Vitézy előrukkolt a bizonyítékokkal: valótlan állításokra alapozva szankcionálják?

A Magyar Jelenen korábban már beszámoltunk Vitézy Tamás esetéről, aki egykor milliárdos volt, sőt Horvátország leggazdagabb befektetője, azonban elmondása szerint az általa „Jellinek-maffiának” nevezett kör forgathatta ki őt teljesen a vagyonából. Ősszel az október végi tárgyalását dolgoztuk fel, nyár elején pedig interjút készítettünk vele, amelyben további részleteket tudtunk meg egyebek közt a 400 oldalas Override-megállapodásról, amelynek aláírását zsarolási helyzetnek élte meg. Ez alkalommal pedig ismét nyilatkozott lapunknak telefonon, és bizonyítékokat juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyek alátámaszthatják az ügyészi visszaélésekre vonatkozó állításait.

Az előzmények: felszámolás és házkutatás

Vitézy Tamás horvátországi cége, az Adriatiq Islands Group 2013-ban szerette volna átfinanszírozni a hitelállományát, hogy teljesen átkerüljön egyetlen magyarországi bankhoz. Erre a célra a vállalat az akkori Széchenyi Bankot választotta, hiszen tudomására jutott, hogy az állam tőkeemelést fog végrehajtani a pénzintézménynél. Azonban ez végül nem a várt mértékben történt meg, így az Adriatiq 2013 májusában csak az operatív működéshez szükséges mintegy 500 millió forint értékű forgóeszközhitelt vette fel, amelyre féléves törlesztési haladékot kapott.

Vitézy az őszi tárgyaláson elmondta, hogy a moratórium ellenére még ugyanabban az évben augusztusban a hitel jelentős részét a társaság visszafizette. 2014 decemberében azonban a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét, így a felszámolási eljárás során az Adriatiqot is felszólították a szükséges hitel megfizetésére. A vállalat végül a felszámoló által megállapított pénzösszeget visszatérítette.

Az egykor milliárdos Vitézynél 2020 novemberében az ügylet miatt házkutatást tartottak, és rabosították. Azzal vádolták, hogy a Széchenyi Banknak több mint 500 millió forint kárt okozott az Adriatiq Islands Group „vezetőjeként”, mert „a hitel biztosítékai és a visszafizetési szándékuk kapcsán tévedésbe ejtették” a bankot. Megjegyezzük, hogy igazából tulajdonos volt, nem vezető: az ügyvezetői feladatokat Kerekes László látta el, és a hitelt is ő intézte. Továbbá a vagyonától megfosztott üzletember arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyósítási költséget is a kárhoz számolták, vélhetően azért, hogy különösen jelentős károkozásnak minősíthessék, és ez indokolttá tegye a mozgásszabadságának korlátozását.

A kényszerintézkedések során az országot évekig nem hagyhatta el, és meglátása szerint ez teremthette meg a lehetőséget arra, hogy a horvátországi vagyonát eltulajdoníthassa Jellinek Dánielnek, az Indotek Group vezetőjének érdekeltsége. Ennek részleteiről olvasóink a korábbi cikkünkből tájékozódhatnak.

Az eljárások során azonban Vitézy furcsaságokat tapasztalt a bírók és az ügyészek magatartásával kapcsolatban, valamint az ügyészi intézkedések során.

Ügyészi visszaélések történhettek

Szerkesztőségünknek Vitézy Tamás ismét nyilatkozott, ezúttal az ügyészek érintettségét helyezve fókuszba. Állításainak alátámasztására lapunkhoz eljuttatott néhány hivatalos dokumentumot is.

A Magyar Jelennek beszélt arról, hogy 2019. december 11-én dr. Fürcht Pál ügyész a kapcsolódó „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette” miatt folyamatban lévő rendőrségi nyomozást ügyészi hatáskörbe vonta, és a lefolytatásra a Fővárosi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki.

Ezt követően 2020. július 9-én dr. Urbányi András vezetőhelyettes ügyész hivatalos megkeresést küldött a Széchenyi Bank felszámolási eljárásának felszámolóbiztosához, amelyben megkérdezte, hogy Vitézy cégének – mint adósnak – van-e fizetési kötelezettsége a bank felé. Amennyiben nincs, tájékoztatást kért arról is, hogy milyen részletekben és hogyan teljesítette a visszafizetési kötelezettségét, valamint a követelések milyen módon szűntek meg.

A pénzügyi intézmény felszámolója 2020. július 27-én tájékoztatta az ügyészt arról, hogy az Adriatiq csoport a fizetési kötelezettségének eleget tett, és a hitelszám (hitelszerződés) is megszűnt.

