A devizásokat több mint húsz éve csapták be a bankok!
Kép forrása: wikipedia.org
Több mint négy hete megalakult az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. Amikor erről értesültünk, sokan fellélegeztünk.
A bizottság az elmúlt négy hétben elfogadta az ügyrendjét, és kialakította a munkatervét. Ezek fontos lépések, hiszen szabályok nélkül nem lehet dolgozni.
Vannak, akik már nem reménykednek, és sokan olyanok, akik még mindig végrehajtási eljárások terheit viselik. Vannak olyanok is, akik attól félnek, hogy az igazságot már nem érik meg. Ezért ma már nem az a kérdés, hogy szükség volt-e erre a Toroczkai László vezette vizsgálóbizottságra, hanem az, hogy a parlament és a hatóságok lehetővé teszik-e számára az érdemi, megfelelő jogosultságokkal rendelkező munkát a devizások helyzetének rendezésére.
A bizottság és a törvényalkotók előtt már most is ott vannak azok a szakmai anyagok, amelyek segíthetnek a valós problémák feltárásában.
Ezek nem politikai nyilatkozatok, hanem olyan konkrét kérdések, amelyekre egy jogállamban egyszer választ kell adni. A devizaalapú hitelezés és a kis összegű behajtások következtében:
- Hány család veszítette el az otthonát vitatott végrehajtási eljárások következtében?
- Hány esetben indult végrehajtás olyan követelés alapján, amelynek jogszerűsége később megkérdőjeleződött?
- Hány ingatlant értékesítettek a valós piaci értéknél jóval alacsonyabb áron?
- Ki ellenőrizte, hogy a követelések valóban megalapozottak voltak-e?
- És ki vállalja a felelősséget, ha utólag kiderül, hogy egy végrehajtás alapja részben vagy teljes egészében nem állt fenn?
A vizsgálóbizottság most történelmi lehetőség előtt áll, munkája ezért rendkívül fontos. Fel kell tárnia a végrehajtási rendszer működését, a visszaélések okait és a felelősségi kérdéseket. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a devizakárosultak ügyének végleges rendezése erre a vizsgálatra várjon. A két folyamatnak egymással párhuzamosan kell haladnia.
A végleges devizatörvény megalkotását az a közel húsz éve fennálló jogi és társadalmi helyzet sürgeti, amelynek rendezését az érintettek már túl régóta várják.
A bizottság feladata a múlt feltárása és a felelősség tisztázása. A törvényalkotó feladata pedig az, hogy mielőbb megteremtse a jogszerű és végleges megoldás feltételeit.
A két cél nem zárja ki egymást. Éppen ellenkezőleg: egymást erősíthetik. Miközben
a vizsgálóbizottság feltárja a rendszer hibáit, és levonja a szükséges következtetéseket, a jogalkotásnak is haladnia kell tovább.
A devizakárosultak nem kiváltságokat kérnek, csak azt szeretnék, hogy ugyanaz a jogvédelem illesse meg őket is, amely minden uniós állampolgárt megillet.
A vizsgálóbizottság munkája és a végleges devizatörvény megalkotása közös célt szolgál: a jogállamba vetett bizalom helyreállítását. Éppen ezért nem egymás után, hanem egymással párhuzamosan kell haladniuk. A felelősség feltárása folytatódjon, de közben szülessen meg az a jogszabály is, amely végre valódi és megnyugtató rendezést biztosít minden érintett számára.
Erről addig fogok írni, amíg a devizakárosultak ügyében nemcsak a kérdésekre születnek meg a válaszok, hanem a végleges megoldás is.
Horváth Tünde, civil devizaaktivista
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
