Az MI-buborék: Amerika az egész világgazdaság bőrére spekulál

Miközben a magyar közvéleményt, legalábbis annak internetes közegét szinte kizárólag a Fidesz és a klónja között zajló – finoman szólva – „sárdobálás” foglalkoztatja, a politikai közbeszédet pedig változatlanul a pedofília témája uralja, szinte egyáltalán nem jut figyelem arra, hogy a nyugati gazdasági-pénzügyi szaksajtót egyre jobban aggasztja az amerikai gazdaság állapota és azon belül is az MI-buborék. Gazdag István véleménycikke.

Miért érdekes ez számunkra? Pusztán azért, mert ha összeomlik Amerika gazdasága, amelyre különböző tényezők összehatása folytán minden esély megvan, azt az egész világ meg fogja érezni, ahogyan 1929-ben és 2008-ban is történt. Különösen igaz ez Magyarországra, ahol világválság nélkül is a legnagyobb mértékű volt a pénzromlás az utóbbi öt évben az alábbi diagramon feltüntetett országok és országcsoportok mezőnyében.  

Az amerikai gazdaság súlyos szerkezeti és makrogazdasági problémái mellett a probléma egyik gyökere az, hogy a féktelen turbókapitalizmus szinte teljesen szabályozatlan pénzügyi környezetében az intézményes és rendszerszintű börzemanipulációtól kezdve a Trump család több billió dolláros kriptovaluta-svindlijén át az egyre elterjedtebb online sportfogadási kultúráig (különösen a fiatal amerikaiak körében) járványos méreteket ölt a spekuláció. A mesterséges intelligencia (MI) csupán a jövőre való fogadás felé történő szélesebb körű elmozdulás legszembetűnőbb megnyilvánulása. Trump alatt a kormány és a technológiai befektetők példátlan partnerséget alakítottak ki, teljesen eltávolítva a maradék szabályozási akadályokat, ami egy olyan gazdasági „vadházasságot” jelez, amelyben az állam sorsa közvetlenül a technológiai ipar remélt sikereihez kötődik.

A befektetők és elemzők egyre inkább meg vannak győződve róla, hogy az amerikai MI-piac a buborékfázis végéhez közeledik. Az MI-ügyletek jelentős része ma néhány nagyvállalatra koncentrálódik, amelyek egymásba fektetnek be és egymásnak adnak megrendeléseket több százmilliárd dollár értékben. Ez egy zártkörű bennfentesrendszert hoz létre, amely felfújja a tőkeértéküket és felfelé hajtja az egész piacot. Az OpenAI nemrégiben 600 milliárd dollár értékű üzleteket jelentett be az Nvidia, az AMD és az Oracle vállalatokkal az amerikai MI-piacot tápláló körkörös üzletek sémáját követve. Az OpenAI több százmilliárd dollárt tud elkölteni, ami nincs a birtokában, mert ezek a vállalatok ugyanazt az összeget befektetés formájában visszafizetik az OpenAI-nak. A végtelen pénzhiba azt jelenti, hogy a részvények egyre magasabbra kúsznak, mivel egyre több körforgásos bevételi ciklus zajlik ugyanazon szereplők között. Lefordítva: X 1000 dollárt fizet Y-nak, hogy ásson egy gödröt, Y pedig 1000 dollárt fizetett X-nek, hogy betemesse ugyanazt a gödröt, és noha a kisujjukat sem mozdították meg, mindketten 1000 dollár bevételhez jutottak a gödörásás és gödörtömés üzletágukból, miközben 2000 dollárral növelték az USA GDP-jét.