2020. november 3-án pedig Vitézy Tamást is bevonták a Széchenyi-ügybe azzal, hogy házkutatást tartottak a lakásán, kényszerintézkedésnek vetették alá.

Kutatás és lefoglalás

Az üzletember azonban a kutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatban kifogásolja egyebek közt, hogy a cég „vezetőjének” nevezik benne, holott aláírási joggal nem rendelkezett, hiszen tulajdonos volt, így a hitelt sem ő intézte. Ezenfelül a szöveg arra is hivatkozik, hogy a hitel biztosítékai és a visszafizetési szándékuk kapcsán tévedésbe ejtették a bankot. Azonban Vitézy elmondása alapján egy ügyvédi iroda a bank megbízásából átvilágította a társaságot, így a pénzintézménynek minden szükséges információval rendelkeznie kellett a hitelezésre való jogosultság, alkalmasság megállapításához. Határozottan elutasítja az állítás visszafizetési szándékra vonatkozó részét is, hiszen a Széchenyi Bank felszámolójának (fentebbi képen látható) visszajelzésében az áll, hogy a visszafizetés meg is történt, ráadásul a szándék még nem feltétlenül bűncselekmény.

Furcsállja azt is, hogy a lakcímén kerestek bizonyítékként hivatalos iratokat, holott az irodája a lakással szemben volt. Úgy véli, a rendőri és ügyészi jelenlét célja a megfélemlítés és a lejáratás is lehetett, hiszen a lármára és az intézkedésre a környék alighanem felfigyelt. Jóllehet a határozatban ugyan nem szerepelt, hogy őt őrizetbe vegyék, Vitézy arról is nyilatkozott lapunknak, hogy vezetőszáron mégis elhurcolták, és 72 órára rabosították. Hozzátette, nem kapott hozzáférést azokhoz a testkamerás felvételekhez, amelyeket a házkutatás során a hatóság munkatársai készítettek.

Mivel a telefonját is lefoglalták, külön engedélyt kellett kérnie arra, hogy ügyvédjét felhívhassa. Az egykori milliárdos azt közölte lapunkkal, hogy később dr. Fürcht Pál – aki egyébként nem volt jelen az intézkedésnél – úgy nyilatkozhatott: Vitézy Tamás a Gyárfás-ügyben botrányba keveredett Ihász Sándor volt ügyészt hívta.

A 72 órás fogva tartás során bírói meghallgatást is tartottak, amellyel kapcsolatban Vitézynek bizonyítéka van arra, hogy dr. Fürcht Pál gépén készülhetett a bűnügyi felügyelet (lábbilincs) elrendeléséről szóló határozat – legalábbis erre utal a számítógép metaadatairól készült képernyőmentés.

Az üzletember a Magyar Jelennek azt is elmondta, hogy mozgásszabadságának korlátozása először csak nyolc hónapra szólt, majd később a nyomozási bírók az ügyészség indítványára azt többször meghosszabbították.

Vitézy Tamás azonban sérelmezi, hogy a nyomozási bírók mindezt anélkül tették meg, hogy vizsgálták volna a kár fennállását, vagy az ügyészség gyanújának megalapozottságát.

Mindezek fényében Vitézy Tamás az ellene megfogalmazott vádakat koholtnak tartja. Úgy véli, az eljárás ügyészi közreműködéssel azért indulhatott el, mert ki akarták vonni őt a forgalomból, amíg horvátországi vagyonát az általa „Jellinek-maffiának” nevezett szerveződés megkaparintja.

Válaszolt Vitézynek a Legfőbb Ügyészség: nem foglalkoznak az ügyészi feljelentésekkel

A vagyonából teljesen kiforgatott milliárdos esete több problémára is rávilágít az ügyészség rendszerével kapcsolatban. Az üzletember szerint a bíróság feladata az lenne, hogy az ügyészség gyanúját igazolja vagy cáfolja, azonban ez az ügy már hat éve húzódik.

Vitézy feljelentést tett Fürcht Pál ellen hamis tanúzás és okirat-hamisítás miatt – előbbit a korábban említett telefonhívással kapcsolatos nyilatkozata miatt, utóbbit pedig azért, mert az ő gépén születhetett meg a mozgásszabadságát korlátozó bírói határozat. Ezt a feljelentést azonban Végh Tamás ügyész elutasította, az erre vonatkozó panaszt pedig szintén elutasították.

Tulajdonképpen semmiféle lehetőség nincs jogorvoslatra – Vitézy lapunknak úgy fogalmazott, hogy ez alapján senki nem tud mit tenni az ilyen jellegű visszaélésekkel szemben, majd párhuzamot vont a Rákosi-korszakban zajló koncepciós perekkel, hiszen „az ügyészség azt csinál, amit akar”.

