnek,
Felszabadítónk hősi nevét!
– szólt a kommunista propagandaének annakidején. A probléma ezzel csak az, hogy az oroszok a mai napig ebben hisznek. Legalábbis Putyin biztosan, aki a fent említett írásában úgy fogalmazott:
a II. világháborúban Kárpátalját a szovjet seregek „felszabadították”.
És kiknek a megszállása alól? Nos, Kárpátalja a ’39-es bevonulás óta ismét a Magyar Királyság részét képezte, így nem nehéz kitalálni.
Putyin ezzel kapcsolatban arról ír, hogy a helyi ruszinok önálló „kárpáti köztársaságként” akartak a Szovjetunióhoz csatlakozni, de nem ez történt, hanem Ukrajnához kerültek. Az orosz elnök szerint a modern Ukrajna teljes egészében a szovjet korszak terméke.
Kárpátalja még egy helyen kerül elő Vlagyimir Putyin értekezésében – ahol kifejti azt, hogy Lengyelország XVIII. századi nagyhatalmi felosztásával (amikor Poroszország, Ausztria és Oroszország egymás között feldarabolta a korábbi hatalmas királyságot, s Moszkva vette magához Varsót és a lengyel centrumrégiót) „ősi orosz földeket” szerzett vissza az Orosz Birodalom – de nem az összeset arrafelé.
Szó szerint idézve Putyin ezt írja:
A Lengyel-Litván Unió felosztása után az Orosz Birodalom visszanyerte a nyugati ősi orosz földeket, Galícia és Kárpátalja kivételével, amik az Osztrák Birodalom és később az Osztrák-Magyar Monarchia részei lettek.
Sajátos történelemszemlélet, hiszen Kárpátalját nem a Habsburgok foglalták el, főleg nem Lengyelország felosztásakor, hanem honfoglaló őseink vették birtokba még annak idején.
A Kárpátalján túli terület pedig az évezred igen hosszú időszakaiban a Lengyel Királyság részét képezte.
Az oroszok nagyobb számban először 1849-ben jelentek meg a térségben, mikor a Habsburgok hívására bejöttek vérbe fojtani a magyar szabadságharcot.
Ez azonban nem zavarja Putyint, aki szerint Kárpátalja is ősi orosz föld. Legújabb szavai szerint pedig Oroszország ősi határait vissza kell állítani. Azt sem sűrűn hangoztatják mostanság, hogy az orosz elnök a XX. század legnagyobb tragédiájának tartja a Szovjetunió szétesését. Azon kommunista birodalomét, mely 45 évig tartotta megszállás alatt Kelet-Európát, és amely nyakunkba ültette előbb Rákosit, majd Kádárt.
„Örök orosz kérdés: Sto Gyélaty? Mit tegyünk? Az egy éve tartó ukrajnai háború, meg a fenti putyini eszmefuttatások árnyékában magyarként is fel kell tennünk ezt a kérdést, nap mint nap” – zárja cikkét az elgondolkodtató kérdéssel a Mandiner.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