„Az elemzők szerint az MI-buborék 17-szer nagyobb a dotcombuboréknál, és négyszer akkora, mint a 2008-as globális ingatlanválság. Mindössze egy dolog miatt, ami a kapzsiság. (…) A Fenséges Hét – Apple, Microsoft, Nvidia, Amazon, Meta, Google és Tesla – önmagában a teljes amerikai tőzsde (S&P 500) értékének 34 százalékát teszi ki. (…) A valóság az, hogy ha a Fenséges Hét vállalatot kivennénk az 500-ból, a tőzsde az elmúlt két évben valójában nem növekedett. Az elmúlt három évtizedben szinte minden évtizedben volt pénzügyi válság. A dotcombuborék vezetett a 2000-es pénzügyi összeomláshoz, majd jött a 2008-as globális ingatlanválság és 2019-ben a világjárvány, amely szintén pénzügyi válsághoz vezetett. (…) De ez az MI-buborék más, mert nem egyetlen szektorra korlátozódik, mint a múltban. Minden fejlett ország teljesen az MI-re fókuszál. (…) Az MI minden iparágat megfertőzött. (…) Amikor a zene elhallgat, és az MI-felhajtás lecseng, nemcsak azok a technológiai fickók fognak szenvedni, akik feltornázták a tőzsdét. Mindannyian tömeges elbocsátásokat, elárverezéseket, befejezetlen adatközpontokat és az adófizetők pénzéből kisegített MI-cégeket fogunk tapasztalni… (…) Azt mondták nekünk, hogy az MI az unalmas feladatokat elvégzi, így mi a kreatív munkára összpontosíthatunk. Mégis, eddig az MI az alapszintű állásokat váltja ki, és a dolgozóknak kevesebb kollégával kell több munkát végezniük. Folyamatosan azt halljuk, hogy az MI az emberiség javát szolgálja majd. Mégsem láttunk semmit, ami utópiára hasonlítana. És míg ezek a cégvezetők táplálják az MI-felhajtást, a technológiai befektetők boldogan öntenek milliókat mindenbe, aminek a nevében benne van az MI. (…) Az őrült rész az, hogy a vállalatok már most azt mondják, hogy nem látják a befektetéseik megtérülését a mesterséges intelligenciában. (…) Mostanában az emberek gyakran kérdezik: ha a vállalatok az MI érdekében elbocsátanak alkalmazottakat, és senkinek nincs munkája, senki sem keres pénzt, akkor ki fogja megvásárolni a termékeket? A valóság az, hogy ezekkel a következményekkel már számolnak. Lefuttatták a prognózisaikat és lemodellezték ezeket a forgatókönyveket. Ezért van Mark Zuckerbergnek egy 1400 hektáros birtoka Hawaiin egy földalatti menedékkel. (…) Még az egyik brancsbelijük, Reid Hoffman (a LinkedIn társalapítója) is azt állítja, hogy a milliárdos barátai fele valamilyen titkos rejtekhellyel rendelkezik, vagy tervez egyet. Ez annyira gyakori, hogy »apokalipszis-biztosításnak« hívják. (…) Ez nem egy piaci kudarc. Ez technológiai milliárdosokról szól, akik kicsikarják egy haldokló rendszer gazdagságának utolsó cseppjeit.”¹ 

Az angol jegybank figyelmeztetett a globális piacokon bekövetkező „éles korrekció” lehetőségére az MI-fellendülése miatt „túlfeszített” részvényértékelések miatt, mondván, hogy az amerikai technológiai óriások piaci értékének hirtelen zuhanása problémát okozhat világszerte. (…) A példátlan piaci koncentráció – az S&P 500 öt vezetőtagjának piaci részesedése 50 év után rekordmagas 30 százalék – a legfőbb aggodalom forrása.² A legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase főnöke csatlakozott azokhoz a figyelmeztetésekhez az MI-vezérelt piaci fellendüléssel kapcsolatban, amely egyesek félelme szerint a dotcomösszeomlás sorsára juthat. Jamie Dimon azt mondta, hogy „sokkal nyugtalanabb, mint mások” egy komoly piaci korrekció miatt a következő 6–24 hónapban, és szélesebb körű gazdasági és geopolitikai kockázatokat is kiemelt, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok globálisan „kevésbé megbízható” partnerré vált, miközben a fiskális politika és a központi bankok függetlensége körüli növekvő bizonytalanság tovább fokozza a piaci instabilitást.³