Megkérdőjelezte, hogy az Európai Unió tagállamaként egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy nincs bűneset, mégis van bűnvád.

Az ügyészségtől azt kérte és követelte, hogy ne egy olyan lehetetlen dolgot bízzon a bírókra, amelyben nincs is kár, hanem inkább vizsgálja ki azokat a szabálytalanságokat, bűneseteket, hatalommal való visszaéléseket, amelyek közben ügyészi oldalról történhettek.

A legfőbb ügyészhez több alkalommal intézett megkeresést, melyekre sokáig nem érkezett reakció. Azonban 2026. július 1-jén a Legfőbb Ügyészség megküldte válaszát, amelyben közölte, hogy nem tartja indokoltnak a felettes ügyészi intézkedést, a „Vitézy–Jellinek-ügyben” azonban még folyik a nyomozás.

Vitézy azt sem érti, miért kell 2020. november 6-a óta a gyanúsítottak között szerepelnie. Azt várja az ügyészségtől, hogy szüntesse meg az eljárást, ellenkező esetben kénytelen lesz nemzetközi porondra vinni az ügyet. Az általa tapasztaltakat a jogállamiság teljes hiányaként jellemezte.

Az üzletember lapunknak adott korábbi interjúban a Takarékbank szerepét is kérdőre vonta. Állítása szerint ugyanis Jellinek Dániel érdekeltsége a Raiffeisentől és a CIB-től az Adriatiq felé fennálló követelésállományt a névérték hozzávetőlegesen 6 százalékáért vásárolhatta fel, ami mindössze 1 milliárd forint körüli összeget jelent. Vitézy elmondása szerint erre alapozva azonban összesen Jellinekék mintegy 14 milliárd forint értékű hitelt vehettek fel. A egykori milliárdos elmondta lapunknak: a bank a hitelminősítés és a jelzálogok vizsgálata nélkül, jó eséllyel a követelésállományok Jellinek általi tényleges megvásárlása előtt folyósíthatott milliárdos tételeket. A Magyar Jelent arról is tájékoztatta, hogy ekkora tőke esetén a hitelbírálat hónapokig szokott tartani, hiszen a pénzintézetnek megfelelő alapossággal kell eljárnia – az ügylet emiatt válik bennfentessé és gyanússá.

Számtalan kérdés felmerül a furcsaságokkal kapcsolatban: egyebek közt az, hogy miért húzódik már hat éve a vizsgálat, mit lehet tenni az ügyészi visszaélésekkel szemben, és ki vonja felelősségre magukat az ügyészeket. Kérdéses az is, milyen összefonódások vannak az érintett szereplők között, kinek az érdekeit szolgálja az eljárás, és hogyan fordulhat elő, hogy a teljes egzisztenciájába kerül annak, aki valójában a károsultja az esetnek.

Hogyan fordulhat elő az, hogy valakinek a feje felett, valótlan állításokra alapozva úgy döntenek, hogy a bizonyítékokat teljesen figyelmen kívül hagyják?

Vitézy Tamás nemrég a Facebook-oldalán közzétette jogi képviselője beadványát, amelyben mulasztási kifogást emel, és felügyeleti intézkedést kérelmez.

Kérdésekkel fordultunk az ügyészséghez

Szerkesztőségünk írásban fordult a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóosztályához, ahonnan átirányítottak a Fővárosi Főügyészséghez és a Fővárosi Törvényszékhez. A részükre elküldött megkeresésünkben az alábbi kérdésekre kértünk választ:

• A kutatásról és lefoglalásról szóló határozatban hogyan határozták meg a kár mértékét, tekintettel arra, hogy a felszámoló igazolta, hogy az adósnak fizetési kötelezettsége nem maradt? Ugyanerre tekintettel mit jelent a megfogalmazásban az, hogy a kárnak „egy része” térült meg?
• Dr. Fürcht Pál valóban azt nyilatkozta-e, hogy Vitézy Tamás a Gyárfás-ügyben botrányba keveredett Ihász Sándor ügyészt hívta? Ha igen, mire alapozta ezt az állítást?
• A kutatásról és lefoglalásról szóló november 3-i határozat nem tartalmaz utasítást Vitézy Tamás őrizetbe vételére. Mi tette ezt mégis indokolttá?
• Valóban dr. Fürcht Pál készítette-e a bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló 2020. november 6-i végzést? Amennyiben nem, mi a magyarázata annak, hogy szerzőként szerepel a metaadatok között?

