A „magyar cigányság” hőseiről szóló, Együtt, szabadon című, új kiállítással nyílt meg a hat hónapos járványügyi szünet után a Terror Háza Múzeum.
Az ingyenesen megtekinthető időszaki tárlattal az intézmény a „magyar cigányság” hőseinek történelmi teljesítménye előtt tiszteleg
– közölte az MTI-vel csütörtökön a Terror Háza Múzeum.
Mint arra a közlemény emlékeztet, a cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik:
tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával és ha kellett, az életével is szolgálta a közös hazát, pedig túl sokszor kellett a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között helyt állnia.
„Célunk, hogy bemutassuk a ‘magyar cigányközösség’ azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke ‘magyar roma’ közösség felépítéséhez. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után ezzel a kiállítással is tisztelgünk a ‘magyar cigányság’ hősei előtt” – fogalmaznak a kiállítás alkotói.
A tárlat tizenegy, különböző társadalmi hátterű és foglalkozású „roma honfitársat” mutat be, akik hozzájárultak a „hazai cigányság” közösségének építéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Történetüket összeköti a közösségükért érzett felelősség, a tenni akarás és a kitartás
– áll a közleményben.
A kiállításon a tizenegy „roma” személyiségről készült plakátok mellett Joka Daróczi János és Bernáth Gábor rövidfilmjeit is megtekinthetik az érdeklődők. 11 év alatt ki tudja hány millió forintnyi közpénzből sikerült is találni 11 „hőst”. Nem semmi eredmény.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását és sorstörténetük bemutatását. Elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a „roma” hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a „magyar romák” helytállására, valamint bemutassa, hogy
a „magyar cigányok” a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták.
Az 1990-es marosvásárhelyi „fekete március” hőse, Puczi Béla 2010-ben a Terror Háza Múzeum kezdeményezésére kapott posztumusz Petőfi Emléklapot a Helytállásáért. Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész a múzeum felkérésére festette meg az 1956-os cigány hősöket bemutató portrésorozatát és a közalapítvány kezdeményezésére a Magyar Posta bélyegsorozatot adott ki cigány hősökről. A közalapítvány sok éve készít filmeket cigány hősökről és támogat olyan programokat, amelyek a roma hősökre emlékeznek – idézi fel a közlemény az eddigi eredményeket.
A Terror Háza Múzeum látogatóit május 1-től az Együtt, szabadon című tárlat mellett ismét várja az intézmény állandó kiállítása is.
Az nem világos, hogy Schmidt Mária látta-e a Momentum „cigány hősöket az iskolákba és a közéletbe” videóját, mindenesetre az kijelenthető, hogy nem csak az egészséges emberek diszkriminációjában ért egyet a kormány és a balliberális párt, de az ún. „cigány hősök” kultuszteremtését is támogatja mindkét oldal.
Fotó: terrorhaza.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