Ha kizárjuk az adatközpontokba és más információfeldolgozó technológiákba történő beruházásokat, az amerikai GDP növekedése 2025 első felében szinte nulla volt, éves szinten csak 0,1 százalék. Szinte az összes adatberuházás a folyamatos MI- és kriptovalutaboomnak köszönhető, és ezek valószínűleg más jelentős hozzájárulást is jelentettek a GDP növekedéséhez.⁴ Az amerikai vállalatok által mesterséges intelligenciába fektetett több százmilliárd dollár az idei évben az amerikai GDP növekedésének elképesztő 40 százalékát teszi ki. Egyes elemzők szerint ez a becslés nem tükrözi teljes mértékben az MI-kiadásokat, így a valós arány még ennél is magasabb lehet. 2025-ben eddig az amerikai részvények nyereségének 80 százalékát az MI-cégek tették ki. Mivel a leggazdagabb 10 százalékos réteg birtokolja az amerikai részvények 85 százalékát, ők élvezik a legnagyobb vagyonhatást, amikor azok emelkednek. Nem csoda tehát, hogy a legfrissebb adatok szerint az amerikai fogyasztói gazdaság nagyrészt a gazdagok kiadásain alapul. A legmagasabb jövedelmű 10 százalék adja a fogyasztói kiadások felét, ami a legmagasabb arány az adatok kezdete óta, de az MI-felhajtás nélkül az amerikai gazdaság valójában stagnál.⁵

A külföldiek rekordösszegű, 290 milliárd dollárt öntöttek az amerikai részvényekbe a második negyedévben, és most a piac mintegy 30 százalékát birtokolják – ez a legmagasabb arány a második világháború utáni történelemben. Az európaiak és a kanadaiak bojkottálják az amerikai árukat, de továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak amerikai részvényeket – különösen a technológiai óriásokét. Ez arra utal, hogy ha az MI nem teljesíti az elvárásokat az Egyesült Államokban, a gazdasága és piacai elveszítik az egyetlen támaszpontjukat.⁶ Mindeközben az MI-iparág zászlóshajóterméke, a ChatGPT komoly kihívással néz szembe, mivel a fizető felhasználók növekedése Európa-szerte megállt, ami súlyos figyelmeztetést jelez az MI pénzügyi hasznosíthatóságára vonatkozóan. A Deutsche Bank nemrégiben arról számolt be, hogy a fogyasztói kiadások a ChatGPT-re az európai piacon gyakorlatilag stagnáltak 2025 májusa óta. Ez arra utal, hogy a ChatGPT – az MI-boom „szimbolikus terméke” – már elérhette csúcspontját az új előfizetők vonzásában. Bár Sam Altman, az OpenAI főnöke szerint a ChatGPT heti aktív felhasználóinak száma meghaladta a 800 milliót, a Deutsche Bank megjegyezte, hogy a fizető felhasználók száma jelentősen lassult és a bevételnövekedés továbbra is messze elmarad az olyan streaming platformokétól, mint a Spotify és a Netflix. „Az OpenAI vállalati értéke elérte az 500 milliárd dollárt, megközelítve a Netflix piaci kapitalizációját, ám a bevételi méret és az előfizetők száma messze elmarad.” Ez rámutat az MI-ipar legfőbb ellentmondására – a technológiai hatás és a kereskedelmi nyereségesség közötti növekvő szakadékra.

Teljesen egyértelmű, hogy az MI és a kriptovalutákba történő beruházások robbanásszerű növekedése mellett Amerika már az első félévben recesszióba süllyedt, és széles körben elterjedt az aggodalom, hogy MI/kriptovaluta-gazdasága egy klasszikus buborékot alkot, amely sokkal nagyobb, mint a negyedszázaddal ezelőtti dotcombuborék. A vállalatoknál folyó MI-pilotprojektek 95 százaléka jelenleg nem nyereséges. A jelenlegi MI-befektetések nagy része a legmodernebb MI-chipekbe történik, és ezeket néhány éven belül általában sokkal erősebb, újgenerációs chipek váltják fel, így az értékük gyorsan csökken. Ez arra utal, hogy ha a buborék kipukkad, a befektetett érték jelentős része véglegesen elvész.⁷ Az IMF egyik volt tisztviselőjének az MI-buborék kipukkanását prognosztizáló számításai szerint „egy olyan nagyságrendű piaci korrekció, mint a dotcomösszeomlás, több mint 20 billió dollárnyi vagyont törölhet el az amerikai háztartásokból, ami nagyjából az amerikai GDP 70 százalékának felel meg 2024-ben.”⁸