A Fővárosi Törvényszék telefonon tájékoztatott minket arról, hogy elektronikusan megküldi a választ az utolsó kérdésre, a többi ügy viszont az ügyészség hatáskörébe tartozik. A kapott válaszlevelet alább közöljük:

„A bírósági gyakorlatban a soron kívüli és a nagy iratterjedelmű ügyekben a határozatok időszerű írásba foglalásának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében bevett és indokolt gyakorlat, hogy a határozatszerkesztés során a nyomozó hatóságoktól vagy az ügyészségtől elektronikusan beérkező indítványokból – az adattartalom ellenőrzése mellett – átemelik a határozat egyes kötelező tartalmi elemeit, így személyi adatokat vagy a büntetőeljárás előzményeire vonatkozó adatokat.

A vizsgált esetben a bírósági adminisztrációt végző munkatárs az ügyészség által megküldött elektronikus iratot technikai sablonként használta fel. Az ügyintéző a »Mentés másként« funkció alkalmazásával a dokumentum eredeti szövegét törölte, majd azt a bírói döntés tartalmával írta felül. Az alkalmazott szövegszerkesztő szoftver sajátossága, hogy ezen művelet során az elektronikus fájl létrehozáskori, eredeti metaadatai – így az üres digitális hordozót eredetileg létrehozó személy neve is – változatlanul megőrzésre kerülnek, még a PDF formátumba történő konvertálást követően is.

A metaadatok között szereplő név tehát kizárólag a digitális fájl mint elektronikus tároló eredeti létrehozóját jelöli, és semmilyen formában nem azonos a benne foglalt bírói határozat szerzőjével.

A Fővárosi Törvényszék a hasonló, téves következtetések levonására alapot adó technikai anomáliák elkerülése és a belső informatikai és iratkezelési eljárásrendjének szigorítása érdekében a bírák és igazságügyi alkalmazottak számára szervezett helyi képzések alkalmával többször hívta fel a figyelmet a megfelelő és követendő szöveg- és dokumentumszerkesztési módra.”

A Fővárosi Főügyészség szintén reagált megkeresésünkre, az ügyészségi választ alább közöljük:

„A kérdezett üggyel kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy az ügy egyik vádlottja – a vádirat szerint – az érintett pénzintézettől szabályellenesen felvett hitelt részben visszafizette, így a vele szemben felmerülő bűncselekmény kapcsán a vagyoni hátrány ezen része megtérült.

Büntetőjogi szempontból a hűtlen kezelés bűncselekménye befejeződik már a hitel jogellenes kihelyezésekor, így annak későbbi, akár részbeni visszafizetése az állandó bírói gyakorlat szerint a bűncselekmény megvalósulását nem érinti, az legfeljebb enyhítő körülménynek tekinthető.

Tájékoztatom arról is, hogy a kutatást, lefoglalást elrendelő határozatnak nem része a bűncselekménnyel gyanúsítható személy őrizetbe vételével kapcsolatos hatósági döntés, továbbá bármely bűncselekménnyel gyanúsítható személy bűnügyi őrizetbe vételének akkor van helye, ha az őrizetbe vétel idején vele szemben személyi szabadságot korlátozó – bírói engedélyes – kényszerintézkedés (letartóztatás, bűnügyi felügyelet stb.) ügyészi indítványozásának lehet helye.

Egyéb kérdéseivel kapcsolatban – mivel azok nem a főügyészség által a bíróságon képviselt vád tárgyává tett cselekményekkel függenek össze – a Fővárosi Főügyészség nem tud tájékoztatást adni.”

Jellinek cégcsoportját még novemberben kerestük

Vitézy Tamás október végi tárgyalását feldolgozó cikkünkhöz felkerestük Jellinek Dániel cégcsoportját is néhány kérdéssel, azonban az Indotek Group már akkor sem kívánt az egykori milliárdos üzletember állításaira reagálni, és közölte, hogy a jövőben sem szeretne. A cégcsoport kérésére az akkori választ szó szerint közöltük – ezt most ismét megtesszük:

„Az Indotek Group az említett kérdéseket korábban már több alkalommal, tételesen megválaszolta. Társaságunk sem most, sem a jövőben nem kíván reagálni megalapozatlan állításokra, valótlan feltételezésekre vagy fantazmagóriákra. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit, hogy a korábbi tulajdonosok kezén csődbe, illetve felszámolásra jutott – igen megviselt – horvátországi ingatlanportfóliót az Indotek Group mentette meg a teljes összeomlástól, és fejleszti, üzemelteti a mai napig. Vitézy úr, a saját nevében, illetve társaságain és egyéb érdekeltségein keresztül ezidáig több mint 20 jogi eljárást veszített velünk szemben itthon és Horvátországban.”

Kapcsolódó: