21.1 C
Budapest
2022. július 7., csütörtök
Magyar Jelen
Belföld Hírek Kiemelt

Svájc helyett Ukrajna – így változott a Fidesz retorikája a választások óta

A marionettként rángatott balliberális (ál)ellenzék már a háború kezdetétől magáévá tette a nyugati háborús retorikát, és az Oroszország elleni uszítás mellett rendre kijelentették, készek úgy táncolni, ahogyan a NATO fütyül. Ezzel szemben a Fidesz – a tőle megszokott módon – felmérte, mit akarnak a magyarok: békét és semlegességet. Így a kampányban ők is ezt az álláspontot képviselték. Ez azonban most megváltozni látszik.

Fontos emlékeztető, hogy a kormány a választások előtt sem volt teljesen semleges, hiszen titokban megszavaztak minden Oroszország elleni szankciót, ráadásul külföldön rendre elmondták, hogy kiállnak az egységes és oszthatatlan Ukrajna mellett, akivel szemben a magyar államnak semmilyen területi követelése sincs.

Kommunikációs szinten azonban a médiájuk inkább semleges, esetenként egyenesen oroszbarát hangokat ütött meg. Néhány lapjukban olyan cikkek láttak napvilágot, ami már a fideszes Német Zsoltnak is sok volt, de róla majd később.

Semlegességből és “konfliktusból” “orosz agresszió” 

Az újabb magabiztos kétharmad megszerzése után a Fidesznél úgy érezhették, már a látszatra sem kell adni, és ideje megmutatni a nemzetközi elitnek, kinek az oldalán is állnak. Az irányváltás égő fáklyájaként ragyogott az új köztársasági elnök, Novák Katalin, aki korábban családokért felelős tárca nélküli miniszterként is mindig egyértelműen kifejezte, számára mi a fontos (ITT, ITT és ITT). Ez köztársasági elnökként sincs másképp, hiszen már hivatalba lépésekor arról elmélkedett, milyen jó lenne szorosabbra fűzni kapcsolatainkat Izraellel.

Novák Katalin beiktatási beszédében rögtön állást foglalt a háború kapcsán. Ekkor már nyoma sem volt a kampányban jellemző óvatoskodásnak, az újdonsült köztársasági elnök – a nyugati narratívát felmondva – kijelentette:

Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását, és örökre nemet mondunk a Szovjetuniót visszaállító törekvésekre.

Szerinte attól függetlenül, hogy ez nem a mi háborúnk, “ellenünk is folyik”, az oroszokat pedig “agresszornak” nevezte, akik ellen készek vagyunk az “áldozathozatalra”.

Nem vagyunk semlegesek, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az EU és NATO részeként vállalt kötelezettségeknek eleget teszünk, és ha úgy kívánja a magyar érdek, nemet is mondunk

– szögezte le Novák Katalin hozzátéve, hogy támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását.

Háborús bűnök kivizsgálása

A Fidesz európai parlamenti képviselője, Gál Kinga Facebook-oldalán követelte a háborús bűncselekmények kivizsgálását és a felelősök megbüntetését. Noha forrást nem jelölt meg, szavai alighanem reakció az ukrán kormány bejelentésére, mely szerint hamarosan elkezdődhetnek az orosz katonák elleni perek.

Gál bejegyzésében azt is elárulta, hogy

a Fidesz minden szankciós csomagot támogattot.

Hozzátette, az olajembargót nem tudják elfogadni, mert “az tönkretenné a magyar gazdaságot”. Ez az érvelés azért vicces, mert korábban a gáz és energia kapcsán már hallhattunk hasonlókat, aztán valahogy mégis megszavazták mindet.

Gál Kinga esete egyébként különösen pikáns már csak annak fényében is, hogy pár nappal az előtt, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonását követelte, éppen a Fidesz testvérpártjának, az izraeli Likud külügyi igazgatóját fogadta Budapesten. Nagy kérdés, hogy vajon neki is felvetette-e a háborús bűncselekmények elítélésének és kivizsgálásának fontosságát?

A “nagyfőnök” legitimál

A korábban óvatoskodó Orbán Viktor is szokatlanul egyenes beszédet mondott. Az orosz-ukrán testvérháború kapcsán elmondta, hogy annak nem szabadott volna kitörnie. Szerinte valamirevaló politikusok nem gondolhatják komolyan, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni egy hadviselő felet, hiszen ez korábban sem működött sohasem. Ennek ellenére hazánk valamennyi szankciót megszavazta.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az ő politikai közössége és kormánya “létkérdésnek” tartja, hogy Magyarország a NATO-tagja legyen.

Hozzátette: a “józan ésszel nehezen felfogható mennyiségű” fegyverrel folytatódó háború állandó biztonsági fenyegetést jelent Magyarországra. Elmondta, felfogása szerint aki fegyvert szállít, “fél lábbal már benne is van a háborúban”. (Ennek fényében vajon mennyire szerencsés magyar felségjelzésű repülőkkel rakétákat szállítani? – a szerk.)

Novák Katalinhoz hasonlóan Orbán Viktor is elítélte az “orosz agresszort”. Mint fogalmazott:

az orosz-ukrán háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó, ezért Magyarország támogatja Ukrajnát, és történelmének legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el.

A helyzetet értékelve úgy látja, hogy a háború miatt most nem ildomos emlékezni az ukrán soviniszta támadásokra, valamint Ukrajna elnökének választások alatt tanúsított magatartására.

Most félreteszik azt a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el, és azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választási kampányba és az ellenfeleiket támogatta. Mindezek ellenére az ukránok számíthatnak Magyarországra és a magyar kormányra

– szögezte le.

Egyedül Németh Zsolt maradt, aki volt

A Fideszben (meg úgy a magyar politikában) szokatlan módon itt van Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki abban a furcsa helyzetben találta magát, hogy mai napig is tudja vállalni 2-3 hónappal korábbi nyilatkozatait. Ő ugyanis (az orosz barátság határán táncoló) semlegesség idejében is “ruszkik haza!” poszttal rúgta be az ajtót, és már március elején kezdeményezte az “orosz agresszió elítélést”. Nem véletlen, hogy elsők között üdvözölte Novák Katalin beiktatási beszédét is.

Nemrégiben megjelent írásában pedig már nem csak Oroszországot ítélte el, hanem a “magyar közvéleményt a NATO ellen fordító” törekvéseket, valamint az olyan jobboldali, konzervatív publicistákat, akik cikkeikben “oroszpártiságot” vélt felfedezni.

A magyar–lengyel taktikai szóváltásokon felindulva például a minap az egyik nagy tekintélyű konzervatív hetilapban egy publicisztika szerzője „a civilizáció sír-ásóinak” nevezte a lengyeleket, akik szerinte háborút akarnak kiprovokálni, pedig „felelőtlen provokációikra már többször ráfáztak”. Ez a retorika már-már úgy hangzik, mintha a publicista a második világháború kitöréséért is a lengyeleket tartaná felelősnek. Pedig nyilvánvalóan nem akar egy magát konzervatívnak tartó szerző vagy lap az egykori hitleri és sztálini, s most a Putyin elnök által felmelegített érveléssel azonosulni

– mondja fel a kóserkonzervatív narratívát Németh Zsolt, akinek szavai arra engednek következtetni, hogy a kommunista történelemoktatás sem sokban tért el az elmúlt 30 évtől. (Arról, hogy ki is kezdte a második világháborút talán majd egy másik írásban kitérünk.)

Németh szerint Magyarországon különösen erős az “orosz dezinformáció”, amely a közvéleményt igyekszik az ukránok ellen hangolni. Ő személy szerint ezt a folyamatot elítéli, hiszen:

Oroszország ahhoz a nyugati világhoz való csatlakozásban akarja megakadályozni Ukrajnát, amelyhez mi is tartozunk, s mivel Ukrajnában másfél százezer magyar él, elemi nemzetpolitikai érdekünk, hogy Ukrajnának ez a törekvése, bármilyen ambiciózus is, sikerüljön. Ezért is vagyunk elkötelezettek az elsők között Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának mielőbbi megkezdése mellett.

Ő úgy látja, hogy

a volt Szovjetuniót újra egyesítő orosz birodalom víziója, amely orosz részről ennek a háborúnak a deklarált célja, magyar külpolitikai szempontból teljesen elfogadhatatlan.

Hozzátette, támogatják az Unió fegyverszállítását, és kiállnak minden Oroszország ellen irányuló szankció mellett is.

Meddig tartható fent a semlegesség?

Noha a kormánypárti képviselők folyamatosan hangoztatják, mennyire semlegesek, és hazánknak mennyire ki kell maradnia a háborúból, felmerül a kérdés mennyire tartható fent hosszútávon a semlegesség látszata? Különösen akkor, mikor a kormány egyre közelebb kerül Ukrajnához, kommunikációjával és tetteivel pedig világosan pozícionálja magát a Nyugat és a NATO irányába?

Ráadásul Novák Katalin köztársasági elnökként egyből Varsóba repült, hogy a szélsőségesen háborúpárti lengyel vezetéssel találkozzon. Ennek kapcsán pedig azt írta: a személyes rokonszenv mellett az “értékeink is közösek”, és “honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük”.

Mindig vádold a másikat azzal, amit te követsz el

A Fidesz-kormány korábban azzal vádolta a balliberálisokat (egyébként jogosan), hogy teret adnak, sőt, támogatják a mindenféle másság propagálását. Aztán kiderült, pont ők pénzelik az olyan kiadványokat, mint a Meseország mindenkié. Később az a vád hangzott el, hogy az “ellenzék” akarja elárasztani bevándorlókkal hazánkat, mégis a kormány teszi lehetővé harmadik világbeli munkások behozatalát, hiszen addig se kell béreket emelni, így a magyar gazdaság továbbra is versenyképes marad a vietnámi gyerekmunkások és az indiai nyomortelepek bérigényeivel. Legutóbb pedig azzal a vádolták a másik oldalt, hogy belesodornák Magyarországot a háborúba. A fentiek alapján érdemes lesz kiemelt aggodalommal figyelni a Fidesz politikáját.

További híreink

Annyi vendégmunkást vitt a kormány Hajdúnánásra, hogy a helyiek azt hitték, itt az újabb migránsáradat

Irányi Dániel

Az EU a Jeruzsálemben kialakult erőszak mérséklésére szólít fel

Faragó Dániel

Megfosztották szépségkirálynői címétől, mert kritikát fogalmazott meg a BLM-el szemben

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen