Ulrich Siegmund,| Kép forrása: Jens Schlueter/Getty Images
Úgy tűnik, az AfD-nek végül nem lesz abszolút többsége Szász-Anhaltban, így nem tud egyedül kormányt alakítani. Ettől függetlenül a 43,8 százalékos eredmény magáért beszél, főleg úgy, hogy a második helyen végzett – mostanáig a tartományt irányító – CDU csak 17,2 százalékot kapott.
Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor jól látszik, hogy az AfD minden korosztályban tarolt, leszámítva a 70 évnél idősebbeket. Ugyancsak fontos adalék, hogy rendkívül magas, 80 százalékos volt a részvételi arány (az előző választáson, 2021-ben csak 60,3 százalékos).
Kép forrása: X/spreeathen1
Mi olvasható még ki a szász-anhalti eredményekből, és milyen párhuzamok fedezhetők fel a magyarországi folyamatokkal?
1. A volt NDK-s, kelet-német területeken már eddig is nagyon erős volt az AfD, de akkorát, mint tegnap, még soha nem nyert. Ráadásul a felmérések szerint mostanra országszerte az AfD a legnépszerűbb párt, ám az áttörő sikert nehezíti az arányos német választási rendszer, melynek következtében vagy abszolút többséget kell elérned, hogy kormányt alakíthass, vagy koalíciós partnereket kell találnod. Az előbbi 50 százalék feletti eredményt jelent, amit nyilván rendkívül nehéz megugrani, az utóbbi pedig az AfD-nek a többi párt által köré vont „Tűzfal” miatt egyelőre nem jött össze. Kérdés, meddig marad fent a „Tűzfal”, illetve ha sokadszorra sem a legnépszerűbb párt alakít kormányt a tartományi választások után vagy akár szövetségi szinten, az milyen folyamatokat indíthat el a német emberekben? Nem kizárt, hogy a fokozódó protesthangulat miatt előbb-utóbb abszolút többséget szerez az AfD.
2. Ha már protesthangulat. A 80 százalékos részvételi arány azt mutatja, hogy olyanok is az urnákhoz járultak vasárnap, akik korábban otthon maradtak. Ha az alábbi grafikont megnézzük, akkor látjuk, hogy a legfiatalabb szavazókorú generáció (18-24 évesek) körében is toronymagasan nyert az AfD: 42 százalékot kapott, míg a CDU mindössze 5-öt (!). Mire emlékeztet minket egyrészt a 80 százalék körüli, kiugróan magas részvételi arány, másrészt az, hogy a jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata párt gyakorlatilag megsemmisült a fiatalok körében? Igen, pontosan ez történt idehaza április 12-én. Ja, hogy az AfD politikáját tekintve inkább a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez áll közel, nem a Tiszához? Nem számít, mert a kulcs a rendszerellenesség és a protesthangulat meglovagolása. Magyarországon 16 évnyi NER után a Fidesz elleni szavazás jelentette a lázadást, az ellenzéki pártok közül pedig az egyébként európai (és német) viszonylatban mainstreamnek és pro-establishmentnek számító Tisza Párt állította magáról a leghihetőbben, hogy képes leváltani az aktuális hatalmat.
3. Ha megnézzük a grafikont, szembesülünk vele, hogy az AfD abszolút többsége gyakorlatilag a 70 évnél idősebbeken ment el. Régi dilemma a tömegdemokráciákban, hogy mennyire igazságos, ha a fiatalok (akik előtt még ott az egész élet) jövőjéről végső soron az idősek, a nyugdíjasok döntenek. Nem kívánok állást foglalni, de az talán önmagában még nem ördögtől való, ha az ember kérdéseket tesz fel.
4. Sokszor sokan elmondták idehaza, hogy a Netflixen, a TikTokon és mindenhol másutt erőteljesen nyomuló progresszív liberális propaganda átmosta a fiatalok agyát, akik ezért nem láttak tisztán, és a Tiszára szavaztak. Nem akarom relativizálni a fent említett propaganda hatását, de kérdezem én, Szász-Anhaltban és a többi német tartományban ez nem így van? Sőt, valójában ott még rosszabb a helyzet, az oktatáson, a filmeken és gyakorlatilag mindenen keresztül azt sulykolják a fiatalokba, hogy a német nemzet bűnös a múltja miatt, a szélsőjobb rossz, a migráció és az LMBTQ jó stb. Ehhez képest a fiatalok vasárnap tömegével leszavaztak egy migrációellenes, programját tekintve a hagyományos családmodellt támogató, a mainstream média és a többi politikus által szélsőjobboldalinak tartott pártra.
5. Végezetül bontsuk ki egy kicsit jobban a szélsőségesség vádját. Ulrich Siegmundról, az AfD szász-anhalti miniszterelnök-jelöltjéről a Spiegel azt írta, hogy Németország legveszélyesebb embere. De nemcsak Szász-Anhaltban, hanem országszerte folyamatosan nácizzák az AfD-t, sokkal erőteljesebben, mint itthon a Mi Hazánkat, sőt még annál is durvább démonizálókampány zajlik a párt ellen, mint amit a régi Jobbiknak kellett átélnie. Az embereket azonban láthatóan nem érdeklik ezek a bélyegek, a sok mocskolódás, szélsőségesnek és nácinak titulálás dacára az AfD ma már az ország legnépszerűbb pártja, a legveszélyesebb német, Ulrich Siegmund pedig 43,8 százalékos eredménnyel éppen most verte tönkre az őt nácizókat. Ez számunkra is iránymutatásként szolgálhat: nem kell foglalkoznunk a balliberális média és politikusok jelzőivel, mert ha az emberek tényleg változást akarnak, akkor egyáltalán nem az elcsépelt és kiüresített, elrettentőnek szánt bélyegek tántorítják el őket attól, hogy arra pártra szavazzanak, amelyikre akarnak.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat.
A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.