Összefoglalva: az egész amerikai MI-iparág néhány nagyvállalat klikkje, amelyek pénzt mozgatnak egymás között, hogy a teljesítménymutatóik jobbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában. A legnagyobb technológiai cégek mesterségesen növelik az MI-profitjukat körkörös ügyletekkel, vagyis befektetnek egymásba, majd ugyanazt a befektetési pénzt használják fel arra, hogy termékeket vásároljanak egymástól. Újrahasznosítják ugyanazt a pénzt, de minden alkalommal, amikor egy üzlet létrejön, a részvényük ára megugrik. A buborék minden új befektetéssel egyre nagyobb lesz, és annak ellenére, hogy egyértelmű jelek vannak arra, hogy kritikus tömeget ér el, inkább gyorsítanak, minthogy lassítanának.

Az a tény, hogy az MI ilyen nagy részét képezi az amerikai GDP növekedésének, azt mutatja, hogy az amerikai gazdaságnak nincs szilárd alapja. Amerikának már alig van gyáripara, szinte mindent importál, és Trump globális vámháborúja, amely elvileg az ország reindusztrializációját szolgálta volna, eddig nem váltotta be hozzá fűzött vérmes reményeket, éppen ellenkezőleg: a gyári foglalkoztatás mutatója öt éves mélypontra süllyedt, az USA ipari termelése kilenc hónap alatt a leggyorsabb ütemben zsugorodik.⁹ Valójában kizárólag a frenetikus tőzsdei spekuláció tüzeli az amerikai gazdaságot¹⁰, és az egyetlen dolog, amely egyben tarja, az az MI-buborék, csalárd módon lehetővé téve a benne érdekelt vállalatok felértékelését a jövőbeli ígéreteik alapján.¹¹

Nagyon úgy tűnik, hogy az ambiciózus, de eleve Dunning-Kruger-hatást tükröző (az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiről csupán morzsányi információval rendelkeznek – a szerk.) Stargate Project, amelyet személyesen Donald Trump harangozott be nagy csinnadratta közepette az év elején, és amelynek az MI fölötti amerikai uralmat kellett volna biztosítania, nem a csillagok, hanem a pokol kapujának fog bizonyulni az amerikai gazdaság számára. Trump regnálása alatt ugyanis az MI-buborék az egyetlen dolog, amely növekszik, és amikor majd kipukkad, az nemcsak Amerika, hanem az egész világ gazdaságát megrendíti. Ezért vásárolnak olyan sokan aranyat és ezüstöt. Lelki szemeikkel látják az írást a falon skarlátbetűkkel: mene, mene, tekel, ufarszin, Amerika.

1. Duh! Even Tech Billionaires Know the AI Bubble Will Burst, technocracy.news, 2025.10.20.
2. Bank of England sounds alarm on „high risk” AI bubble, cityam.com, 2025.10.08.
3. JPMorgan warns on AI bubble amid Bank of England caution, cityam.com, 2025.10.09.
4. Without data centers, GDP growth was 0.1% in the first half of 2025, Harvard economist says, fortune.com, 2025.10.07.
5. The US Economy Depends More Than Ever on Rich People, wsj.com, 2025.02.23.
6. America is now one big bet on AI, ft.com, 2025.10.05.
7. MIT report: 95% of generative AI pilots at companies are failing, fortune.com, 2025.08.18.
8. Gita Gopinath on the crash that could torch $35trn of wealth, economist.com, 2025.10.15.
9. US Manufacturing Contracts at Fastest Pace in Nine Months, bloomberg.com, 2025.08.01.
10. The stockmarket is fuelling America’s economy, economist.com, 2025.10.09.
11. The AI bubble is the only thing keeping US economy together, Deutsche Bank warns, techspot.com, 2025.09.25

Gazdag István

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.